Idehaza tovább növelte a megosztottságot mindaz, ami a kormányváltás óta történt. Az árkok még mélyebbek lettek, és csak idő kérdése, hogy a nyilvánosságban elszabadult verbális lincselési kísérletek fizikai erőszakká váljanak. Gátlástalanul szolgálja ki a kormányzat azt a vérszomjas, bosszúálló bandát, amelyik elhitte, hogy elfuserált életének minden kudarcáért Orbán rendszere a hibás, és ezért mindenkit bitófán látna legszívesebben, de legalább vezetőszáron a börtönbe menet. Ám jó, ha tudja szeretetország kiváló kormányfője, hogy ezek még saját táborán belül is kisebbségnek számítanak. Túl nagy ár a kedvükért feladni minden demokratikus és jogállami alapelvet. Legalább saját magukra hallgathatnának. Maga Tanács Zoltán, a Facebook-kormány tudományos minisztere írta az oldalára, hogy a demokrácia nem attól erős, hogy a mindenkori kormány korlátlan hatalommal rendelkezik. Hanem attól, hogy vannak valódi fékek és ellensúlyok, független intézmények, átlátható közpénzfelhasználás, rendszeres politikai megújulás és olyan szabályok, amelyek minden kormányra egyformán vonatkoznak. Első látásra azt hinné az ember, értik ők a lényeget, már csak az érthetetlen, akkor miért teszik az ellenkezőjét. De ne legyenek illúzióink, Tanács szerint a fentiekről szól az alaptörvény 17. módosítása és a Tisza összes eddigi intézkedése. Vagyis jó célokat akarnak teljesen alkalmatlan, kifejezetten rossz eszközökkel szolgálni.

Fodor Gábor például komoly aggodalomra okot adó tendenciát olvas ki a Tisza hatalomgyakorlásának eddigi megnyilvánulásaiból. A kétharmados túlhatalommal történő visszaélés, szembefordulás a jogállami normákkal és a mindezek mellé párosuló agresszív, lekezelő stílus negatív hatással lehet Magyarországra nézvést. A liberális gondolkodó szerint sem jogosít fel mindenre a kétharmad. Inkább el kellene töprengeni szerinte azon, miért kell elkeseredett harcot folytatni a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, a parlamenti képviselők és a többiek ellen. Mit árthatnak ők ennek a hatalomnak? Miért nem az ország előtt álló gazdasági és társadalmi feladatokra koncentrálnak inkább? Ezen a ponton elnézését kérem régi vitapartneremnek, de közbe kell szúrnom, hogy azért, mert így a legkönnyebb eltakarni a választópolgárok elől azt a szomorú tényt, hogy az említett feladatok mibenlétéről sincs halvány fogalmuk sem az innen-onnan frissiben összelapátolt társaság tagjainak, nemhogy a megoldásukról. De abban egyetértünk, hogy ennek az ádáz küzdelemnek a demonstratív leszámoláson kívül semmilyen értelme nincs, ugyanakkor rendkívül romboló hatású lehet hosszú távon. Elgondolkodtató Schiffer András álláspontja is, aki Hack Péter jogtudós nézeteit osztja, miszerint az a támadás, amit Sulyok Tamás ellen intéz a miniszterelnök, lehet, hogy az államfő személyét célozza, de a köztársasági elnöki intézményt találja el. Ahogyan viszont az alaptörvény-módosítással ezt meg akarják oldani, az már a hatalommegosztás elvét is kikezdi. Schiffer szerint a NER súlyosan rombolta a jogállamiságot, viszont ami most zajlik, az nem a jogállamiság helyreállítása, hanem a még megmaradt eresztékeinek is az eltakarítása. Szerinte az országgyűlési képviselők választhatóságának tizenkét éves korlátozása a legsúlyosabb lépés. Az intézkedés azt vonja maga után, hogy teljesen el fogják árasztani a politikai döntéshozatalt a szerencselovagok, a hitvány semmirekellők, a nyilvánvalóan orvosi kezelésre szoruló szociopaták. Másrészt pedig a politikai elit folyamatos rotációja mindenféle nagytőkés, elsősorban külföldi beavatkozások előtt tárja szélesre a kaput. Mindez alapvetően Magyarország destabilizációját szolgálja Schiffer szerint, miközben persze látja a hitvány, rövid távú szándékot, hogy ezzel a politikai ellenfelet akarják teljes mértékben ellehetetleníteni. Mintha csak magam fogalmaztam volna. Pedig mi alapvetően nem értünk egyet az előző kormány kritikájában Schiffer Andrással, de abban nagyon is, hogy a Tisza szembemegy azokkal is, akik nem megsemmisíteni, hanem helyreállítani akarják a jogállamot. Vagyis szembemegy azzal, amivel az elmúlt két évben bolondította az embereket, és még mindig elhitetik sokakkal, hogy jogellenes, demokráciaellenes intézkedéseik a jogállamot és a demokrácia sérüléseinek helyrehozatalát szolgálják. Pedig ha valaki egy kicsit is megvizsgálja ezen intézkedések várható hatását, azt látja, éppen a megfogalmazott szép célok ellenkezőjéhez vezetnek.

Nincs tehát több türelmi idő, nincs mire várni, föl kell lázadni a nyilvánvaló önkényuralmi törekvések ellen. Jobboldaliak, patrióták, liberálisok és baloldaliak, minden józanul gondolkodó, hazáját szerető, gyermekei jövőjéért aggódó ember legyen ott a Sándor-palotánál. Testesítsük meg a nemzeti egységet, kiállva a globalista puccs aktivistáinak szervezkedése ellen. Az lenne az igazi, ha eljönne néhány ébredező tiszás is.