A kézilabda-szövetség új vezetőségében lévő egykori válogatott játékos elmondta, „a prémiumot az olimpiai kvalifikációra orientáltuk, illetve a négy közé kerülésért kaptak volna egy jelentősebb összeget a játékosok. Ez az összeg 10 millió forint körül lett volna az egész csapatra.”
Borsos szerint az Európa-bajnokságon nem volt gond a motivációval, csak elfáradt a társaság. Mint fogalmazott: „ez egy furcsa Európa-bajnokság volt, hiszen előtte, amikor végignéztük a csoportot, azt mondtuk: a 7-8. hely reális. Aztán minden fordítva történt. Az eredmény ez lett, ám a legeslegjobb csapatok ellen értünk el fantasztikusan jó eredményeket. Viszont azokat a meccseket, amelyekről a leginkább azt gondoltuk, hogy nyerhetők, nem tudtuk hozni.”
Borsos Attila a fáradtság mellett megemlítette azt is, hogy rosszul jött a kulcsjátékosok sérülése. „A jobb szélen egy emberrel kellett végigjátszani a tornát. Harsányi Gergelyre egy rossz szót nem szólhatunk, mindent kihozott magából. Igaz ez Mocsai Tamásra is, aki nagyon jól kezdett az első három mérkőzésen, a vezéregyéniségünk volt, de utána elfáradt.”
Borsos kiemelte a kapusok szerepét is, Fazekas Nándor franciák elleni játékát egészen extrának nevezte, de mint mondta: „úgy nem lehet nyerni, hogy három labdát fogunk a szlovénok ellen”.
A legnagyobb problémát azonban a csapat védekezésében látja a kézilabda-szövetség elnökségi tagja: „A magyar válogatott egyféle védekezést tud. Van egy jól szervezett hatos falunk, amelyik jól rombol nyolc méteren a nagy lövőkkel rendelkező csapatok ellen. Ám ha egy jól mozgó, jól cselező, kis termetű, energikus játékosokkal felálló csapat ellen kell játszani – Izland és Szlovénia –, máris könnyebben verhető a védelmünk, egy az egyben sebezhetőbbek a játékosaink, amit a rengeteg, középső területen begyűjtött kétperces büntetés is mutat. Sajnos a válogatottnak nincs meg az a taktikai repertoárja, amivel másként védekeznénk egy ilyen ellenfél ellen.”
Borsos Attila szerint „azokon a mérkőzéseken voltunk jók, amelyeken megfelelő sebességgel, a helyzeteket bátran elvállalva tudtunk játszani, ha ezt nem tudjuk hozni, egyből beszürkül a játékunk, nem tudunk jó helyzeteket kialakítani a hatosnál, és ekkor elkezdünk messziről lövöldözni, ám az átlövő sorunk nem olyan veszélyes messziről, kilenc méterről”.
Borsos Attila kérdésre válaszolva kijelentette: „Nem vagyok híve annak, hogy behívogassuk Carlos Perezt kisegítésre, azokban a játékosokban kell gondolkoznunk, akik minden nap ott küzdenek. De ez a kapitány döntésén múlik.” Szerinte a jelenleg sérült Lékai Máté visszatérése mindenképpen segíteni fog a csapat játékán, majd az is mondta, hogy „nagy csoda lenne, ha Iváncsik Tamás felépülne. Azt gondolom, erre a keretre kell építeni, csak javulni kell a védekezésben, és más variációkat is meg kell tanulni.”
Az olimpiai előselejtező kapcsán Borsos Attila így fogalmazott: „Kaphatunk egy afrikai csapatot, akár Tunéziát, akár Algériát, mindkettő mozgékony kézilabdát játszik, s még az is lehet, hogy visszakapjuk a szlovénokat. A másik két csapat esetében, akár a dánok lesznek, akár a svédek, netán a spanyolok, nehéz meccsek várhatók, de ellenük jó ez a játék, amit most is tudunk. Ez a lebonyolítási forma kedvez nekünk, a kvalifikációs tornán három nap alatt három mérkőzést kell játszani, de a mostani Európa-bajnokság azt mutatja, hogy pont eddig tart ki az erőnk.„
