Köszönöm hogy rám bíztátok az MSZP vezetését – kezdte győzelmi beszédét a párt kétharmaddal újraválasztottelnöke, Mesterházy Attila. A régi–új vezető elmondta: csapatjátékosnak tartja magát, most csapatkapitányi posztra vállalkozott. A megválasztandó alelnökökről is szólt: „mellém állnak majd, nem mögém”. Megismételte korábbi vágyát, miszerint a párt ügyeit mellé- és kibeszélés nélkül vitassák meg, majd Horn Gyula példáját hozta elő, arra emlékeztetve, hogy a kilencvenes években hogy állt fel 8, illetve 6 százalékos népszerűségről a párt.
Kiemelte, hogy újra a hétköznapi emberek pártjává kívánja tenni az MSZP-t, majd elmondta: őszintén kell beszélni a múltról, egyenes mondatokkal. „Voltak hibák a nyolc év alatt” – kezdte mindjárt ezzel, majd Medgyessy Péter miniszterelnökségét emlegette, amelyet sok közgazdász kritizált, de ebből Mesterházy szerint azt a tanulságot kell levonni, hogy a fenntarthatóságnak és a társadalmi igazságosságnak kéz a kézben kell járnia.
Elmondta, hogy Szili Katalin köztársasági elnökké jelölésekor rosszul mérte fel a lehetőségit a párt, Gyurcsány Ferenc neve említése nélkül pedig utalt a bukott miniszterelnök országlására: a választási program és a kormányprogram nem állhat távol egymástól, és zárt körben és nyilvánosan is őszintén kell beszélni. Kijelentette: ami 2006 őszén történt, azt ki kell vizsgálni, de szerinte amit a Fidesz ezen a címen csinál, az politikai boszorkányüldözés. Elmondta, hogy a szocialisták tisztességesek, de a közéjük férkőzött néhány tisztességtelen ember rengeteget ártott a pártnak.
Hibának tartotta, hogy tabunak kezeltek sok olyan kérdést, amelynek kapcsán rengeteg embert tévesztett meg a szélsőjobb, és azt is hogy nem figyeltek eléggé a szocialistákkal szimpatizáló értelmiségre. Ugyanakkor úgy látja, hogy hibáik mellett eredményesen kezelték a válságot, a demokrácia is jobban működött, és soha nem volt kérdés, hogy Európa a barátunk.
Mesterházy szólt Schmitt Pál ügyéről is: „Morális válságba került az ország”. Szerinte Schmitt sosem volt méltó a tisztségére, de most már papírja is van róla. A beszédét követő sajtótájékoztatón arról szólt, hogy Sólyom Lászlót lehetségesnek tartja a demokratikus pártok közös jelöltjeként.
Cselekvő és fejlesztő államra van szükség, mondta, hozzátéve hogy a kapitalizmust leváltani nem lehet, emberségesebbé tenni igen, a tisztességesen hitelező bankokat ezért nem tartják ragadozóknak. A pártelnök szövetséget ajánlott a munkahelyteremtő nagyvállalatoknak. Arról, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt, úgy szólt: örül, hogy ez a kérdés egyre többeknél fontos, és hogy csak nekik teszik fel a kérdést. „Lehet hogy itt van a teremben, lehet, hogy nem, de ezzel a személlyel tudunk majd nyerni”.
