Holnap kezdődik a sortűzper

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa holnap kezdi a háromnaposra tervezett sortűzpert, ahol a szeptember elején, az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény vádjával letartóztatott Dudás Istvánnak és három vádlott-társának 1956. október 26-i, Mosonmagyaróváron elkövetett tettét tárgyalja. Ez lesz az első per, amelyben a Legfelsőbb Bíróság idén nyári felülvizsgálati eljárását követően a sortüzek felelőseit mint el nem évülő bűncselekmények elkövetőit állítják az igazságszolgáltatás elé.Az 1956-os forradalom és szabadságharc sortűzügyeiben eddig azért találhattak kibúvót az elkövetők, mert a november 4. előtti cselekményeket csupán több emberen elkövetett emberölésnek minősítette a hazai bíróság, amelynek büntethetősége a hatályos törvény értelmében 15 év után elévült. A Legfelsőbb Bíróság júniusi felülvizsgálati eljárásában azonban hatályon kívül helyezte a kecskeméti, a tatai és tiszakécskei sortűzperekben hozott jogerős – az elévülésre való hivatkozás miatt – eljárást megszüntető ítéletét, s új másodfokú eljárást rendelt el. A testület egyben kimondta, hogy Magyarországon 1956. október 23. és november 4. között valóban a genfi egyezmény szerinti, nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés volt. A vádlottak cselekményének megállapításához önmagában elegendő a genfi egyezmény, a hágai jegyzőkönyvben foglaltak – a védelem mentségként erre hivatkozott – erre az esetre nem alkalmazhatók. Így a vétlen polgárok halálát okozó személyek a lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezmény szerint emberiség elleni bűncselekményt követtek el, amely a nemzetközi jog szerint soha nem évül el. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor korábbi számunkban e döntésről elmondta: a magyar ítélkezésben csak az történt, hogy hat év után elfogadták a nemzetközi jogszabályok érvényességét. Visszatértek ahhoz a törvényhozói és alkotmánybírósági akarathoz, amely már 1993-ban egyértelműen kifejezte, hogy az 1956-os sortüzek ügyében a háborús bűntettekre, illetve az emberiségellenes bűncselekményekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján kell és lehet eljárást folytatni. Ez a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésében hatéves kiesést jelentett. A ma már Kiskunhalason élő Dudás 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőrlaktanya parancsnokaként teljesített szolgálatot. E napon – egykori szemtanúk visszaemlékezése szerint – ezer főre tehető fegyvertelen csapat békésen tüntetett a laktanya előtt, ahol a Himnuszt, a Szózatot énekelték, majd Kossuth-nótákat. Szó sem volt semmilyen erőszakról, csupán a vörös csillag levéte-lét hangoztatták, s többen még Dudással is személyesen beszéltek, aki meg is ígérte a kommunista jelkép eltávolítását. Közben eldördült a sortűz, a katonák a tömegbe lőttek, még kézigránátot is dobtak a védtelenekre. A vérengzésnek száznál több halálos áldozata volt, és Moson-magyaróvárt az akkori hatalom „bűnös városnak” nyilvánította, a hozzátartozók évtizedekig még halottaikat sem gyászolhatták. A túlélők ma is határozottan állítják: szó sem volt lincshangulatról, békés céllal, békés szándékkal vonultak a laktanya elé. A sortűzperben korábban dr. Nagy Zoltán a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője azt nyilatkozta: a bíróság már tavaly tárgyalni akarta Dudás perét, ám ő súlyos betegségére hivatkozott, ami miatt alapos orvosi vizsgálatát rendelték el. Mivel a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa határozatát követően írásban ismét jelezte, hogy nem tud megjelenni a tárgyaláson, a győri bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, és a kecskeméti börtönbe szállították. A mosonmagyaróvári sortűz ügyében az ügyészség a 75 éves Dudás István, a kiskunhalasi határőrlaktanya egykori parancsnoka és három társa ellen „számos, pontosan meg nem állapítható, de több mint 50” ember halála miatt emelt vádat 1994-ben. Az elsőfokú bíróság azonban egyetlen tárgyalás nélküli tanácsülésen úgy döntött, hogy megszünteti az eljárást. Dudás István és három társa kedden áll először bíróság elé a hat éve elkezdődött büntetőeljárásban. Zétényi Zsolt ügyvéd, aki 23 sértett jogi képviselőjeként vett részt az eljárásban, elmondta: tudomása szerint Dudás Istvánt augusztus 28-án tartóztatták le az ügyben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság tíz nappal korábbi végzése nyomán, ám ezt a döntést szeptember 3-án a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta, és szabadlábra helyezte az első rendű vádlottat. A szeptember 14-én, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében délelőtt 9 órakor kezdődő perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa jár el, amelynek elnöke dr. Habony János ezredes lesz. A vádat a győri katonai ügyészség képviseli.Napi Háttér