Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni – mondta Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke huszonkilenc évvel ezelőtt. Sokan nem értették, mások tudatosan félremagyarázták a kijelentést, a határon túl élő magyarok többsége viszont érezte a nyilatkozat szimbolikus jelentőségét.
A néhai kormányfő megfogalmazása volt az első jele annak, hogy a nemzetpolitikát kormányzati szinten is lehet képviselni. A rendszerváltás után az anyaország és a külhoniak egymásra találása a szavak szintjén gyorsan megtörtént, a csalódások akkor kezdtek szaporodni, amikor kiderült, azok a szomszédos országok, amelyekben nagy létszámú magyar közösség él, ellenséges viszonyulásként tekintenek minden olyan budapesti üzenetre, amely a múltra utal.
A kizárólag szimbolikus magyar nemzetpolitika viszonylag gyorsan kudarcot vallott: volt ugyan némi identitáserősítő hatása, de állandó feszültségforrássá vált, s ezt annak ellenére használta ki politikailag az akkor még erős bal- és liberális oldal, hogy jól tudta, a szomszédokkal való egyre kilátástalanabb viták alapvetően mégiscsak a kisebbségben élő magyarok jogfosztásaival magyarázhatók.
A nemzetpolitikai váltást a második Orbán-kormány valósította meg. Az újfajta szemléletmód szerint az anyaország a hatástalan térségbeli nyilatkozatháborúból kiszállva, olyan jogi, gazdasági támogatást kívánt nyújtani a külhoni magyaroknak, amelyek kézzel foghatók és a jövőképet is erősítik. És egyáltalán nem mellesleg, azokat a szomszédos országok is elfogadják.
Az egyszerűsített honosítás lehetőségének törvényi megteremtése volt az új, pragmatikus nemzetpolitika első látványos eleme.
Hol tartunk ma? A legnagyobb határon túli magyar szervezetekkel, a külhoni egyházakkal kialakított partneri viszony részeként egyre erősödő oktatási intézményhálózat és gazdasági támogatási rendszer működik, a sérelmi politikát az együttműködés politikája váltotta.
Idén a magyar kormány ötvenmilliárd forintot fordít a Kárpát-medencében zajló gazdaságélénkítő programokra, ennek több mint fele irányul Erdélybe. Történik mindez Bukarest rábólintásával. Románia, de Szerbia és Szlovákia vezetése is tisztában van azzal, hogy Magyarország gazdaságfejlesztése a térségben mindenkinek előnyös.
Kiépülőben van egyfajta közép-európai gazdasági tér, ami tágabb értelemben a visegrádi négyeket, szűkebben véve a Kárpát-medencét jelenti, s amely egyre nyilvánvalóbban Magyarország-központú. Jelképes mozzanata volt az újfajta, kelet-közép-európai összefogással párhuzamosan működő magyar nemzetpolitikának a tegnapi, Marosvásárhelyhez közeli gyáravatás.
Két magyar és egy román cég összefogásával, magyarországi banki támogatással Románia legnagyobb független takarmánykeverő üzemét hozták létre. A gyár a régió egyik legnagyobb és Európa egyik legmodernebb technológiájú takarmánygyártó létesítménye lett.
Az Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében zajló avatás azért különösen fontos, mert míg Szlovákiával, valamint Szerbiával a kétoldalú kapcsolatok talán soha nem voltak ennyire jók, Romániával még mindig csak javulási folyamatról beszélhetünk.
Az, aki legyint a magyar gazdasági térnyerésre és a térségbeli együttműködés ellenpéldáiként a külhoni magyar közösségeket érő éppen aktuális sérelmeket sorolja, abban téved, hogy a két folyamatot szembeállítja egymással. A jogsértésekre lehetnek különböző súlyú diplomáciai válaszok, megoldáskeresések, de a kelet-közép-európai térség egybekovácsolásának folyamata a mai Európa kiszámíthatatlan jövője szempontjából nyújt stabil, élhető alternatívát.
Magyarország nem ellensége Ukrajnának, de háborúja nem is a mi háborúnk.
Mostani turnéja nemcsak szánalmas kísérlet, de pontosan jelzi, hogy a Tiszában elérkezett a hülye ötletek ideje.
Hogy a tisztogatást a Tisza Párt elnöke végre is tudja hajtani, már rég izzították a jogászokat az Európai Unióban és itthon is.
Nem mi tehetünk róla, hanem a Tisza Párt kelekótyán rágalmazó elnöke, hogy Karinthy Frigyes egyik humoreszkje jut az eszünkbe az átlátszó ármányaikról.
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
Vudumágia, rengeteg erotika és erőszak az év meglepetésfilmjében
„Kár érte, fantasztikus játékos” – eldőlt Kerkez Milos sorsa
Szárnyal a forint Orbán Viktor rendkívüli bejelentése után
Dől a lé a horoszkóp szerint: 3 csillagjegy, akinek gazdag nyara lesz
Botrány Svédországban: a kormánynak a magyar Gripenek sem szentek – magasszintű, súlyos mutyira derülhetett fény
Balról érkezett hatalmas pofon Magyar Péternek
Böde megijedt Dibusztól? Ezért nem lőtt 11-es a kupadöntőben a paksi legenda
Ezért támadja az ukrán titkosszolgálat Magyarországot + videó
Böde Dániel kifakadt a játékvezetőre, a döntő után sietett berúgni + videó
Maga Zelenszkij volt az, aki elárulta Magyar Péter titkát
Szoboszlai Dominikék a világ kilencedik legjobb szállodájába költöztek be + videó
Magyarország nem ellensége Ukrajnának, de háborúja nem is a mi háborúnk.
Mostani turnéja nemcsak szánalmas kísérlet, de pontosan jelzi, hogy a Tiszában elérkezett a hülye ötletek ideje.
Hogy a tisztogatást a Tisza Párt elnöke végre is tudja hajtani, már rég izzították a jogászokat az Európai Unióban és itthon is.
Nem mi tehetünk róla, hanem a Tisza Párt kelekótyán rágalmazó elnöke, hogy Karinthy Frigyes egyik humoreszkje jut az eszünkbe az átlátszó ármányaikról.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Magyarország nem ellensége Ukrajnának, de háborúja nem is a mi háborúnk.
Mostani turnéja nemcsak szánalmas kísérlet, de pontosan jelzi, hogy a Tiszában elérkezett a hülye ötletek ideje.
Hogy a tisztogatást a Tisza Párt elnöke végre is tudja hajtani, már rég izzították a jogászokat az Európai Unióban és itthon is.
Nem mi tehetünk róla, hanem a Tisza Párt kelekótyán rágalmazó elnöke, hogy Karinthy Frigyes egyik humoreszkje jut az eszünkbe az átlátszó ármányaikról.
2010 előtt megtudtuk: a lízingtrükközéshez ért, ügyes szónok és ravasz intrikus, ám kormányzásra alkalmatlan. 2010 után pedig kiderült: nagy harcos.
A világ nagyon új. Modern. Az Apostoli Szentszék pedig egy kétezer éve fejlődő, alakuló, változó épület, amely mindenkor reflektált a világra.
A kasmíri kérdés épp olyan megoldhatatlannak tűnik napjainkban, mint az 1947-es felosztáskor.
A csehek ellen nem volt esély a győzelemre. Ugyanakkor a második harmadban lőttünk egy nagyon szép gólt.
A miniszterelnök eközben harmadik országokbeli kitoloncolási központok létrehozását jelentette be.
Az uniós csatlakozás után az ukrán munkavállalók korlátok nélkül jöhetnek hazánkba – figyelmeztetett a miniszter.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
