Fekete-Győrék veszélyes zöldségei

Azzal a Hadházyval erősítenek, aki úgy van a korrupcióval, ahogyan az egyszeri vicc szereplője a női nemi szervvel: mindenről az jut az eszébe.

Felföldi Zoltán
2021. 03. 25. 9:00
FEKETE-GYR Andrs; HADHZY kos
Budapest, 2019. november 27. Fekete-Gyõr András, a Momentum elnöke (b) és Hadházy Ákos független parlamenti képviselõ a budapesti atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos elõterjesztés vitáján a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Momentum a zöldprogramja által a következőket ígéri: Magyarországot teszik Közép-­Európa legzöldebb országává, Paks II-t felmondják, szélerőműveket telepítenek, évente százezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják és 2035-től kizárólag elektromos autók forgalomba helyezését engedélyezik Magyarországon. Ígérnek még belélegezhető levegőt, hatalmas erdőket és hozzáférhető tavakat.

Mivel politikai lózungok keverednek konkrét intézkedések ígéretével, ezért először ezt a kettőt érdemes szétszálazni.

Magyarország mint Közép-Európa legzöldebb országa – ez nyilvánvalóan semmi más, mint egy méretes politikai lózung. Mit jelent a „zöld ország?” Mitől zöld egy ország? Erről semmit nem tudunk meg, de figyelmeztető jel számunkra Budapest példája, amelyet a főpolgármester az ellenzéki pártokkal, köztük a Momentummal közösen kormányoz.

A Budapestet irányító pártok az önkormányzati választási kampányban „zöld Budapestet” ígértek, amiről már akkor sem tudtuk, hogy micsoda, de így legalább nem is lehet számonkérni rajtuk a megvalósítást. A klímavészhelyzet kihirdetésén mint kommunikációs pótcselekvésen kívül egyetlen érdemi lépés nem történt semmiféle „zöld Budapest” irányába, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy nem szedték ki tövestől a Tarlós-korszakban elültetett rengeteg fát – ami egyébként a főváros utóbbi száz évének legnagyobb városfásítási programja volt. Ezenkívül még annyira tellett, hogy megakasszák az egyébként a zöldfelületek növelését eredményező Városliget-projektet.

Szintén nem lehet lózungon kívül másnak értékelni a belélegezhető levegőt, a hozzáférhető tavakat és a hatalmas erdőket: a levegő most is belélegezhető, a tavaink most is hozzáférhetők. Az erdőkre az alábbiakban még visszatérek. Mindezt egyébként Fekete-Győr András egy Facebook-bejegyzésben ígérte meg nekünk, olyan dolgokként, amelyekért Szél Bernadett-tel közösen fognak küzdeni. Azzal a Szél Bernadett-tel, aki úgy érzi, hogy egy közgazdászdiplomával a Philip Morris dohánygyárnál, majd családpolitikát kutató statisztikusként a KSH-nál szerzett munkatapasztalatával predesztinálva van a zöldpolitikusi szerepre, annak ellenére, hogy valószínűleg nem tudja megkülönböztetni a kocsányos tölgyet a kocsánytalantól.

Ami a konkrét ígéreteket illeti, Paks II alternatívájának megtenni a szélerőműveket alapfokú energetikai ismeretekkel rendelkezve is problémásnak tűnik.

A szélerőművek telepítését ugyanis kevésbé az adminisztratív szabályok akadályozzák, sokkal inkább az, hogy Magyarországon nincsen ehhez elégséges szél. Kárpát-medencei fekvésünk mérsékelt klímával és viszonylag szélcsendes légköri viszonyokkal ajándékoz meg bennünket. Természetesen fontos a megújuló energiaforrások részarányának növelése az energiatermelésen belül, ezek azonban a jelenlegi technológiai fejlettség mellett legfeljebb gombok lehetnek a kabáton, de semmiképpen nem lehet rájuk alapozni a teljes energetikai szektort.

Paks II alternatíváját a tömeges szén-dioxid-kibocsátással járó, fosszilis tüzelőanyagokat elégető, hagyományos erőművek jelenthetik, amelyek újbóli megjelenése Magyarországon éppen a Momentum és politikai szövetségesei által tartatik a legkevésbé kívánatosnak. Vissza lehet ehhez is térni, de ez nem új Magyarországot eredményez, hanem a régi, füstöt okádó erőművekkel teli kommunista Magyarországhoz való visszatérést. Paks II másik – egyébként számomra szimpatikus – alternatíváját fogyasztási szokásaink radikális megváltoztatása, fogyasztásunk – benne energiafogyasztásunk – jelentős visszafogása jelenthetné. Magyarul: jóval kevesebb áramot kellene használni. Ennek a célul kitűzése valódi újdonságot jelentene, aminek a felvállalásához azonban a Momentumnak nincsen politikai bátorsága.

Szintén a kommunista Magyarországot idézi az olyan célszámok kitűzése, mint az évi százezer lakás energetikai korszerűsítése vagy az, hogy 2035-től kizárólag elektromos autókat lehet forgalomba helyezni Magyarországon. Olyanok ezek, mint az ötéves tervek célkitűzései voltak, amelyek megfogalmazásában megyei tanácselnökként minden bizonnyal Fekete-Győr nagypapa is részt vett annak idején. Mert mi van, ha 2035-ig például nem tart ott az autóipar? Vagy ha a magyarok – minden szempontot mérlegelve – inkább maradnának a robbanómotoros autóknál? Amiket a Momentum által 2035-re vizionált esetben újonnan majd nem lehet forgalomba helyezni, csak használtan adni-venni. Ennek következményeként nagy valószínűséggel akkor ismét a nyugatiak által eldobott, lehasznált, környezetszennyező benzines és dízelautók országává válnánk, amely státusból éppen most próbálunk kikecmeregni. Tehát ez sem annyira új Magyarország, inkább egy olyan, amit minden erőnkkel igyekszünk a hátunk mögött hagyni.

