Kinek az érdekeit védi a hivatal?

Rozgics Mária
1999. 11. 22. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar egészségügy olyan feneketlen zsákhoz hasonlítható, amelybe értelmetlen számolatlanul dobálni a milliárdokat – állítja Micsanek László. A gyógyászati segédeszközöket gyártó kisiparos évekkel korábban felderítette a közpénzek kilopásának egyik módszerét, amiért folyamatosan megpróbálják vállalkozását ellehetetleníteni, s az eset feltárása óta családjával együtt állandó fenyegetettségben él. Véleménye szerint csupán a protézisek gyártásában országos szinten milliárdok kerülnek magánzsebekbe, amely ellen idáig csupán látszatintézkedéseket hoztak.Micsanek Lászlót 1983-ban súlyos motorbaleset érte, emiatt bal lábát térd fölött amputálni kellett. Az akkor alig húszesztendős fiatalember az önhibáján kívül elszenvedett tragédia után rövid időn belül talpra állt, s amint műlábával járni tudott, kitanulta a művégtagok gyártásának mesterségét. A rendszerváltozás előtt a Gyógyászati Segédeszközöket Gyártó Vállalatnál talált munkát, amely a privatizációt követően GYSGY Rehab Részvénytársasággá alakult át. Micsanek László hamarosan súlyos bűncselekményekre jött rá. Így egyebek között tudomására jutott, hogy a C–13-ként jegyzett gyógycipőt – amelyre a társadalombiztosítás már abban az időben tízezer forintot meghaladó támogatást fizetett – a cég az akkori Csehszlovákiából szerezte be potom pénzért. A lábbeli egyáltalán nem volt alkalmas a rendeltetésére, ennek ellenére hosszú éveken át árusították. A művégtaggyártásnál észrevette, hogy a központilag finanszírozott segédeszközöknél a kötelező Otto Bock-alkatrészek helyett lényegesen olcsóbb, itthon gyártott eszközöket alkalmaztak. Arra is rájött, hogy a tb által finanszírozott termékek helyett gyakran a silányabb minőségűt adták át, így például a műlábak esetében akár 200 ezer forint hasznot tehettek zsebre betegenként. Gyakori volt a fiktív vények beváltása, amely mögött elkészült termék soha nem szerepelt, ám az érte járó állami támogatást mindenkor megkapták. Micsanek László szerint csupán Székesfehérvárott, ahol dolgozott és élt, évek alatt több százmillió forintot tudtak így magánzsebbe eltüntetni, miközben a betegektől még az őket jogosan megillető és ingyenes gyógyászati segédeszközökért is jelentős csúszópénzt kaptak.Szólj igazatAmikor konkrét bizonyítékok birtokába jutva úgy döntött, nem asszisztál a törvénytelenséghez, felmondott munkaadójának, és önálló kisvállalkozás létrehozásába fogott. Felmondása benyújtásakor a GYSGY Rt. vezetői azonnal feljelentést tettek ellene több millió forintos lopás miatt, méghozzá úgy, hogy távollétében minden dokumentumot zároltak, a tartalékeszközként felhalmozott alkatrészekkel együtt. Ezzel megakadályozták, hogy a rágalmak ellen védekezhessen. Ennek ellenére négy évig tartó meghurcoltatását követően egyértelműen beigazolódott, hogy a feltételezett leltárhiány nem következett be. Végül a Székesfehérvári Városi Bíróság 1999. június 10-én hozott ítéletében 12 ezer forint pénzbírsággal sújtotta, amelyet – fiókvezetőként – azért kapott, mert egyik beosztottja néhány orvosi vényt hanyagul könyvelt le. Hogy a negyvennyolc hónapig tartó meghurcoltatásért, az alaptalan rágalmakért mit kellett átélnie Micsanek Lászlónak és családjának, arról nem szól az ítélet. A rendőrségnél tett feljelentés miatt, majd arra való hivatkozással, hogy büntetőeljárás van ellene folyamatban, számos szerződéstől elesett, gyakran hónapokig dolgozni sem engedték, miközben két gyermeküket a gyesen lévő felesége jövedelméből tudták eltartani. Amíg volt cégénél felmondási idejét töltötte, Micsanek László bejelentést tett az ÁPV Rt.