Itt a negyedéves visszakapaszkodás

Közgazdászok várakozásai alapján az elmúlt három hónapban tíz százalékkal nőhetett a magyar gazdaság.

2020. 10. 02. 14:00
null
Az autóipar lassulása várhatóan nem jár leépítésekkel, ráadásul szakemberhiány van az országban Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár még a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény közléséig pár hetet várnunk kell, elemzői vélekedések alapján a második negyedéves – azon belül is különösen az áprilisi – leállást követően a gazdasági teljesítmény fokozatos normalizálódása következett be a harmadik negyedévben. A témával foglalkozó közgazdászok várakozásai alapján a mögöttünk hagyott három hónapban tíz százalékkal gyarapodhatott a magyar gazdaság.

Ha őszintén körbetekintünk magunk körül, akkor azonban semmiféleképpen sem gondolhatjuk, hogy teljeskörűen visszatért volna a korábbi pezsgés. De ezen semmi csodálkoznivaló nincs: a magyar gazdaság erősen integrálódott az unióba, a közösség összes tagállama, főbb külkereskedelmi piacaink pedig jelentősen visszaestek. Ne áruljunk zsákbamacskát: még jó néhány negyedévet kell várni arra, hogy a 2019-es GDP szintjét megközelítse mind az EU, mind Magyarország.

Azonban több fontos makrogazdasági területre szó szerint visszatért az élet: a munkaerőpiac normalizálódott, nagyjából annyian dolgoznak ismét hazánkban – négy és fél ­milliónyian –, mint egy évvel ezelőtt. És a tavalyi átlaghoz képest többet is keresünk.

Mindkét területnél érdemes leragadnunk: a kormány munkahelyeket segítő intézkedései – magyar Kurzarbeit, munkahelymegtartó program és a kutatás-fejlesztési állások pénzbeli támogatása – célt értek. Ezeknek köszönhetően több százezer állás maradt meg. Amennyiben pedig a kereseti adatokat vesszük górcső alá, hasonlóan szép a kép. Júniusban az egészségügyi dolgozóknak kiosztott félmillió forintos, egyszeri rendkívüli juttatás extrém magas bérdinamikát hozott, de a júliu­si, csaknem 11 százalékos éves alapon számított bérnövekedés kapcsán sincs semmi szégyenkeznivalónk.

Sőt a vállalati szféra adatait vizsgálva az tapasztalható, hogy a munkanélküliségi ráta júliusban kezdődő mérsékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdinamika erősödött: 11,5 százalékkal nőttek ugyanis a keresetek, ami az idei év legerőteljesebb bővülése. Egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes ágazatban emelkedett a bérnövekedés üteme. Idetartozik, hogy a költségvetési szférában 10,4 százalékkal emelkedtek a bérek, amelyben a pedagógusok júliusi béremelése is szerepet játszott. Szakértői becslések alapján az év első hét hónapjában látott, összessé­gében tízszázalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható, ami az év eleji bérezési döntések következménye.

Szó se róla, a világgazdasággal együtt a magyar gazdaságban is olyan károk keletkeztek, amelyek rendbe hozása több időt vesz igénybe, mint azt korábban reméltük. A turizmus és a vendéglátás drámai mértékű összeomlást szenvedett el. S az autóipart éppen egy jelentős technológiai és szabályozói átalakulás küszöbén érte a koronaválság. Az európai autógyártás nagyon máshogyan fog kinézni a jövőben.

Van arra esély, hogy néhány év távlatában Magyarország ebből jól jöjjön ki, tekintettel arra, hogy hazánkban működnek a legjobban és legkorszerűbben felszerelt járműgyártó üzemek. Kifejezetten jó hír azonban, hogy az elektronikai és az élelmiszeripar már magára talált. Természetesen érdemes úgy tekinteni a mostani válságra, mint lehetőségre a technológiai előrelépés és a piaci pozíció javítása terén. Ha a kezdeti elbizonytalanodást követően ez a szemlélet válik általánossá a cégek nagy többségénél, akkor azt a beruházások növekedésének kell követnie.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy miközben hónapok óta késik az uniós mentőcsomag, addig a gazdaságpolitikusok világszerte hasonló módon kezelik a válságot 2020-ban. Az állami gazdaságélénkítő terveket célzott adókönnyítések, a munkahelyek megőrzése érdekében bevezetett bértámogatások, a különböző állami beruházási programok, az olcsó és államilag garantált hitelek, valamint a hitel-visszafizetési moratórium jellemzi. A képlet mindenütt hasonló, és biztosan kijelenthető, hogy ezek nélkül mélyebb és jobban elhúzódó válsággal kellene szembenéznünk.

Végezetül, de nem utolsósorban, hamarosan megismerhetjük annak az új, ötezermilliárd forintos állami gazdaságélénkítő tervnek a részleteit, amelyre kimondottan nagy szükség van. S aki a költségvetési ingyenpénz kiszórásával vádolná a kormányt, annak ajánlom figyelmébe azt az egyre inkább main­stream felfogást, hogy az állam gazdasági szerepének meghatványozódását hozta el a koronavírusra adott válságkezelés. S ez nem egy magyarországi, hanem általános jelenség a nagyvilágban. Az állami ösztönzők nélkül aligha lett volna erős visszapattanás a harmadik negyedévben.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.