A Hortobágyon ismerik, de titkolják a névtelen feljelentő kilétét

Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója véglegesen lezártnak tekinti az úgynevezett „Aradi-ügyet”. Minden ellene felhozott vádpontban vétlennek tartja magát. Tudja, hogy ki volt a névtelen bejelentő. Most azt várja, hogy a minisztérium a bejelentőt is feljelentse. Orosz János, Aradi jogi képviselője szerint az elmúlt másfél hónap során ügyfele ellen koncepciós eljárás folyt. Megtudtuk: Bánk Attila, a Független Kisgazda Párt frakcióvezetője komoly segítséget nyújtott Aradinak a Pepó Pál kisgazda környezetvédelmi miniszterrel vívott jogi csatában.– A fegyelmi vizsgálat befejeztével véglegesen lezárult az ügye?Orosz János, Aradi Csaba ügyvédje:– Ügyfelem a minisztériummal szemben sem feljelentést nem akar tenni, sem pert nem kíván indítani. Biztos vagyok abban, hogy a minisztérium feljelenti a névtelen bejelentőt. Ha ezt elmulasztja, akkor helyette személyesen teszem meg. Orbán Viktor rádiónyilatkozata után azt hiszem, hogy Aradi Csabának sem erkölcsi, sem anyagi jóvátételt nem kell kérni.– Ki lett az Aradi Csaba és a minisztérium közötti összecsapás valódi győztese?O. J.: – Ha megengedi, erre a kérdésre az igazgató helyett inkább én válaszolok. Ennek az összecsapásnak nincs valódi győztese, mert az eljárás során mindenki csak sebeket kapott. Nekünk megvan ugyan a magánvéleményünk, de a tanulságokat mégis a minisztériumnak kell levonni. Politikai nyilatkozatokat pedig nem kívánok tenni.– A magánvéleményük is érdekel.O. J.: – A magánvélemény csak politikai nyilatkozat lehet. Álláspontom szerint a fegyelmi ügy vegytiszta koncepciós eljárásnak indult, azzal a különbséggel, hogy most polgári demokráciában élünk és kiderülhetett az igazság. Csak erős kormányzat teheti azt meg, hogy bizonyos beosztottainak súlyos hibájából levonja a tanulságokat és a meghurcolt embereknek elégtételt szolgáltat. Orbán Viktor a rádiónyilatkozatában tökéletesen levonta a megfelelő következtetést.Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója:– A névtelen feljelentésnek is megvan a maga kulturált kezelési módja. Először fel kell szólítani az adott vezetőt, hogy írjon egy igazoló jelentést. Ha ez bizonytalanságokat tartalmaz, akkor egy normális felügyeleti ellenőrzés keretében kell az adott kérdést megvizsgálni. Ha pedig kiderül, hogy a névtelen feljelentésnek valós alapja van, akkor ezt követően meg kell indítani a vizsgálatot.O. J.: – Tudomásom szerint a feljelentő levél – amely a minisztérium borítékjában érkezett – nincs iktatva.– Milyen embernek és miniszternek tartják ezek után Pepó Pált?A. Cs.: – Mint köztisztviselőnek, lojálisnak kell lennem a felettesemhez.– A névtelen feljelentő politikai vagy szakmai indokok miatt írta meg a levelét?O. J.: – Megint én kívánok válaszolni. Szerintem sem szakmai, sem politikai indokokat nem lehetett felhozni, hiszen a vizsgálat során folyamatosan gazdasági és földkezelési problémákat feszegettek.– Ezek valós problémák voltak?O. J.: – Nem, a névtelen feljelentő rágalmakat hangoztatott. Álláspontja szerint Aradi Csaba összejátszott a régi kommunista nómenklatúra megmaradt tsz-elnökeivel, és meggátolta a magángazdálkodókat abban, hogy a részaránytulajdonukat megkapják. Elgondolkoztató, hogy a feljelentésben a nemzeti park számítógépes nyilvántartásának adatait is felhasználta.– Elképzelhető, hogy a nemzeti park egyik munkatársa volt a feljelentő?O. J.: – Nem. Mi tudjuk, hogy ki volt.– Elárulják a nevét?O. J.: – Nem.A. Cs.: – A kifogásolt szerződések semmilyen titkot nem tartalmaznak. Mi ezeket a közhasznú társaságnak is átadtuk. Most is ott van náluk.– Sokak szerint a minisztérium valójában azért indította el ezt az eljárást, mert Pepó Pál Aradi Csabában az egyik lehetséges utódát látta.A. Cs.: – Sosem pályáztam más helyre, mint a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának székébe.– Igaz a történet?O. J.: – Még egyszer megismétlen: Aradi Csaba semmilyen pozícióra nem jelentkezett, bár őt többször keresték meg ilyen szándékkal.