A Mansfeld-per kíméletlen ügyészével szemben egyelőre nem folyik büntetőeljárás. Azt, hogy ez így marad-e a jövőben is, egyelőre nem tudni. Az ügyészség ugyanis továbbra sem hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy hivatalból elrendeli-e a nyomozást. A Jobbik Biszku Béla után Mátsik Györgyöt is kész feljelenteni. A radikális pártot óvatosságra inti az a nemzetközi büntetőjogász, aki kidolgozta a kommunista bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényt.
„Parancsot teljesítettem…” – a náci háborús bűnösöktől megszokott szavakkal mentegette magát Mátsik György.
Évtizedekkel azután, hogy halálbüntetést kért a még kiskorú Mansfeld Péterre, Mátsik György a Gyerekekért Alapítvány kuratóriumában tevékenykedett olyan személyiségekkel, mint például Kósáné Kovács Magda. A MÉH Tröszt volt vezérigazgatója ügyészi munkájáról elmondta, parancsot teljesített.
Közvetlenül azután, hogy 1957. július 30-tól a Fővárosi Főügyészség munkatársa lett, Mátsik György több olyan eljárásban is képviselte a vádat, amelyek az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolható politikai ügyek voltak. A jelenleg a budai I. kerületben nyugdíjasként élő volt ügyész javaslatára a Fónay Jenő és társa elleni perben az első- és a másodrendű vádlottra is halálbüntetést szabott ki a Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa (a tanács elnöke Lomjapataky Béla volt, az első tárgyalás április 15-én zajlott) 1958. április 25-i ítéletében.
Fónay a Széna tériek helyettes parancsnoka, Márton Erzsébet pedig ennek a csoportnak a tagja volt. A két terhelttel szemben a fő vádpont a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése volt. Fónayt emellett fegyverrejtegetéssel és államtitoksértéssel vádolták, utóbbi miatt az eljárás a titkos ügykezelés (tük) szabályai szerint zajlott.
Szakolczai Attila, a Fővárosi Levéltár, korábban az ’56-os Intézet munkatársa elmondta, hogy a büntetőeljárás „tük-ösítéséhez” elég volt, ha valaki bármilyen ügyben tájékoztatást adott külföldi újságíróknak, amit államtitok megsértésének lehetett tekinteni. – Itt is ez történt, ugyanis az elsőrendű vádlott terhére rótták, hogy válaszolt egy amerikai újságíró kérdésére, és útbaigazított egy állítólagos „nyugat-német vegyigyárost” – mondta a levéltáros, akitől a lap megtudta, államtitoksértésnek minősítették azt is, hogy a Széna tériek elhoztak Gerő Ernő villájából egy kazettát, amelyben a politikus és Rákosi Mátyás levelezése volt (ezek az iratok eltűntek).
A teljes cikket a Magyar Nemzet július 26-i számában olvashatja.
