Karácsony Gergelyék nem hozták nyilvánosságra a törvényben előírt határidőig a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek vagyonnyilatkozatait. Minek is? Továbbá: na és? Mindössze és csupán egyetlen jogszabály írja elő kötelező jelleggel, hogy közzé kell azokat tenni minden év január 31-ig, de hát pár nap késés nem nagy ügy (nekik). Talán még alszik rá néhányat a főmormota. Amúgy sem szívleli a zord előírásokat ez a szabad és demokrata ember. Hol a város ünnepi föllobogózását részletező jogszabállyal akaszt bajszot, hol a szolidaritási adóval. Aztán hiába kötelezi őt a bíróság, hogy fizessen, fütyül rá.
Miközben e sorokat írom, fél szemmel a vagyonnyilatkozatokat keresgélem a Budapest.hu-n, ám még most is a fél testületé hiányzik: a várost irányító élcsapaté és az ellenzéki Fidesz több képviselőjéé. Pedig az érintettek állítják, ők időben leadták a nyilatkozatokat Karácsonyéknak. A főpolgármesternek és szakértői brigádjának minden bizonnyal csak annyi lett volna a dolga, hogy beszkennelje és pár kattintással föltöltse a honlapra. E grandiózus feladat láthatólag meghaladta képességeiket.
De azért Rákosrendezőn majd parkvárost építenek nekünk, becsszó!
Hogy mikorra méltóztatik törvénytisztelő üzemmódba váltani Budapest egyes számú biciklis manökenje, egyelőre nem tudni. A máskülönben egy-egy hortenzia elültetését ripityomos Facebook-poszttal ünneplő, a foltos szalamandrák lelki üdvéért aggódó Gergely ezúttal lapít, mint Tordai (Túlépítkező) Bence a földhivatalban.
Így megy ez. Ha a kedves olvasó parkolójegye pár perccel hamarabb jár le, mint hogy végezne a nagybevásárlással, akkora mikuláscsomagot kap a kocsijára, hogy attól koldul. Ha megszalad a pedálon a lába, és Karácsony 30-as tábláinál véletlenül 41-gyel „száguld”, rövidesen érkezik a harminc-, ötven- vagy ki tudja, hány ezres csekk. Nincs apelláta. A legapróbb bakiért megtorlás jár.
Ám őkelme, a saját bevallása szerint „magas és vékony” városvezető napokra ráfeküdhet a vagyonnyilatkozatokra, jogszabály ide vagy oda, mert épp nem ér rá kitenni, vagy nem tudja, hogy kell. Esetleg a papírok beszorultak két méhlegelő-tanulmány közé.
Átláthatóság, mi? A 2019-es kampánykönyvecskéjében egész fejezetet szentelt a transzparenciának meg a korrupciómentességnek. Aztán jöttek a Bajnai-haver Ganspergerék, és kis híján kivásárolhatták a Városházát Gergelyék feje fölül. És jött a Lánchíd-mutyi, amelyben a hidat hogy, hogy nem, a korábbi legjobb árajánlatnál ötmilliárddal drágábban újította fel az A-Híd Zrt. És amihez nyilván az égvilágon semmi köze annak, hogy Tüttő (Vízilovas) Kata akkori főpolgármester-helyettes ott vidult a cég évzáró buliján. Csak transzparencia legyen, az a fő!
És tudják, ki felügyelte a Lánchíd fölújítására kiírt közbeszerzést? Hát a Transparency International. Igen, a Soros-féle „civil” csapat. Potom ötmillió adóforintért „megszakértették”. Igaz, nem volt független, akkreditált közbeszerzési tanácsadójuk, ám ez nem hátráltatta őket abban, hogy kimutassák: a tendert a lehető legcsodálatosabb rendben, korrupciótól hermetikusan elzárva, átláthatóan és patyolattisztaságban bonyolították le. Aztán persze kiderült, hogy az A-Híd csaknem másfél milliárd forintot utalt át a hídpénzből a számlagyáros Vig Mór exügyvéd cégének. (E Vig ember testvére egy másik Soros-csapat vezetője, de ez is csak véletlen egybeesés lehet.) Ráadásul jótékony homály fedi, miféle munkáért vett föl másfél milliárdot a később letartóztatott Vig. Ekkora sikerdíjra talán még megboldogult Tocsik Márta is csettintene.
A vagyonnyilatkozatoktól indultunk. Annyi azért látszik: ha Karácsony nem csinál semmit, ami kedvelt elfoglaltsága, még mindig kevesebb kárt okoz, mint amikor csinál.
További A Helyzet híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Mindent lehet? Hát nem, kedves levitézlett lelkész uram!
Tizenöt év szünet után ismét előkerült a balliberális posztkommunisták varázsszava, a megszorítás.

Lábon lőve
Nem árt észben tartani: négyévente mindig csak egyetlen rossz döntés választ el minket a katasztrófától.

Csurran-cseppen
Gratulálunk a pécsi baloldalnak, mondjuk tőlük pont ezt vártuk.

Vége a druzsbának
A jószomszédi viszony kárpátaljai nemzettársaink érdeke is. Ám ehhez teljesen más hangot kell megütni az ukrán fővárosban.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhez
Lábon lőve
Nem árt észben tartani: négyévente mindig csak egyetlen rossz döntés választ el minket a katasztrófától.

Magyar Péter teljesen összeomlott a róla szóló könyv miatt
Már megint tele a pártelnöki pantalló, mert érkezik: Az áruló.

Hazugságcunami
A szomszédban háború tombol, brüsszeli „barátaink” pedig évek óta a magyar kormány megdöntésén melóznak.

A sokszínűség idiótái
KÉT MAGYARORSZÁG – Az uniós adófizetők pénzéből iszlamizálják Európát.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Mindent lehet? Hát nem, kedves levitézlett lelkész uram!
Tizenöt év szünet után ismét előkerült a balliberális posztkommunisták varázsszava, a megszorítás.

Lábon lőve
Nem árt észben tartani: négyévente mindig csak egyetlen rossz döntés választ el minket a katasztrófától.

Csurran-cseppen
Gratulálunk a pécsi baloldalnak, mondjuk tőlük pont ezt vártuk.

Vége a druzsbának
A jószomszédi viszony kárpátaljai nemzettársaink érdeke is. Ám ehhez teljesen más hangot kell megütni az ukrán fővárosban.