Több városban is kockázattal kell számolni

A soproni önkormányzat gazdálkodását pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid és hosszú távú fenntarthatósága folyamatos intézkedéseket igényel.

A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint a múlt év végén csaknem 2,5-szer akkora volt a soproni önkormányzat adósságállománya, mint 2006 zárásakor: annak összege 6,9 milliárdról 16,7 milliárd forintra emelkedett.

Bár a szegedi önkormányzat költségvetése 2007 és 2010 között összességében 15,7 milliárd forint működési többletet mutatott, a város adóssága 14,1 milliárdról 24,1 milliárd forintra nőtt, miközben a település 57,2 milliárd forint értékű fejlesztést fejezett be.

A győri önkormányzat pénzügyi helyzete az elmúlt években stabil volt, az önként vállalt faladatok nem befolyásolták a működés biztonságát, a gazdasági társaságok által ellátott feladatstruktúra pedig átlátható, az a működési kockázatot nem növelte – állapította meg az ÁSZ.

A pécsi önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel – állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Debrecen adóssága 2007 és 2010 között 8,3 milliárd forintról 27,5 milliárd forintra emelkedett; az önkormányzat 2014 utáni pénzintézeti kötelezettségeinek teljesítését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem látja biztosítottnak. A debreceni költségvetés egyenlege 2007 és 2010 között minden évben működési forrástöbbletet mutatott, ez összességében 7,2 milliárd forint. A vizsgált időszakban az önkormányzat a befejezett és a folyamatban lévő fejlesztési feladataira összesen 29,4 milliárd forintot fordított.

Jelentősen nőtt, 3,5 milliárd forintról 12,8 milliárd forintra emelkedett Tatabánya adósságállománya 2007 és 2010 között. A tatabányai adósságállomány alakulásában jelentős szerepe volt a strand- és élményfürdő létrehozására kötött pénzügyi lízingszerződésben 2029-ig vállalt kötelezettségnek, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzatnak 5,3 milliárd forint tőkerészt és 1,5 milliárd forint kamatot kell megfizetnie.

Salgótarján önkormányzatának adóssága 1,8 milliárd forintról 3,2 milliárdra nőtt 2007 és 2010 között, a jelenlegi feltételek mellett a működés egyensúlya csak rövid távon biztosított – állapította meg az Állami Számvevőszék. A vizsgált időszakban fejlesztésre 3,3 milliárd forintot fordított Salgótarján önkormányzata. A költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, ez 2007 és 2010 között összesen 1,6 milliárd forint felhalmozási forráshiányt jelentett.

A zalaegerszegi önkormányzat pénzügyi egyensúlya az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint rövid és középtávon biztosított, de a városvezetésnek fel kell készülnie az egyensúly hosszú távú megőrzésére is. A zalaegerszegi önkormányzat folyószámlahitel igénybevétele nélkül tudta biztosítani a működés pénzügyi egyensúlyát, a fejlesztési forráshiányt pedig hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelekkel kezelte. A 2007 és 2010 között 1,9 milliárd forint értékben kötött hitelszerződéseknek csaknem a 47 százalékát vették igénybe.

A veszprémi önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított, bár a pénzintézetekkel szembeni adóssága 2007 és 2010 között több mint a háromszorosára, 2 milliárdról 6,6 milliárd forintra emelkedett. A veszprémi önkormányzatnál az adósságnövekedést a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvétele és a folyószámlahitel állományának emelkedése okozta. A folyó költségvetés egyenlege a vizsgált időszakban folyamatosan pozitív volt, összességében 4,1 milliárd forint többletet mutatott – közölte az ÁSZ.

Nagykanizsán csak külső forrás bevonásával tudták biztosítani 2007 és 2010 között a pénzügyi egyensúlyt, emiatt jelentősen nőtt az önkormányzat adóssága. Nagykanizsán az adósságállomány 2,6 milliárd forintról 5,4 milliárd forintra emelkedett, ebből 600 millió forint az árfolyamváltozás miatti különbözetből adódott.

Székesfehérvár önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid- és középtávon biztosított, ám annak hosszú távú megőrzésére az önkormányzatnak fel kell készülnie. A székesfehérvári önkormányzat adósságállománya 2007 és 2010 között 7,5 milliárd forintról 13,3 milliárd forintra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege összességében 6,8 milliárd forint működési forrástöbbletet mutatott.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat adósságállománya 16,3 milliárdról 20,7 milliárd forintra nőtt 2007 és 2010 között, miközben a település 10,3 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg. Hódmezővásárhelyen a pénzintézeti kötelezettségek növekedését a hiteltörlesztés, a hitelfelvétel és a könyvviteli nyilvántartásban elszámolt árfolyamkülönbözet együttesen okozta, ebből az árfolyamveszteség – az adósságállomány teljes növekményénél nagyobb – 5,152 milliárd forint volt.

Kaposvár önkormányzatának az adóssága 2007 és 2010 között jelentősen, 8,1 milliárd forintról 18,8 milliárd forintra emelkedett. Kaposvár felhalmozási költségvetésének az egyenlege folyamatosan negatív volt, ez az adott időszakban összesen 14,8 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott. A pénzügyi egyensúly fenntartása – az összességében 2,5 milliárd működési forrástöbblet ellenére – külső forrás bevonásával volt biztosított.