-nél a vállalatánál folytatott törvénytelenségek miatt. Erről értesülve Kovács Antal, a GYSGY Rehab Rt. volt vezérigazgatója távollétében a fióknál dolgozó beosztottainak kijelentette: „Micsanek László egy szellemi és emberi torzszülött”, s figyelmeztette őket, aki továbbra is együtt akar dolgozni vele, azt kirúgja. Azt is elmondta a megfélemlített munkavállalóknak, hogy megvannak a kapcsolatai, s amennyiben a Micsanek által létrehozandó cégben akarnának a jövőben dolgozni, úgy mindent elkövet, hogy ne tudjanak megfelelően működni. Ez 1995. október 12-én történt, ám azóta sem vonták felelősségre sem kijelentéseiért, sem pedig a Micsanek László és több, a cég korábbi dolgozói által is tanúsított törvénytelenségekért. Két nappal később Horváth István, a GYSGY műszaki igazgatója a fiókban járva az átadás-átvétel intézésekor arra igyekezett rávenni a Micsanekkel egy időben felmondó dolgozókat, hogy maradjanak. Hol kérve, hol fenyegetve közölte: a Micsanek által feltárt ügyeket hajlandó eltussolni, a távozó fiókvezető jogi képviselője pedig úgy sem tudja bizonyítani a visszaéléseket. A fiókvezetővel távozni kívánó munkavállalók nem álltak el szándékuktól, sőt az ÁPV Rt.-nél a korábban tett bejelentést kiegészítették értesüléseikkel: több alkalommal is nagyobb összegről szóló vényeket adtak át a vezérigazgatónak, amit ő saját céljaira használt fel. Ám hiába az újabb leleplezés, megint nem történt semmi. A távozó dolgozók által feltárt bűncselekményekről megfeledkeztek, nem így a bejelentőről. Személygépkocsiját – amely csonkolt lába miatt létszükség volt tulajdonosának – kromofággal leöntötték, megrongálták. Éjszaka telefonhívásokat kapott, még azújszülött kisgyermekére sem voltak tekintettel. Bekiabáltak lakásába, megfenyegették, hogy elteszik láb alól. Micsanek László ennek ellenére kijelentette, nem fél. Mivel nem állt el szándékától, s következetesen küzdött azért, hogy a visszaélések napvilágra kerüljenek, ellehetetlenítése a mai napig szünet nélkül tart. Néhány napja ismét összetörték autóját, s többször váltott – titkos – telefonszáma sem akadály a fenyegetőknek az üzenetküldésnél. 1995 októberében a GYSGY Rehab Rt.-től eljőve megalapította a Trió-Protetika Kft.-t, amely – úgy tűnt – némi nyugalmat, s ha szűken is, de megélhetést biztosít a családnak. Művégtaggyártásra szerződést kötöttek a megyei egészségbiztosítási pénztárral. Hamarosan rájöttek azonban, hogy a megye egészségügyi intézményeiben a művégtagokat felíró orvosok egymás után arról értesítették a betegeket; kizárólag akkor írják fel a részükre törvényesen és térítésmentesen járó gyógyászati segédeszközöket, ha nem Micsaneknél rendelik. A Fejér Megyei Szent György Kórház traumatológiáján és ortopédiáján is kizárólag a GYSGY Rehab Rt.-nek engedélyezték a művégtaggyártást. Részlet Halász Zoltánnak, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának leveléből: „Megállapítottam, hogy az ortopédiai osztály osztályvezető főorvosa a vonatkozó jogszabály rendelkezésével ellentétesen járt el, amikor a betegeket az általa meghatározott kiszolgálóhelyre irányította. Osztályvezető főorvos úr a vizsgálat eredménye alapján úgy nyilatkozott, hogy hasonló esetben az adaptálást ő fogja elvégezni, nem irányítja a beteget meghatározott kiszolgálóhelyre, hanem a betegre bízza, hol váltja ki a felírt segédeszközt. Bejelentését megköszönöm, a történtekért kórházunk nevében szíves elnézését, egyben értesítésem szíves tudomásulvételét kérem.” Mondani sem kell, hogy a tavaly júliusban írt levél óta semmi sem változott, azaz továbbra is a GYSGY-hez irányították a betegeket. Ezt tükrözi az új főigazgató, Nyári Ildikó ez év szeptember l4-én kelt levele is: „Főorvosi értekezleten valamennyi érintett kolléga figyelmét felhívtam arra, hogy a betegeket