A kutatóintézet-hálózat megújítását célzó előterjesztés 74 százalékos támogatást szerzett, a többi dokumentumot pedig 85-86 százalékos többséggel szavazták meg. Pálinkás József történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a közgyűlés határozatát, amely biztosítja az MTA intézményrendszerének hatékony működését. Egy kutatóközponton belül ugyanis sokkal jobbak az intézmények együttműködési feltételei. A korábbi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból álló rendszer helyett öt kutatóintézetből, valamint 10 kutatóközpontból álló struktúra jön létre.
„Az előkésztés során az államigazgatási előkészítés már megtörtént, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már aláírta azt a dokumentumot, amely lehetővé teszi az átalakulást. A végső döntést a közgyűlés hozta meg” – fogalmazott az MTA elnöke. Ismertetése szerint két héten belül nevezi ki az új kutatóközpontok főigazgatóit, akiknek a megbízása legfeljebb egy évre szól, ezalatt választják ki pályázati úton, nemzetközi szakértői zsűri részvételével az új főigazgatókat. Mint kiemelte, a megújuló Akadémia, valamint az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) jelentős, összesen 7,7 milliárd forrásnövekedéssel számolhat 2012-ben. „Ilyen növekményt egyetlen kormány sem biztosított a magyar tudomány számára” – hangsúlyozta Pálinkás József. Az OTKA támogatása 44 százalékkal, 2,5 milliárd forinttal emelkedik.
Az MTA támogatása 5,2 milliárd forinttal növekszik, ebből 1,4 milliárd forint jut a Lendület-programra, 600 millió a támogatott akadémiai kutatócsoportokra. „Nagy fejlesztéseket indíthatunk el, 200 kiváló kutatót veszünk fel. A világ nagy kutatóközpontjaiból hívjuk haza a kiválóságokat, akiknek versenyképes béreket biztosítunk: az egyetemi tanárok bérének másfél-kétszeresét kínáljuk” – magyarázta Pálinkás József. Tervezik egy másik projekt indítását is, amelynek keretében „Nobel-díjhoz közeli” tudósokat hívnak meg Magyarországra néhány hónapra. „Ez Magyarország nemzetközi láthatóságát, nemzetközi presztízsét növeli” – jegyezte meg az MTA elnöke.
Németh Tamás, az MTA főtitkára a megújítási program magas támogatottsága mögött az elmúlt hét hónap átlátható, átgondolt előkészítő munkáját látja. Ennek során minden érintett intézet kutatóinak lehetősége volt kifejteni a véleményét. „A 2500-2700 kutató mindegyike elmondhatta észrevételeit” – jegyezte meg Németh Tamás, hozzátéve, hogy e beszélgetések, fórumok során sok olyan szempont merült fel, amelyekre az MTA vezetősége nem gondolt, hiszen nem ismerhetik az összes terület szempontjait. Ennek eredményeként előfordult, hogy intézetek nem abba a kutatóközpontba kerültek, ahová eredetileg szánták őket.
Csépe Valéria, az MTA főtitkár-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az előkészítés során konszenzusra törekedtek. A magas szavazati arány is jelzi, hogy a kutatók érezték, megértették, hogy a változások értük vannak. „Megteremtettük az új szervezeti-működési kereteket, amelyeket tartalommal a kutatóközpontoknak kell megtölteniük, most a finomhangolás következik” – fogalmazott Csépe Valéria, hozzátéve, reményei szerint a megújult rendszer segít itthon tartani, vagy visszahívni a tehetségeket.
Pálinkás József hétfő délelőtt elmondta, hogy „a közgyűlés döntése hosszú távra meghatározza a Magyar Tudományos Akadémia sorsát”.