Az AfD szerint migránspénzzé silányult a német szociális rendszer

Németországban évről évre növekszik azoknak a külföldieknek a száma, akik úgy kapnak állami ellátást, hogy soha egyetlen napot sem dolgoztak az országban. A kormányzati adatok szerint mára közel 900 ezer ilyen személy él a német szociális juttatásból, amelyet az AfD találóan „migránspénznek” nevez.

Két migráns a bajorországi menedékkérőket befogadó központi központ területén Fotó: Daniel Löb Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Az AfD kérdésére a szövetségi kormány azt közölte, hogy 2016 óta 270 ezerrel emelkedett a külföldi állampolgárságú, munkatapasztalattal nem rendelkező, szociális juttatást, az úgy nevezett Bürgergeldet igénylők száma, így 2024-re elérte a 891 ezret. Ez 43 százalékos növekedést jelent nyolc év alatt, írja a Junge Freiheit.

Fiatal migránsok gyűlnek össze egy bajor kisvárosban (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)

Németek kevesebben, migránsok egyre többen

Miközben a német állampolgárságú segélyezettek száma folyamatosan csökkent – 2,85 millióról nagyjából 2 millióra –, a külföldieké jelentősen nőtt. Közülük sokan soha nem dolgoztak Németországban, mások pedig csupán rövid időre kerültek munkába, majd visszaestek a segélyezési rendszerbe.

Különösen szembetűnő a tendencia a legnagyobb migránshullámokat kibocsátó országokból érkezők körében. E csoportból a segélyezettek összlétszáma több mint 625 ezerre emelkedett. Bár köztük van néhány, aki időközben már dolgozott, a többség továbbra is munkatapasztalat nélkül veszi igénybe a német adófizetők pénzéből fenntartott juttatást.

A kormányzat magyarázata szerint sok igénylő fiatal, aki még „tanul”, illetve integrációs kurzusokon vesz részt, és a külföldön szerzett munkatapasztalatokat sem rögzítik a német statisztikák.

(Forrás: Junge Freiheit)

AfD: Véget kell vetni a „szociális biztonság” rendszerének

A számokat nyilvánosságra hozó AfD-s képviselő, Jan Feser úgy fogalmazott: 

A Bürgergeld egyre inkább migránspénzzé válik. Az eredeti cél, a munkába állítás, teljesen háttérbe szorult. Egyre több külföldinek jelent ez inkább kényelmes szociális függőágyat, mint valódi ösztönzést.

A német jobboldali párt ezért a juttatások korlátozását követeli. Korábbi indítványaik szerint az ellátásokat alapvetően természetbeni támogatásokra – például utalványokra – kellene cserélni, és visszavonni az ukrán menekülteknek biztosított különleges jogosultságokat. Az AfD 2024-ben újabb javaslatot terjesztett be: biometrikus regisztrációt vezetnének be minden kérelmező számára, szigorúbb szankciókkal büntetnék azokat, akik visszautasítják a felajánlott munkát, és szorosabb ellenőrzést alkalmaznának a külföldi segélyezettekkel szemben is.

Borítókép: Két migráns a bajorországi menedékkérőket befogadó központi központ területén (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Löb)