Biztos beteg

Az ember ebben a helyzetben egyetlen egymondatos vezércikket írna. Ez az egy mondat megmutatná, kijelölné az utat, amelyen Věra Jourová biztos asszonynak sürgősen el kellene indulnia, megemlítve bizonyos felmenőit is. De ezt az egy mondatot egy polgári napilapban mégsem lehet leírni, bár elgondolni még lehet. Nehéz mérsékeltnek maradni és hatvan sorban elmagyarázni, mit gondolunk. Mert ha az embernek az édesanyját szidják, nem kezdi el bonyolult körmondatokban kifejteni, miért nem igaz, hogy azt a bizonyos mesterséget űzi a mama, hanem jól fejbe csapdossa az illetőt, és elküldi… Oda.

Magyarországot, mióta a Fidesz–KDNP kormányoz, megszámlálhatatlan alkalommal bírálták, kritizálták az uniós bürokraták, s a magyar kormány a legtöbb esetben igyekezett együttműködni a bizottsággal; ha jogos volt, jogszabályokat módosított, vont vissza, hogy megfeleljünk a kényes orrú elvárásoknak. Persze a rosszindulattal, a szokásos kettős mércével, a politikai zsarolással meg a brüsszeli irodaházak folyosóin szellemként kísértő olyan homályos fogalmakkal, mint az európai értékek, nehéz bármit is kezdeni. De a magyar kormány türelmes, pedig az európai parlamenti viták sok nézőjének nyílt ki a bicska a zsebében, hallgatva Verhofstadt vagy Cohn-Bendit őrületbe hajló sikongásait.

De Jourová most más eset. Olyan mélyre süllyedt, ahol egy európai biztosnak nincs keresnivalója. Most már nem a kormányt, hanem a magyar embereket gyalázza, éppolyan ostoba és hazug módon, ahogyan az elmúlt években sok hazai baloldali politikus és álszakértő. Jourová szerint Magyarország beteg demokrácia, ahol az emberek annyira birkák, hogy nem képesek saját véleményt alkotni, ráadásul a média annyira szörnyű helyzetben van, hogy nem is jut el szegény hülye magyarokhoz más, mint a kormány véleménye. Így aztán a biztos szerint nem is csoda, hogy Orbán sorra nyeri a választásokat. Maholnap arra ébred a szerencsétlen sorsú magyar nép, hogy már nem is lesznek választások.

Most újra mély levegőt kellett venni, elszámolni nyolcmillióig, hogy az az egy mondat ki ne csússzon a kezeim közül. Azt hiszem, egy európai uniós biztosnak minden lehetősége megvan arra, hogy egy-egy tagország helyzetét pontosan megismerje. Két eset lehetséges. A biztos asszony nagyon is jól tudja, mi a helyzet Magyarországon, és egyszerűen hazudik. Vagy pedig nem végezte el a munkáját, fogalma sincs semmiről, és a Soroshoz köthető álcivil szervezetek meg a baloldali hazugsággyárak dezinformációi alapján nézi le a magyar népet. Akkor viszont nem Magyarország beteg. Hanem ő. De mindkét verziónak ugyanaz a következménye: Jourovának mennie kell.

Magyarországon kifejezetten sokszínű médiapiac van, sok-sok baloldali-liberális-kormányellenes médiummal, amelyek nagyjából ugyanannyi olvasót, hallgatót, nézőt érnek el, mint a jobboldaliak. Az elmúlt tíz évben nem csökkent, hanem egyharmadával nőtt az ellenzéki sajtóorgánumok száma, s ráadásul ez idáig többségük még nyereségesen is tudott működni. Ebben a rettenetes Orbán-diktatúrában. S ha valaki ennyire lenézi a magyar médiafogyasztókat, hogy azt hiszi, csak egyetlen felületről tájékozódnak, azoknak az a rossz hírem van, hogy nagyobbat nem is tévedhetnének. Az online hírpiacon, a televíziós csatornák között a legtöbb ember ezt is, azt is elolvassa, megnézi, meghallgatja, még a baloldal és ezek szerint Jourová által oly lenézett vidékiek is.

Viszont nem feltétlenül aszerint választanak, hogy melyik újság mit ír. Van egy fontosabb szempontjuk is: a valóság, az általuk megélt mindennapi tapasztalat. És ez ráférne Jourová biztosra is. Mert aki egy alternatív valóságban bolyong…, nos, arra is van egy szakkifejezés. De azt sem illik ebben a lapban leírni egy hölgyről.