„Magyar Péterre a lakáskulcsomat sem bíznám, nemhogy az országot”

Ha valaki egy ilyen programot tud összerakni, és azt gondolja, hogy ezzel a programmal választásokat lehet nyerni, az tévúton jár – vélekedett Bánki Erik a Tisza Párt eltitkolt brutális megszorítócsomagjáról. Tény, a párt gazdasági terve senkit nem kímélne, a Fidesz szerint pedig volt már ilyen a baloldali kormányok alatt.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját: a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása, a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna, 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal, valamint új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

 

Vagyonadó: 500 millió fölött

A tervezet a vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt sem hagyná érintetlenül, itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel:

a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. 

Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

 

A kkv-k is pórul járnának

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást. A dokumentum szerint megszűnne az ekho és a kiva, és belépne az induló mikrovállalkozások tételes adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja: 

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék. 
• nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
• szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.
• gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék.

Szja-emelés is lenne

Az már augusztusban kiderült, hogy Magyar Péterék a jelenlegi egykulcsos adó helyett progresszív szja-t vezetnének be, amivel már az átlagkeresőket is sújtanák. A jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett háromsávos, progresszív adórendszert vezetnének be Magyar Péterék. Az elképzelés lényege, hogy 

már az átlagos jövedelműek adóját is megemelnék. Tarr Zoltán egy belső tiszás fórumon arról beszélt, hogy a választások után mindent lehet, addig viszont csak egymás között beszéljenek erről. 

A kiszivárgott tervük alapján már az átlagbért keresők zsebéből is százezreket húznának ki évente.