Össztűz Klestilre

A választások óta közel két hónap telt el. Viktor Klima hivatalviselő, szociáldemokrata kancellár Thomas Klestilhez készül, hogy közölje vele kormányalakítási „puhatolózásának” eredményét. És éppen ekkor, amikor az államfőnek nehéz döntéseket kell meghoznia, a Täglich Alles című bulvárlap példátlanul epés támadást intéz Klestil tevékenysége és újdonsült nejének, Margotnak politikai beavatkozása ellen. A hölgy, mint egykori külügyi alkalmazott, Klestil alárendeltje volt, és ebbéli minőségében Ausztria magyarországi nagykövete lett volna, amenynyiben Budapest diplomáciai úton nem tagadta volna meg fogadását a Horn-kormány idején. Ekkor ő és az államelnök még nem voltak házasok. A médiumok akkoriban, nem minden élc nélkül, csak „osztrák Madame Pompadurként” emlegették az asszonyt. Klestil, elődeivel szöges ellentétben, eleddig azért nem fogadta volna a külföldi sajtó bécsi képviselőit, mert állítólag pikáns kérdéseiktől tartott. Nos, a Täglich Alles a közvélemény növekvő bosszúságát lovagolja meg, amikor az államelnök kormányalakítási taktikázását, öncélúságát és szokásjog-ellenességét pellengérezi ki. Mindez a lap szerint szemben áll az alkotmánnyal, mert az ország első polgárának nincs joga politizálni, amit Klestil összes első és második köztársaságbeli hivatali elődeivel ellentétben – nagyon is művel. Ezek szerint az államfőnek Klimát, mint a legtöbb szavazatot nyert szociáldemokrata párt (SPÖ) főnökét, régen meg kellett volna bíznia a kormányalakítással. Amennyiben ez nem járt volna sikerrel, a második legerősebb pártot, Haideréket (FPÖ) kellett volna felkérni. Sem az egyik, sem a másik megoldásra nem került sor.