tájékoztatni szükséges a gyógyászati segédeszköz kiváltási lehetőségeiről, különös tekintettel arra, hogy célzottan üzletet nem jelölhetnek ki.” Korábban említettük, hogy a volt munkahely által tett feljelentést csupán ez év júliusában zárták le, ezért az alaptalan vádaskodás miatt az Ortopedikusok Magyarországi Ipartestülete megtagadta felvételét. Az indoklás a következő volt: „Információnk szerint ön ellen hatósági eljárás van folyamatban, ellátási területéről több esetben etikai kifogások érkeztek, ezért OMI-tagság hiányában nem áll módunkban önnek dokumentációt biztosítani.” Ám ez sem volt elég. A Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi osztálya havonta ellenőrizte tevékenységét, s a legkisebb pontatlanságot is azonnal súlyosan bírságolta. Hogy melyek voltak ezek a szabálytalanságok? Az 1999. április 7-én felvett 29/1999-es számú jegyzőkönyvben az áll: „1 db vényről hiányzik az orvosaláírása, ezért az elvégzett munkadíjként átutalt 84 780 forint támogatási összeget a következő havi elszámolásból csökkenteni szíveskedjék.” Újabb jegyzőkönyv, amelyben azért büntetik Micsanek Lászlót, mert egy vényről hiányzik a beteg TAJ-száma, a másikról lemaradt a dátum. Volt, amikor azért kellett több százezer forintot viszszafizetnie, mert a vény hátuljára elfelejtették ráírni, hogy elszámolva. Még csak lehetőséget sem adtak számára a hiányosságok pótlására, azonnal bírságolták. Mindezek alapján a megyei egészségbiztosítási pénztár ez év október 22-én végleg lehúzatta a rolót Micsanek Lászlónál, azaz értesítették, hogy az 1999. november 1-jén hatályba lépő kormányrendelet alapján nem hosszabbítják meg vele a szerződést.A konkurens cég közbelépNem valószínű, hogy az évente 2-3 milió forint forgalmat bonyolító magánvállalkozás konkurencia lenne egy országos hálózattal működő nagyvállalkozásnak. Ennek ellenére úgy tűnik, a GYSGY Rehab Rt. mindent megmozgatott azért, hogy tönkretegye Micsanek László üzletét. Ehhez pedig jó ürügynek bizonyult egy idős ember reklamálása. Kiss József a Trió-Protetika által készített művégtagot csaknem egyévi használat után sem tudta megszokni, ezért ismerőseinek panaszkodott. Mivel a beteg súlya a mozgáshiány miatt gyarapodott, s mert keveset használta a műlábat, szerette volna kicseréltetni. A jogszabály kétévenként teszi lehetővé a végtagcserét, ezért az egészségügyi miniszterhez írt levelet, s kérte, segítsen egy új protézis kiírásában. A panaszról érdekes módon a GYSGY Rehab értesült, miközben Micsanek László minderről semmit nem tudott. Az egészségbiztosítási pénztáron keresztül végül „bevizsgáltatták” a protézist, majd megállapították, hogy a kifogás nem megalapozott, azonban a termék tételszáma nem azonosítható. A termék az orvostechnikában megkövetelt azonosíthatóság követelményeinek nem felelt meg, ezért elmarasztalták a gyártót. Tehát nem azt írták, hogy a műláb rossz vagy használhatatlan, hanem hogy nem azonosítható. Igen ám, de miért nem kaphatta viszsza a terméket Micsanek László, hogy igazolni tudja: egyáltalán ő volt-e a gyártó. Végül erre a reklamációra hivatkozva döntött a megyei egészségbiztosító Micsanek ügyében.A fordulatEkkor jött a fordulat. Micsanek László felkereste Kiss Józsefet, akitől megtudta, hogy tulajdonképpen csak az volt a panasza, hogy egy év után sem tudta megszokni a műlábat. Ő nem akart semmilyen vizsgálatot, arra a GYSGY egyik alkalmazottja, Horváth Tamásné beszélte rá. A hölgy még azt is ígérte, hogy egy sokkal jobb lábat készítenek neki, csak írja alá a jegyzőkönyvet. Az eredmény: Micsanek Lászlónak a műlábért kapott 364 ezer forintot vissza kellett fizetnie, szerződését visszavonták, miközben a protézist a beteg visszakapta, ma is használja. Ezzel együtt más furcsaságok is történtek. Így például a GYSGY Rehab Rt. ellen érkező panaszok, bejelentések, majd a rendőrségi vizsgálatok által feltárt több tízmilliós visszaélések ellenére sem bontott szerződést a megyei egészségbiztosító velük. Ez idő alatt a GYSGY Rt. a Herbária céggel is együttműködési szerződést kötött, amely alapján országos hálózattá válva elérték, hogy kizárólag az általuk gyártott protéziseket vásárolhassák számos településen. A Jogsértettek Egyesületének szervezete, miután tudomást szerzett a Trió-Protetika meghurcoltatásáról, felkereste a megyei egészségbiztosító pénztárat, hogy segítséget kérjen a bajbajutott számára. Várnagy Emese igazgató azonban Pozsár Jánosné, az egyesület vezetője szerint minősíthetetlen hangnemben beszélt vele, s közölte, hogy Micsanek csak magának köszönheti a bajt. Elmondta azt is, hogy fél év óta, amióta a megyei egészségbiztosító pénztárat vezeti, ilyen rosszindulatú és tisztességtelen emberrel még nem találkozott, ezért sem hajlandó segíteni rajta. Az igazgatónő telefonon elismerte: valóban nehéz ember Micsanek. Ahelyett, hogy a maga dolgával törődne, mást sem tesz, mint a GYSGY ellen panaszkodik. Kérdésünkre, hogy talán mégis csak igaza lenne a kisvállalkozónak, Várnagy Emese elmondta: a GYSGY Rehab Rt. ellen egyetlen panasz, bejelentés nem érkezett, ezért sem bonthat vele szerződést. Azt azonban megerősítette, valósak az információink, hogy a GYSGY Rehab Rt. időközben – a rendőrségi vizsgálatok és a sokmilliós kártérítés, valamint gyanús ügyletek miatt, amiről ő hivatalosan semmit nem tud – nevet változtatott. Ma már Rehab Rt.-ként működik, ezért sem fogadhatja el a GYSGY Rehab Rt.-re érkező panaszokat. Elmondta, hogy a jogszabályok ezt lehetővé teszik, s ha Micsanek akarja, ő is élhet a névváltoztatás lehetőségével. Trió-Protetika néven nem köt vele szerződést, de ha mondjuk Protetikaként jelentkezik be, akkor akár még szerződésről is szó lehet. Egyébként igazat adott arra a felvetésre, hogy ma a gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek – akárcsak a gyógyszeripar és egyéb, egészségüggyel kapcsolatot tartó vállalatok – megveszik az orvosokat. Ezt bizonyítani úgy sem lehet, hangsúlyozta, mint ahogy az ellene való küzdelem is reménytelen. Súlyos milliók vagy milliárdok vándorolhatnak egyik zsebből a másikba, ám amíg a jelenlegi ellátási rendszer, az orvosok díjazása ilyen szégyenletes, addig változás itt nem lesz. Örülne és szorgalmazná is egy minden körülményre kiterjedő vizsgálat elindítását, ám előre borítékolni tudja, hogy semmi eredménye nem lenne. Megpróbáltuk az immár Rehab Rt.-ként működő GYSGY Rehab Rt. vezetőjét, Somogyi Tamást is elérni, ám titkárnőjével csupán azt üzente, hogy jelenleg tart az ügyészségi vizsgálat, a maga részéről semmit nem kíván az ügyben elmondani. Micsanek László története nem egyedi. A kisvállalkozó megpróbált tisztességes eszközökkel hadat üzenni a törvényt kijátszóknak, ám elbukott. Ma, jövedelem és támogatók nélkül, két pici gyermekével a puszta létéért is retteg, mivel az életveszélyes fenyegetések továbbra sem szűntek meg. Bűne az, hogy belelátott az egészségügy sokmilliárdos pénzeltüntetésének egyik csatornájába, ezért a hivatal szemében nemkívánatossá vált. A Jogsértettek Egyesülete a Micsanek Lászlóval történtekről közérdekű bejelentést juttatott el az egészségügyi miniszterhez, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, valamint a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, ám választ eddig nem kaptak. Ezért remélik, hogy az újságcikk megjelenését követően talán elfogadják korábbi bejelentésüket, s amíg még nem késő, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a meghurcolt családnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.