Donald Trump a barátunk

Magyarország szempontjából az lenne az ideális, ha Donald Trump maradna Amerika első számú vezetője.

USA-TRUMP/ Fotó: Shannon Stapleton

Nem pusztán az utcai megmozdulások, hanem a koronavírus-járvány és annak kezelése is rányomja a bélyegét a novemberi elnökválasztás előtti kampányra. Magyarország szempontjából természetesen az lenne az ideális, ha Donald Trump maradna Amerika első számú vezetője. Gazdasági és nagypolitikai érdekeink is ezt kívánják. E két vonal mentén vonunk szűk négyéves mérleget. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió után az Egyesült Államok Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere.

Donald Trump elvitathatatlan érdeme a beérett gazdaságpolitika: az amerikai gazdaság a 2008-as válság után lassabban, majd Trump elnöksége idején gyorsabban tért magához, a makrogazdasági mutatók mind pozitív irányúak voltak. A gazdasági intézkedéseket – elsősorban a szövetségi személyi jövedelemadó és a vállalati adó csökkentését – a rivális Demokrata Párt ugyanakkor kezdettől fogva támadta; érvelésük szerint ez a felső középosztályt, a leggazdagabb tíz százalékot és a nagyvállalatokat hozta előnyös helyzetbe. Ezzel szemben a munkanélküliség csökkent az etnikai kisebbségeknél is. A koronavírus okozta sokk azonban mindent felülírt: az 1929-es gazdasági világválság óta a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat eredményezte: több tízmillió munkavállaló vesztette el a munkahelyét, ám ezek a munkahelyek gyorsan visszaépülnek. A járvány elsősorban a szolgáltató szektort és a feldolgozóipart sújtotta.

A világszerte ismertté vált amerikai patrióta gazdaságpolitika két leginkább látható jele az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés felbontása, majd a bilaterális alapon való újratárgyalása volt Kanadával és Mexikóval. Ezek eredményeként kevesebb munkahelyet visznek az amerikai vállalatok ezekbe az országokba. A másik, látványosabb reláció az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok újratárgyalása volt. Amerikai nagyvállalatok munkahelyeket vittek vissza az Egyesült Államokba, Kína pedig ígéretet tett az amerikai kétoldalú kereskedelmi deficit csökkentésére azáltal, hogy több amerikai árut vásárol. Mindez azonban még nem változtatta meg alapjaiban a két birodalom közötti kereskedelmi struktúrát.

A Trump-adminisztráció az Európai Uniót ugyancsak gazdasági versenytársként kezeli, kisebb vámháborúkat robbantott ki ebben a viszonylatban is, de ezek jelentőségükben elmaradnak az amerikai-kínai kereskedelmi háborútól. Donald Trump a multilaterális intézményekkel szemben a bilaterális megállapodásokat helyezi előtérbe, amelyekben az Egyesült Államok jobban tudja érvényesíteni az erőfölényét. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként Amerika gazdasága látványosan gyarapodott az elmúlt években. Egy éve a Business Insider azt jelentette: az Egyesült Államok immáron az egymást követő 121. hónapban mutatott GDP-növekedést, amivel megdöntötte az ország történelmének mindenkori rekordját.

Említettük, hogy a magyar gazdaság számára is kiemelt jelentőségűek a tengerentúli kapcsolatok. Olyannyira, hogy az amerikai befektetések a németek mögött a legnagyobbak Magyarországon, az amerikai vagy amerikai-magyar vállalatok a legjelentős munkaadók közé tartoznak. Energiapolitika terén az Egyesült Államok törekszik az erősen egyoldalú orosz függés lazítására, Magyarországnak hasonlóan geopolitikai érdeke az energiabehozatal diverzifikációja. A magyar-amerikai kapcsolatok a védelmi kapcsolatok terén is kiegyensúlyozottnak mondhatók az utóbbi években: Magyarország különösen a külföldi missziókban teljesített erőn felül, GDP-arányos védelmi költségvetése azonban elmaradt az Egyesült Államok által megkívánt mértéktől. Hazánk ezért ígéretet tett a védelmi kiadások növelésére, melynek első lépései már meg is történtek.

Időközben megritkultak a hivatalos amerikai kritikák is Magyarországgal szemben, és előtérbe kerültek a közösen vallott értékek és érdekek. Az amerikai elnök szakított a liberális internacionalizmus gyakorlatával, és a belpolitikába való be nem avatkozással javította a két ország szövetségi viszonyát. Ha pedig felidézzük azt, amit Trump mondott az Orbán Viktorral folytatott tavalyi megbeszélése után – az amerikai elnök egyfajta példaként hozta fel a magyar kormányfő álláspontját az illegális bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdésében –, akkor azt látjuk, hogy a tengerentúlon a föderális tervek ellensúlyaként tekintenek Orbán Viktor politikájára. Mi pedig nem véletlenül tekintünk barátként Donald Trumpra.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese