Fazekas Sándor a Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén című projekt zárókonferenciáján arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a rendszerváltásig elzárt térség korábbi hátrányos helyzetében ma lehetőségeket fedezett fel. Az érintetlen természeti környezet és a hidegháború idején épült, majd elhagyott bunkerek vonzerőt jelenthetnek a látogatóknak, ám a helyi termékek kínálatát is hozzátéve mintaszerű összefogást valósított meg a résztvevő 22 kistelepülés.
A 121,5 millió forintos európai uniós támogatással megvalósított programot a miniszter eredeti ötletnek nevezte, miután a Mura és a Kerka vízi turizmusát és a térség természeti értékeit egy kuriózummal összekötve kívánják megmutatni. A miniszter utalt rá, hogy tavaly döntöttek az egyedülálló nemzetközi kezdeményezéssel öt európai államot is érintő Duna–Mura–Dráva bioszféra rezervátum létrehozásáról. Hozzátette, hogy ezekben a szerveződésekben a természeti és a tájértékek megőrzése mellett „az ember is megkapja azokat a lehetőségeket, amelyek által boldogulhat”.
A megyei önkormányzat már készen áll
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke azt is elmondta: a Mura és a Kerka vidékét érintő programhoz a megyei önkormányzat biztosított önrésztámogatást a településeknek. Hasonló célra Zalában mintegy 50 millió forintos pályázati keretet nyújtottak. A nyugat-dunántúli régió turisztikai fejlesztéseiről szólva beszélt arról, hogy Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a kulturális örökség megőrzésére kiírt pályázatok jelentős összegeket nyertek, Zalában azonban a Festeticsek örökségét bemutató korábbi pályázat sikertelen volt, de néhány napon belül döntés várható arról, hogy ez is kiemelt projektnek minősülhet.
A régióban a mostani hétéves uniós tervezési időszakban összesen 38 milliárd forintot fordíthattak turizmust támogató kiírásokra, ezen belül is Zala a gyógyfürdői jóvoltából az egészségturisztikai területen vezető szerepet játszik. Manninger Jenő kitért arra is, hogy a megváltozott szerepkörű megyei önkormányzatnál már készen áll munkaanyagként a turisztikai fejlesztési terv, amely éppen a kisebb települések fejlesztési feladataira helyez az eddiginél nagyobb hangsúlyt.
Rafting és tanösvény
Pál Zoltán, Kerkaszentkirály polgármestere és egyben a térséget átölelő projekt menedzsere kifejtette: összesen 144,5 millió forintból valósították meg elképzeléseiket. Európai uniós forrásból 121,5 millió forint támogatást nyertek, a települések önrészeként szereplő 23 millióhoz pedig 11,5 millió forintot biztosított a megyei önkormányzat.
A program részeként kilenc új kikötőhelyet létesítettek a raftingolók számára a Murán és a Kerkán, a vízi természetet bemutató két tanösvényt jelöltek ki, Kerkaszentkirályon csoportok kiszolgálására alkalmas raftingbázist is építettek. Molnáriban látogatóközpontot hoztak létre a Mura élővilágának bemutatására, Kiscsehiben vidramegfigyelő állomást állítottak az ottani tó partjára, Tótszerdahelyen és Molnáriban a vízi turizmust kiszolgáló létesítményeket fejlesztették.
Adta magát a turizmus
A bakancsos turisták kiszolgálására három településen információs központot hoztak létre, hét helyen kilátót állítottak, a túraútvonalak mentén pedig szabadidőparkokat és tűzrakóhelyeket, valamint tanösvényeket létesítettek. Az itt kitalált bunkerturizmus keretében Páka és Lovászi területén kiásták az egykori futóárkokat, megtisztították a bunkereket, valamint látogathatóvá tettek egy három kilométer hosszú légópincét.
Pál Zoltán úgy fogalmazott: a térség periférikus helyzetéből adódó hátrányokat, a kistelepülések válságát, a megyén belüli kiugró munkanélküliséget és a nagymértékű elvándorlást hátrányként élték meg. A horvát és szlovén határ menti fekvés, a multikulturális tér, a természet közeli környezeti állapot és a helyi közösségek ereje azonban lehetővé tette az összefogást, így jelölték meg elsődleges fejlesztési célként a turizmust.
