A távozó nemzeti fejlesztési miniszter az új poszt jelöltjeként a bizottságok ülésén azt mondta: a kormány arról döntött, hogy átszervezi a kormányzati munkamegosztást, és olyan tárca nélküli miniszteri posztot hoz létre, amely a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) folytatandó tárgyalásokat vezeti, de feladatai között nemcsak a készülő pénzügyi keretmegállapodás előkészítése szerepel, hanem a külföldi pénzintézetekkel való kapcsolattartás is.
Rogán Antal szerint az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreinek összevonását szorgalmazó módosító indítvány elfogadásával csak a lehetősége teremtődik meg a két szervezet összevonásának. Rogán Antal a bizottsági ülésen azért kért szót, mert előtte Veres János (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte azért kezdődnek jövőre az érdemi tárgyalások a kormány és az IMF között, mert a kabinet már az új jegybanki vezetéssel szeretne a tárgyalásokon részt venni. Hozzátette: a lépés érdemben befolyásolja a miniszter tárgyalási pozícióit. Rogán Antal visszautasította Veres János állításait, és közölte: a módosító elfogadásával a lehetőség teremtődik meg csupán az összevonásra, amely megtörténhet később, akár 2015-ben is. Jelezte, később sarkalatos törvényben kell rögzíteni az összevonást, amelyhez a jegybanktörvényt is módosítani kell.
Fellegi Tamás úgy fogalmazott: az IMF–EU-tárgyalások kapcsán a feladata lesz majd a tárgyalások végigvitele, a tárgyalási pozíció előkészítése, a kormányzati feladatok összehangolása, a megállapodástervezet kormány elé terjesztése, a végrehajtás ellenőrzése. Jelezte még, több minisztérium munkáját kell majd összefognia.
A három tárgyalópartner, Magyarország csakúgy mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) január közepéig alakítja ki a megkötendő keretmegállapodásról folytatandó tárgyalásokon képviselendő álláspontjára vonatkozó mandátumot – jelentette be Fellegi Tamás. Elmondta: nem tud arról beszámolni, hogy az IMF és az EU küldöttsége milyen pozícióval, feltételekkel érkezik Magyarországra. A mandátumok brüsszeli, washingtoni, budapesti előkészítésén mérik fel, hogy milyen feltételekkel, milyen nagyságrendű, milyen típusú megállapodásról lehet majd szó.
Közölte: a valutaalap képviselői novemberben a 2008-as megállapodás felülvizsgálata miatt jártak Budapesten, erről a saját döntéshozatali szervei elé terjesztenek jelentést. Ez a jelentés vélhetőleg háttérül szolgál majd a tárgyalások megindításához. Kitért arra is, hogy a 2012-es költségvetés számait nem lehet az IMF-tárgyalásokhoz alakítani, mert csak február végéig lesz írásos megállapodástervezet, addigra pedig már működő költségvetés kell.
Fellegi Tamás szerint Magyarországnak elegendő egy elővigyázatossági megállapodás (precautionary line) megkötése is az IMF-fel és az EU-val. Mint mondta: egy biztonsági hálóról szóló konstrukció megkötése elég, erre „kvalifikált” Magyarország politikailag és gazdaságilag is. Az IMF-fel kötendő szerződés, mint „védernyő” kell Magyarország sérülékenysége miatt – mondta. A megállapodásban foglalt összegről Fellegi Tamás nem mondott konkrétumot. „A túl nagy szám elriasztja a piacokat, a kicsi pedig hiteltelenné teszi a megállapodást” – fogalmazott. A piacokon érződik már pozitív várakozás a tárgyalások kapcsán – tette hozzá.
A jelölt szerint nem az államháztartás jövő évi helyzete miatt van szükség a megállapodásra, mert az Európai Bizottság is úgy ítéli meg, hogy Magyarországon 2012-ben 2,8 százalék lehet a GDP-arányos hiány, a magyar kormány pedig továbbra is 2,5 százalékos deficittel számol. Jelezte, az ország, a kormány álláspontjának kialakításából a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) nem hagyják ki, már tárgyalt annak elnökével, Simor Andrással, aki a tárgyalódelegációba Karvalits Ferenc jegybanki alelnököt jelölte. Úgy fogalmazott: professzionális munka zajlik a kormány és a jegybanki delegáció között. A jegybanknak függetlennek kell lennie, ez európai norma, de erre több megoldás is lehetséges, ahogy arra nemzetközi példákat lehet felhozni – mondta.
Fellegi Tamás Orbán Viktor által a brüsszeli kormány és államfői csúcsértekezleten kifejtettek kapcsán azt mondta: a miniszterelnök a nemzeti érdekeknek megfelelően járt el, amikor jelezte, hogy az Országgyűléshez fordul mandátumért, amely erősíti az ország induló pozícióját.
A bizottsági ülésen Szekeres Imre (MSZP) azt mondta: a frakciója nem tudja támogatni a miniszter kinevezését, mert úgy ítéli meg, hogy a felállás, miszerint tárca nélküli miniszter vezessen tárgyalásokat, idegen a magyar jogrendszertől. Hozzátette: most fordul elő először, hogy nem egy pénzügyminiszteri feladatokat ellátó tárcavezető, hanem egy tárca nélküli miniszter tárgyal pénzügyi szerződésekről. Olyan kormánytagnak kellene vezetnie a delegációt, aki nem érintett az elmúlt másfél év politikájában, mert a kormány tevékenysége miatt igen magas kockázati felárakkal tudtunk csak forrásokat felvenni a nemzetközi piacokról. Bejelentette: az MSZP meghívta Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a frakcióülésére, hogy számoljon be, milyen levéllel fordult a kormány az IMF-hez a tárgyalások kapcsán.
Vágó Gábor (LMP) szintén pénzügyminiszteri poszt létét hiányolta, és azt mondta, hogy „az IMF-hez fordulás a matolcsyzmus bukását jelenti”. Kérte, hogy a tárgyalások befejezése után mutassák be a megállapodás társadalmi-gazdasági hatásait, azt meg kell ismernie a társadalomnak. Volner János (Jobbik) azt mondta: a Fidesznek be kellene számolnia arról, hogy a másfél éves tevékenysége mekkora kockázati felárat, többletköltséget hozott Magyarország finanszírozásában.
