Novák Katalin is erre a felelősségre hívta fel a figyelmet Sopronban, a magyar kultúra napján. – Hol lennénk, ha nem lettek volna azok az ­őseink, akik a legnehezebb időkben is igent mondtak a magyar élet folytatására, akik védték, őrizték, gyarapították nyelvünket, szokásainkat, hagyományainkat? Akik igent mondtak a gyermekre, s így adták tovább, ami a miénk – tette fel a kérdést a kormánypártok államfőjelöltje. Pedig azok az ősök se úgy éltek, hogy a mi őseink lesznek, pontosan annyit tettek, mint mi, éltek, szerettek, boldogultak, fájdalmukat és örömüket zenébe, színdarabba, könyvekbe álmodták, magyarul, honfitársaik számára. – Nemzeti imádságunk nem engedi, hogy kisszerű ideológiai küzdelmekben bárki kisajátítsa. Úgy jeleníti meg a nemzet egységét, hogy újra és újra megteremti azt – utalt Novák Katalin a Himnusz csodájára, amely úgy ima, hogy nem kell hozzá istenhívőnek lenni, de gyakorlatilag mindenki megkönnyezi, ha az olimpiai dobogón áll a mi sportolónk, akire ismeretlenül is hallatlanul büszkék vagyunk. A feladat az építkezés. Magunkénak érezni a felelősséget, hogy tovább tudjuk vinni az országépítők örökségét, hogy a Magyar Zene Háza ne álljon meg Bartóknál, hanem élő, jövőbe mutató, vibráló létesítménnyé váljon, hogy a Városliget élhessen a most megkapott lehetőséggel, s végre-valahára levethesse Kádár János borzasztó örökségét.

Néhány nevet persze el fogunk felejteni. Azért tenni kell, hogy emlékezzünk valakire.

Borítókép: A Liget Budapest Projekt keretében megépült Magyar Zene Háza 2021. december 16-án. Elkészült a Magyar Zene Háza épülete, amely 2022. január 22-én egy interaktív zenetörténeti kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)