– Ezekről Pepó Pál is tudhatott?O. J.: – Az újsághírekből az derült ki, hogy bizonyos kormánypárti erők keresték Pepó Pál utódát. Hogy milyen beszélgetések történtek, azt mi nem tudhatjuk.– Ön bizonyos kormánypárti erőket említett. Kikre gondol?O. J.: – Bizonyos kisgazda-párti vezetők nevét olvastam a sajtóban.– Vannak, akik úgy tudják: az FKGP egyik meghatározó személyisége komoly támogatást nyújtott önöknek a csatában.O. J.: – Amikor megtudtuk, hogy Aradi Csaba ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett a minisztérium, én mint az igazgató jogi képviselője megkerestem Bánk Attilát, az FKGP frakcióvezetőjét, és a segítségét kértem. El szerettem volna kerülni, hogy az ügy a nyilvánosság elé kerüljön. Ismereteim szerint Bánk Attila ezt követően tárgyalt Pepó Pállal. A miniszter úr azonban sajnálatos módon nem fogadta meg a tanácsait. Bánk Attila is, és én is jól tudtuk, hogy amennyiben Aradi Csabát megtámadja Pepó Pál, abból országos botrány lesz. Debrecenben tíz perc alatt kiderült, hogy a nemzeti park irodáját idegen emberek lezárták. A helyi sajtó ezt nagyon hamar megtudta. Tehát mi nem fordultunk az újságírókhoz.A. Cs.: – Én akkor otthon, betegállományban voltam. Meglehetősen gyakran keresnek meg az újságírók, hiszen a természetvédelem és a Hortobágy ügye érdekli az embereket. A fegyelmi eljárás híre nemcsak a városban, hanem a szakmában is futótűzszerűen terjedt el.– Pepó Pál korábban azt mondta lapunknak, hogy az ügy kipattanása előtt, szeptember 2-án egyeztető megbeszélésre hívta Aradi Csabát, aki betegségére hivatkozva a találkozón nem jelent meg.A. Cs.: – Betegállományban voltam, és azt kértem a minisztertől, hogy a csütörtöki megbeszélést a következő hétfőre tegyük át.– Pepó Pál lapunknak kijelentette: Aradi Csaba „többek között ingyenes haszonbérleti és vadászati szerződéseket kötött, valamint olyan szabálytalanságokat követett el, amelyet mindenképpen tisztázni kell”. Ez utóbbiról azóta kiderült, hogy nem állja meg a helyét. Mi a helyzet a mondat első felével?A. Cs.: – Egyetlen ingyenes vadászati szerződést sem kötöttünk. A haszonbérlet ellenértékét ugyanis természetvédelmi munkával kellett kiegyenlíteni. De ezeket a szerződéseket csak azokkal a téeszekkel kötöttük meg, ahol a földvásárlás az 1995-ös törvény alapján történt.O. J.: – A tízéves ingyenes haszonbérlet az adásvételi szerződés részét képezte. Arról van szó, hogy az 1995-ös alkotmánybírósági ítélet után meghozott törvény szerint állami tulajdonba kell venni a védett, illetve a védendő területeket. A minsztériumnak azonban erre nem volt pénze, ezért a nemzeti parkkal egy olyan alkut kötöttek, hogy az eredeti ár töredékéért adják el a téeszföldeket. Mindezt azzal a feltétellel tették, hogy tízéves ingyenes haszonbérbe a téesz a földet visszakapja. Ezek általában rossz, szíkes legelők voltak. A fegyelmi ügy vizsgálóbiztosa is megállapította, hogy minden egyes haszonbérleti szerződés a Baja-féle minisztérium előírásainak megfelelően, ügyvédi ellenjegyzéssel készült.A. Cs.: – Az adásvételi szerződést nemcsak az eladó és a nemzeti park, de Baja Ferenc miniszteri biztosa is aláírta. A szerződés része volt, hogy ingyenes haszonbérletet biztosítunk.– Úgy tudjuk, a Horn-kormány idején az akkori Környezetvédelmi Minisztérium támogatása mellett vásárolták vissza azokat a földeket, amelyeket a nemzeti parkok számára az Alkotmánybíróság határozata előírt. Nem lett volna szerencsésebb, ha ez a tranzakció kisajátítás formájában valósul meg?A. Cs.: – Az Alkotmánybírósági határozat értelmében a természetvédelemre méltó földek gyakorlatilag forgalomképtelenekké váltak. A természetvédelmi jogszabályból adódó korlátozások miatt pedig a használati érték is csökkent. Senki nem szabályozta, hogyan kell ezt a kérdést kezelni. Egyedüli jó megoldásnak az látszott, hogy alkupozíció alapján vásároljuk meg a szóban forgó földeket. Úgy érzem, helyesen cselekedtünk.