időjárás °C Miklós 2021. December 6.
logo

Az elmaradt csoda

Pósa Károly
2021.11.08. 06:00
Az elmaradt csoda

Az égben a Teremtő tud csodát tenni. A földön az ember dolga, hogy csodát csináljon, csak mivel Magyarországon élünk, köztudott, hogy a honpolgárok zöme jobban szereti a csodát várni, mintsem hogy tenne is érte. Így kényelmesebb, mert lássuk be, csodát tenni nem egyszerű feladat. Nem elég nagyon akarni valamit, egy csomó más dolog is szükséges hozzá.

Itt van például ez a Márki-Zay Péter nevű ember, aki rettentő módon szeretne az ország élére kerülni. Evégett – saját szavai szerint – „piszkos eszközökhöz” folyamodva fűt-fát ígér, majd kisvártatva szemrebbenés nélkül ugyanannak az ellenkezőjét is kijelenti, ember legyen a talpán, aki eligazodik rajta. Egy biztos, a hatalmasra tupírozott egójánál csak a küldetéstudata nagyobb. Hamarjában nehéz eldönteni, a messianisztikus önbizalmával valóban elhitte-e, hogy baloldali főzseniként, ám jobboldalinak hazudott imázzsal csodát tesz majd a magyar belpolitikában.

Nem történt ugyanis csoda. A baloldal reménysugara elég hamar elvesztette fényerejét. A Nézőpont Intézet legfrissebb kimutatása szerint a Fidesz eredménye november elején változatlanul 56 százalékos volt, míg a baloldalé 42 százalékponton állt, a hódmezővásárhelyi politikus iránti kezdeti lelkesedés tehát gyorsan alábbhagyott. Kétség sem fér hozzá, azért, hogy Márki-Zay Péter politikai belépője ilyen kínosan gyöngére sikeredett, arról éppen saját maga tehet. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének elképesztő megnyilvánulásai napról napra igazolják, mennyire alkalmatlan az áhított kormányfői posztra. Az még hagyján, hogy nincs víziója, vagy ha létezik is valami homályos jövőkép a fejében, az ég irgalmazzon attól, sőt úgy látszik, időnként a sajátjai sem kérnek belőle.

Hiába volt a bel- és külföldi balliberális média elképesztő támogatása, a máról holnapra mintegy vezényszóra megírt negédes cikkek sokasága, a megannyi alákérdezős interjú, a sztároló, polírozó írásművek, filmek, szereplések: Márki-Zay körül fogy a levegő. Kifulladóban az a lendület, ami igazából soha meg sem volt. Ráadásul a baloldalnak kedves terepen, a közösségi portálokon is nagyon gyengén szerepel: októberben Dobrev Klára, de még Jakab Péter is több követővel nagyobb aktivitást produkált, utóbbi miatt minden jobb érzésű magyar szekunder szégyent is érez, hogy miénk a Naprendszer legostobább közszereplője. Még a közelmúltban is szokás volt Márki-Zay Pétert valamiféle „meglepetésemberként” emlegetni, mivel Hódmezővásárhelyen és a baloldali roncsderbin is nyerni tudott, csak most egy másmilyen meglepetéssel szembesülnek a baloldali szimpatizánsok. Az Orbán Viktor ellen kiszemelt vetélytárs elszabadult hajóágyúként viselkedik, s hogy ettől mekkora most a pánik a balliberális térfélen, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az érintett pártok látványosan hátraléptek, visszahőköltek a rezsiáremelést szorgalmazó vagy az illegális migrációról vállalhatatlan nézeteket valló Márki-Zay Pétertől. Az október 23-i balliberális fias­kó – amit tömegrendezvény helyett találóbb összejövetelnek nevezni – tükröt tartott az összefogás agytrösztjei elé, és amit abban láttak, attól mindannyiuknak az arcán megjelent Cseh Katka porcelángrimasza.

Fából vaskarikát ugyanis nehéz csinálni: Márki-Zay úgy szeretne konzervatívnak, kereszténynek, jobboldalinak és nemzetinek látszani, hogy közben mindennek pont az ellenkezőjét mondja és teszi. Politikai megnyilvánulásai nyomán rendre káosz terem, főhet a feje a tanácsadó csapatának és a hatalomért ácsingózó szövetségeseinek. És ha végleg lecsengett a csodavárás, mert hamarosan le fog főni a balliberális kávé, hátra lesz a neheze: a szőnyeg szélére állva magyarázkodhat Márki-Zay Péter a megbízóinak is.

Borítókép: Márki-Zay Péter beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén a városháza dísztermében 2018. március 19-én (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)