A regionális fejlesztési tárca vezetői, illetve az épületet 2008-ban közvetítőn keresztül megvásárló Viktor Vekszelberg-féle cég, a Renova közötti ügyletet vizsgálva a belügyi tárca korrupcióellenes főigazgatósága bűncselekményre utaló jeleket talált – írja Dmitrij Dmitrijenko, a befolyásos orosz üzleti-politikai lap cikkírója. Beszámolóját kedd este közölte az újság online változata.
A belügyi vizsgálat állásáról Szergej Petrov parlamenti képviselő érdeklődött, a válasz másolatát pedig Alekszej Navalnij, a korrupciós ügyek feltárásáról híres ügyvéd, ellenzéki blogger közölte internetes blogján. Eszerint a belügyminisztérium 2011 decemberében továbbította vizsgálati anyagát az orosz főügyészségnek.
Petrov tavaly nyáron a főügyészséghez fordult panaszával. Ott úgy találták, hogy a költségvetésnek nagyon sokba került a vétel, a vevő érdekei tehát sérültek, ezért utasítást adtak a belügyminisztériumnak, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben, amely most a moszkvai nyomozóhivatalnál van.
A Renovánál elmondták, hogy a vizsgálat során semmilyen követelést nem támasztottak velük szemben. Meg vannak győződve arról, hogy az adásvétel teljesen törvényes volt.
A cikkíró emlékeztet rá, hogy 2008-ban a Renova közvetítő szerepet vállalt a Moszkva központjában, a Krasznaja Presznya 3. szám alatt álló épület továbbadásában.
Az orosz regionális fejlesztési minisztérium a 2008. december 10-én és 2009. június 10-én keltezett állami szerződések alapján szerezte meg az épületet 3,5 milliárd rubelért a Renova egy moszkvai cégétől. Utóbbi az azóta megszüntetett Diamond Air luxemburgi céggel kötött ügynöki szerződés alapján közreműködött az adásvételben.
A magyar állam 2008-ban a Diamond Air cégnek 21,3 millió dollárért (mintegy 575 millió rubel) adta el a volt kereskedelmi képviseletet.
Alekszej Moszkov, a Renova igazgatótanácsi elnöke a Vedomosztyihoz eljuttatott levelében azt írta, hogy a házat 2005-ben egy üzletközpont felépítésének reményében vették meg, de 2008 végén az orosz kormány kérésére eladták a regionális fejlesztési minisztériumnak. A Renova így „részleges haszonra tett szert (...), amely nem összehasonlítható azzal a profittal, amelyre az üzletközpont megépítése esetén számítottak” – írta.
