Bajban az alumíniumkirály

Október 22. éjjelén Szibéria összes repülőterén megerősítették a rendőrjárőröket. A biztonságiak külünösen a 148-as moszkvai járatra összpontosítottak. Nem terrorcselekményektől tartottak: a területi törvényhozás tagjának, a krasznojarszki alumíniumgyár igazgatótanácsa elnökének, Anatolij Bikovnak az érkezését várták. Az alumíniumkirály azonban ezúttal óvatosabbnak bizonyult: nem kívánt besétálni a börtöncellába. Csak egy héttel később tartóztatták le – Magyarországon.Bikov október 29-én dél körül gördült 325-ös BMW-jén a recski határátkelőhöz, ahol saját nevére kiállított útlevelével kívánt bejutni az országba. Az Interpol-körözés alatt álló politikus-üzletembert négy óra múlva Budapest egyik vizsgálati fogdájában helyezték el, amivel Magyarország nemcsak egy szövevényes rendőrségi ügynek, hanem a választások előtti orosz belpolitikai küzdelemnek is egyik főszereplőjévé vált. Anatolij Bikov ellen jelenleg három bűnvádi eljárást is folytatnak Krasznojarszkban. Az egyikben pénzmosással vádolják, a másikban Oleg Gubin helyi vállalkozó meggyilkolásában bűnrészességgel, a harmadikban törvénytelen lőfegyvertartással. Az első két ügyben vád alá helyezték és letartóztatási parancsot adtak ki ellene, a harmadik ügy még nincs ebben a szakaszban. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy Anatolij Bikov nem csupán a krasznojarszki alumíniumkonszern vezére, hanem Zsirinovszkij Oroszországi Liberális Demokrata Pártjának (OLDP) is prominens személyisége. Olyannyira, hogy Zsirinovszkij után a második helyre került a párt választási listáján. Mivel az oroszországi választásokat – ha ezt Jelcin elnök is így akarja – december 19-én megtartják, Magyarország mondja ki a végső szót abban, hogy Bikov indulhat-e a választásokon vagy sem. Az alumíniumkirály ugyanis haza akar menni – annak ellenére, hogy ott minden bizonnyal továbbra is a rendőrség vendégszeretetére számíthat. Ha azonban a magyar hatóságok elhúzzák Bikov kiadatását, a politikusnak esélye sem lehet arra, hogy december 19. előtt tisztázza magát, és így teljesen bizonyos, hogy a duma nélkülözni fogja majd az elkövetkező négy évben. Egyelőre ugyanis a krasznojarszki régió rendőrkapitánysága, ahol a pénzmosási és a fegyvertartási ügyet vizsgálják, és az ügyészség, ahol a gyilkossági ügygyel foglalkoznak, sem tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy konkrétan mit is követett el Bikov, és milyen bizonyítékok hozhatók fel ellene. Az eddig nyilvánosságra került anyagok szerint Bikovot azzal vádolják, hogy 1996-ban két ház építéséhez hitelt vett fel egy bizonyos úrtól, aki azt az Ararat vállalatnál kapta, a nyomozás szerint törvénytelen úton. Bikov állítólag tudott a pénz törvénytelen eredetéről, ami indítékot szolgáltatott arra, hogy az alumíniumkirályt pénzmosással gyanúsítsák meg. Az Oleg Gubin meggyilkolásában való bűnrészesség vádja az Izvesztyija című orosz napilap információi szerint abban áll, hogy Bikov, megint csak állítólag, rendelkezésére bocsátotta házát a bűncselekmény tervének megbeszéléséhez is kidolgozásához. Bikov fogva tartása más okok miatt is gyenge lábon áll. Ügyvédje elmondása szerint őrizetbe vételét mintegy három hónappal ezelőtt írta alá a nazarovi járási ügyész. A krasznojarszki régió ügyésze az ügyvédek panasztételei után törvénytelennek nyilvánította és érvénytelenítette a letartóztatás elrendelését – igaz, néhány órával később már egy újat írt alá. A korábbi szankció eltörlése és az új kiadása pont azon a napon történt, amikor Bikovot Röszkénél a magyar hatóságok letartóztatták. Az egyelőre nem világos, hogy az Interpol-körözés szerint intézkedő magyar rendőrök melyik letartóztatási parancs alapján jártak el. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Bikov a Magyarországon lefolytatandó kiadatási eljárása során politikai boszszúhadjáratot fog majd emlegetni. Arról beszél majd, hogy az OLDP listáján való regisztrációjakor is nagy kavarodás történt, mivel kiderült, hogy a központi választási bizottság ok nélkül kötött bele Bikovba: a Cherokee Jeep, amelyet bevallásában nem tüntetett fel, másfél éve tényleg leégett, és a házat, amely – mint kiderült – soha nem is volt az övé, technikai hiba folytán jegyezte fel az adóellenőr. Bikov az incidenst követően már nem szeretett volna Zsirinovszkij listáján indulni a választáson, s a maga útján próbált továbbhaladni, mint egyéni mandátumú jelölt. Ezúttal a helyi, körzeti választási bizottság utasította el regisztrációját, mert nem személyesen adta át okmányait. Zsirinovszkij neve Magyarországon nem ismeretlen. Szélsőséges nézetei, ostoba, fenyegetőző kijelentései minden jóérzésű emberben visszatetszést váltanak ki. Magyarországnak sem lehet célja, hogy az OLDP-t bármilyen módon a választási küzdelemben segítse. Bikovnak az OLDP-hez való viszonya világossá teszi azt is, nem méltatlanul támadott, ma született bárányról van szó. Az alumíniumkirály azonban nemcsak Zsirinovszkij pártjának jelöltje, hanem Lebegy tábornok krasznojarszki kormányzó legfőbb ellenlábasa is. A szóbeszéd szerint Lebegy az egyetlen olyan jelölt az elnökválasztási harcban, akinek megválasztása esetén Borisz Berezovszkij sajtómágnás nem kerülne bíróság elé. És ez némileg megmagyarázza a Bikov ellen indult oroszországi sajtóhadjárat – amelynek a Berezovszkij érdekeltségébe tartozó televíziók és újságok a zászlóshajói – indítékait is. Egyes vélekedések szerint Berezovszkij áll az addig nyers katona imázsára építő Lebegy mögött: a tábornok az ő tanácsára cserélte ki kaszárnyamodorát és öltönyeit, ügyesen összeállított, okos beszédeket és könnyed katonaaforizmákat szór az ámuló tévénézők felé. Berezovszkij a Bikov-sztorival azt is elérte, hogy az ő ügyei háttérbe szorultak az orosz médiában, míg Lebegy – Jelcin elnök apparátusának hathatós támogatásával – Bikov elleni kampányával a kérlelhetetlen bűnüldöző szerepében tetszeleghet. Bikov félreállítással az orosz médiacár két legyet üthet egy csapásra: egyrészt siker koronázhatja „elnökcsináló” próbálkozásait, másrészt támogatottjainak körébe vonhatja az egymilliárd dollár könyv szerinti értéket képviselő alumíniumkonszernt. A kérdés csak az, hogy részt kíván-e venni ebben a játékban Magyarország.