Ami a hatalmas erdőket illeti, valószínűleg elkerülte Fekete-Győr és a Momentum programalkotóinak figyelmét az a tény, hogy Magyarország erdősültsége a trianoni békediktátumot követő száz évben a duplájára nőtt. Kérdés, hogy mennyivel tud Fekete-Győr András és Szél Bernadett többet nyújtani annál, mint amit a teljes magyar erdésztársadalom letett az asztalra az elmúlt évszázadban. Ha a 2000 és 2019 közötti időszakot tekintjük, ez idő alatt Magyarország erdővel borított területei tíz százalékkal növekedtek, az élőfa-készlet pedig hússzal. Az Orbán-kormány pedig éppen 2019-ben vezetett be olyan új pénzügyi ösztönzőket, amelyek további lendületet adhatnak az erdőterületek növekedésének. Nem világos, hogy mit tudhat ennél többet a Momentum.

A korrupcióellenes harchoz Hadházy Ákossal erősít a Momentum. Hadházy úgy van a korrupcióval, ahogyan az egyszeri vicc szereplője a női nemi szervvel: mindenről az jut az eszébe.

Azonkívül azonban, hogy Hadházy Ákos a viccbeli szereplőhöz hasonlóan fantáziál, az ellenzék – köztük a Momentum – által vezetett önkormányzatoknál az elmúlt másfél év alatt egyetlen korrupciós ügyet sem sikerült feltárni. Ez vagy azt jelenti, hogy a Momentum teljességgel alkalmatlan bármiféle korrupciós ügy feltárására, vagy azt, hogy nincsenek ilyen korrupciós ügyek. Magam hajlamos vagyok azt gondolni, hogy a két dolog egyszerre igaz. A korrupció ugyanis nem keverendő össze a nemzeti nagytőkés réteg kiépítésének – támogatandó – céljával és az ennek érdekében tett lépésekkel. Akadnak persze korrupciós esetek is, de aki eddig korrupciós ügyeket feltárt, az éppen a kormányzat által felügyelt ügyészség volt, és minden ilyen esetben eljárás is indult az érintettekkel szemben (például Mengyi Roland vagy Simonka György esetében).

Miközben az önkormányzatokat átvevő ellenzéki pártoknak – köztük a Momentumnak – egyetlen korrupciós ügyet sem sikerült a felszínre hozniuk, ezek a pártok számtalan esetben keveredtek korrupció gyanújába. Köztük a Momentum is, amelynek polgármestere az általa vezetett Újpesten a DK-s alpolgármesterrel közösen bonyolította le az emlékezetes mozimutyit, amelynek keretében az ötletet és magát a pályázati kiírást is azok találták ki, illetve dolgozták ki, akik később a megbízást megnyerték – egy olyan céggel, amelyet a pályázati kiírás napján alapítottak.

Miközben a Momentumnak mindeddig nem sikerült egyetlen korrupciós ügyet sem feltárnia, és rövid pályafutása alatt máris sikerült korrupcióba is keverednie, mindezt hangos korrupcióellenes retorikával igyekszik elfedni.

Ennek része az úgynevezett felcsúti perrel való fenyegetőzés. Én magam itt csak egyetlen dologra hívnám fel a figyelmet: Fekete-Győr ígérete szerint a felcsúti per lesz a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb számonkérése. Amennyiben ez így van, Fekete-Győr András azt vizionálja, hogy a felcsúti per felülmúlja majd az 1848–49-es szabadságharcot követő megtorlásokat (130 kivégzés, több száz ember bebörtönzése, 40-50 ezer honvéd kényszersorozása), az 1945 utáni népbírósági pereket (55 ezer ember bíróság elé citálása, csaknem ötszáz halálos ítélet, csaknem kétszáz kivégzés), és az 1956 utáni megtorlásokat (négyszáz fő kivégzése, több mint 21 ezer ember bebörtönzése, 16-18 ezer ember internálása).

Nem tudom, hogy Fekete-Győr András és momentumos társai tisztában vannak-e azzal, mit beszélnek. Ha igen, akkor a magyar történelem legsötétebb korszakait igyekeznek visszahozni, és súlyos veszélyt jelentenek Magyarországra, függetlenül attól, hogy jelen pillanatban mindehhez megvan-e a politikai erejük vagy sem. Mert az idők – és a nemzetközi helyzet – változásával ugyanúgy helyzetbe kerülhetnek, ahogyan annak idején helyzetbe kerültek a múlt század tízes éveinek elején még csak baloldali újságok hasábjain nagyokat mondó, majd 1919-ben már vérengző kunbélák és szamuelytiborok. Ha viszont nem tudják, hogy mit beszélnek, ha ilyen alapvető ismeretekkel nem rendelkeznek a magyar történelemről, akkor teljességgel alkalmatlanok egy közösség – különösen egy egész ország – vezetésére.

Így vagy úgy: Isten óvja ezektől Magyarországot!

A szerző közgazdász, politológus

(A borítóképen Fekete-Gyõr András, a Momentum elnöke és Hadházy Ákos független parlamenti képviselõ a budapesti atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos elõterjesztés vitáján a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 27-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.