Nézem szerencsétlen fiút a villamosmegállóban. Tekintete üres, csak lóg a feje. A korlát megakadályozza, hogy elvágódjon, ám ez a félbeszakadt mozdulatsor még inkább kiemeli magatehetetlenségét. Látjuk, de nincs közöttünk. Nem tudjuk, hol van, és neki sincs róla fogalma. Nem hasonlít már teremtőjére, elmosódott foltként emlékezteti az arra járót elveszített embervoltára. Betépett, mondják a jól értesültek. Nézem ezt az idióta rémfilmekből elém lépett zombit, és nem értem. Miért jó ez, kinek jó ez?
A hírek arról szólnak, hogy a középiskolás korúak közel negyede már kipróbált valamilyen tudatmódosító szert. Gyanítom, hogy ez csak az a réteg, amelyik be is vallotta, a tényleges arány jóval nagyobb. Vannak olyan térségei hazánknak, ahol olyan mértéket öltött a fiatalok körében a drogfogyasztás, amit egy hagyományos betegség esetén már súlyos járványnak neveznénk. Ráadásul ezzel a kórral szándékosan mérgezik magukat gyermekeink, ami persze nem csökkenti a kínálatot megteremtő bűnöző gazemberek felelősségét.
Teljesen érthető és támogatandó tehát a kormány által meghirdetett zéró tolerancia, ami üldözendővé nyilvánította az előállítást és a terjesztést, de a fogyasztást is.
Aki a gyerekeinket olyan zombivá teszi, mint amilyet fentebb leírtam, az kapjon olyat, ahogy a kormányfő fogalmazott, hogy a füle is leessen. A fogyasztók pedig csak akkor mentesüljenek a büntetés alól, ha pontosan feltárják, honnan és kitől szerezték be a mérget. Itt nincs betyárbecsület, nincs kéz kezet mos mismásolás. Aki gyermekeink életével játszik, a jövő tönkretételén akar meggazdagodni, azt sújtsa a legkeményebb büntetés.
Ehhez persze módosítani kell a jogszabályokat. Nagyon jó ötlet például, hogy az alaptörvénybe kerüljön be, a drogok fogyasztása, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos. És ne konkrét összetételt tiltsanak a szabályok, mert a kotyvasztók naponta képesek eddig nem ismert összetételű, úgynevezett dizájnerdrogokat előállítani, hanem bármilyen összetevő eredeti rendeltetésétől eltérő használatát büntessék. Patkányméreg, csavarlazító, nyugtatók és serkentők, elképesztő a sora azoknak a vegyi anyagoknak, amit megetetnek fiataljainkkal egy pillanatnyi mámor – vagy inkább a saját maguk busás haszna reményében. A végeredmény pedig emberi roncsok, derékba tört életek, tragédiák sora. Nagyon fontos a frissen kinevezett kormánybiztos, Horváth László felvetése, miszerint
teljes vagyonelkobzás sújtsa a dílereket és előállítókat a súlyos börtönévek mellett, és forduljon meg a bizonyítási kényszer, a hűvösön csücsülve bizonygassák ők, van-e a vagyonuknak olyan része, amit nem drogkereskedelemből szereztek.
Felejtsük el azt is, hogy vannak keménydrogok, meg vannak azok, amelyek kifejezetten gyógyhatásúak. Akinek gyógyszerre van szüksége, annak majd ír fel az orvos. Ehhez nem kellenek munka nélkül meggazdagodni vágyó latrok, akik megpróbálják magukkal is elhitetni, hogy jogos társadalmi igényt elégítenek ki. Az sem érv a lehető legszigorúbb fellépéssel szemben, hogy hazánkban az alkoholizmus sokkal nagyobb probléma. Nem vitatva, hogy ezzel is kezdeni kell valamit, azt senki nem szeretné megvárni, míg a drogfogyasztás okozta károk nagyobbakká válnak. Márpedig ennek jócskán megnőtt a veszélye, mivel a legújabb bódító kutyulékok jóval alacsonyabb a minőségi italokénál, veszélyességük pedig jóval nagyobb, de leginkább tragikusan beláthatatlan. Ezért nincs kegyelem azok számára sem, akik emberi jogokra hivatkozva, jóemberkedésnek álcázva megpróbálják bagatellizálni az egyre súlyosabb problémát.
A borítókép illusztráció
