Orbán Viktor közölte, Magyarország úgy tekint a gazdasági mutatói alapján sikertörténetnek nevezhető Montenegróra, mint a méreténél messze nagyobb jelentőséggel bíró, a regionális stabilitásban nagy szerepet játszó országra. Jó oka van a magyar kormánynak arra, hogy támogassa Montenegró európai uniós és NATO-integrációját, valamint hogy biztassa a magyar üzletembereket minél mélyebb kapcsolat kiépítésére Podgoricával – jelentette ki.
A csatlakozással kapcsolatban kifejtette: ma az EU-tagállamok fogadókészsége, nyitottsága alacsonyabb szintű, mint korábban, bővítési fáradtság mutatkozik a hagyományos európai térségekben. A magyar külpolitika egyik missziója viszont éppen ennek a bővítési fáradtságnak a leküzdése, Magyarország ugyanis elkötelezett híve Montenegró és térsége minél gyorsabb transzatlanti integrációjának. „Bővítés iránti vágyat” kell kialakítani az unióban – összegezte véleményét, hangsúlyozva: „semmi okunk nincs arra (…), hogy Montenegrót várakoztassuk”.
A magyar–montenegrói kiemelt partnerségről szóló nyilatkozat aláírása után tartott közös sajtótájékoztatón Igor Lukšić hangsúlyozta: Magyarország sokat segít abban, hogy Montenegró átültesse például a közösségi jogrendszert, és felkészüljön az uniós tagságra.
A legerőteljesebben jelen vannak
A tárgyaláson elhangzottakból kiemelte a két ország honvédelmi tárcái közötti, valamint a gazdasági együttműködést. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar beruházók a legerőteljesebben jelen vannak Montenegróban.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását firtató újságírói kérdésre a montenegrói kormányfő példaként említette, hogy a magyar posta kifejezett érdeklődést tanúsított a montenegrói posta privatizációja ügyében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Magyarországra irányuló bauxitkivitelük csökkent.
Orbán Viktor is érintette válaszában a Magyarországra irányuló montenegrói export visszaesését, amely mögött – erősítette meg – a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. problémái állnak, mégpedig a társaság által elszenvedett és okozott környezeti katasztrófa, a 2010-es iszapömlés. Emiatt ma a cégnek sokkal kisebb a gazdasági teljesítőképessége, mint korábban, és ezt szenvedi meg a montenegrói–magyar árucsere-forgalom is – mutatott rá, kiemelve ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb cégének tekinti a Mal Zrt.-t, a kormány meg akarja erősíteni, és olyan állapotba akarja hozni, hogy vissza tudjon állni az alumíniumipari együttműködés az iszapömlés előtti időszak szintjére.
Meg kell adni a tiszteletet
A miniszterelnök kifejtette továbbá azt a véleményét, amely szerint a külföldi befektetések meghatározzák két ország együttműködésének minőségét is. Magyarországnak azért van nagy tapasztalata a külföldi befektetőkkel – magyarázta –, mert az egész Európai Unión belül éppen Magyarország az a térség, amely a legerősebben összenőtt az unió gazdaságával. „Úgy gondoljuk, hogy egy külföldi befektetőnek, ha elmegy egy másik országba, akkor először is meg kell adnia a tiszteletet annak a nemzetnek, ahová megy. Másodsorban meg kell adnia a tiszteletet azoknak az embereknek, akik ott dolgoznak. Harmadrészt világossá kell tenni, hogy persze profitot akar ott csinálni, de azért megy oda, mert a másik félnek is előnyös az ottani működése” – sorolta az általa megfogalmazott elvárásokat.
Függetlenség
Montenegró 2006. június 3-án kiáltotta ki függetlenségét. Magyarország 2006. június 12-én ismerte el a Szerbiától népszavazás útján különváló államot, s egy hónappal később Podgoricában megnyílt a közös osztrák és magyar nagykövetség. Orbán Viktor legutóbb éppen egy éve, 2011. június 17-én tett hivatalos látogatást Montenegróban, Podgoricában tárgyalt Igor Lukšić kormányfővel és Filip Vujanović elnökkel.
Ismert, az EU javaslattevő–végrehajtó testülete nemrég elfogadta a Montenegróról – mint a tagjelöltek egyikéről – szóló jelentést, amely azt tekinti át, hogy a nyugat-balkáni ország milyen mértékben lépett előre a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges kritériumok teljesítésében (progress report).
Montenegró esetében elsősorban a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesítése, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén fogalmazott meg korábban Brüsszel kemény feltételeket. Megírtuk, már tavaly októberben „feltételes zöld jelzést” kaptak az Európai Bizottságtól ahhoz, hogy idén júniusban megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat.
