Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Donald Trump távol-keleti útja során több stratégiai megállapodást is aláírt Japánnal, Malajziával, Thaifölddel, Vietnámmal és Kambodzsával a ritkaföldfémek kitermeléséről és exportjáról.
Ezek a nyersanyagok kulcsszerepet játszanak a modern technológiában – az akkumulátoroktól a hadiiparon át a félvezetőgyártásig. Bár a megállapodások nem bírnak jogi kötőerővel, stratégiai üzenetük egyértelmű: az Egyesült Államok alternatív nyersanyag-forrásokat keres, hogy csökkentse függőségét Kínától.
Lévai Dániel és Papp Gábor szerint az egyezményekben visszatérő elem a nyersanyag-értékláncok közös fejlesztése és a korrekt kereskedelmi viszonyok fenntartása. Ez – értékelésük szerint – burkolt figyelmeztetés is Kínának, hiszen Peking jelenleg a globális ritkaföldfém-kitermelés mintegy 70 százalékát, a feldolgozásnak pedig közel 90 százalékát uralja.
Az Egyesült Államok pontosan tudja, hogy önmagában a bányászat nem oldja meg a függőséget. A cél a teljes értéklánc kiépítése a feltérképezéstől a feldolgozáson át az újrahasznosításig
– hangsúlyozták a Magyar Külügyi Intézet kutatói.
A ritkaföldfémek feldolgozásának hiánya ugyanis azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok – még ha bányászik is – kénytelen Kínába exportálni a nyersanyagot további feldolgozásra. Ez pedig hosszú távon fenntartja a függőségi viszonyt.
A szakértők rámutattak: Trump gazdaságpolitikája az 1990-es évek szabadkereskedelmi logikáját váltaná fel egy tudatosan protekcionista stratégiával.
Az Egyesült Államok célja, hogy újraiparosítsa saját gazdaságát, miközben új értékláncokat épít ki megbízható ázsiai partnereivel – például Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával vagy a Fülöp-szigetekkel.
Ezzel párhuzamosan Washington teret akar nyerni azokban az országokban is, amelyek eddig Pekinghez kötődtek gazdaságilag, mint például Vietnám vagy Indonézia.
A mostani megállapodásokkal az amerikai kormányzat ezeket az államokat is be tudja csatornázni az amerikai gazdaságba, ezzel új befolyási övezeteket teremtve Délkelet-Ázsiában
– fogalmaztak a kutatók.
A ritkaföldfémek kérdése Kína és az Egyesült Államok között nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai vetélkedés is. A két ország korábban „egyenlők partnerségében” gondolkodott – ahogy a Foreign Affairs 2008-as cikke is fogalmazott –, de a realitás ma inkább versengésről szól.
A mostani megállapodások egyfajta enyhülést is mutathatnak, hiszen Trump és Hszi Csin-ping tárgyalásai után Kína vállalta, hogy jelentős mennyiségű amerikai energiát vásárol, cserébe Washington szabad hozzáférést kap a kínai ritkaföldfémekhez.
Trump pragmatikus politikát folytat: a konfliktusok élezése helyett a kölcsönös gazdasági előnyöket helyezi előtérbe – értékelte a helyzetet Papp Gábor.
A ritkaföldfémek stratégiai fontosságát jól jelzi, hogy az Egyesült Államok fegyverzeti programjainak közel 80 százaléka tartalmaz olyan komponenseket, amelyekben ezek az anyagok nélkülözhetetlenek. Egyetlen F–35-ös vadászgép például fél tonna ritkaföldfémet tartalmaz, míg egyes tengeralattjárók esetében ez a mennyiség tonnákban mérhető.
Ha sikerül helyben feldolgozókapacitást is kiépíteni, az nemcsak a függőséget csökkenti, hanem az amerikai hadiipart is önállóbbá teheti
– mondta Lévai Dániel.
A szakértők szerint a mostani megállapodások nem csupán gazdasági célokat szolgálnak.
Trump új bábukat helyezett el az ázsiai sakktáblán – a ritkaföldfémek körüli együttműködés révén geopolitikai befolyást épít, miközben az Egyesült Államok ipari és katonai önállóságát is erősíti
– zárták elemzésüket a Magyar Külügyi Intézet kutatói.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök integet, miközben felszáll az Air Force One fedélzetére (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)
Moszkva újabb figyelmeztetést küldött az EU-nak.
Már több mint 45 ezer afgán érkezett.
Napi összefoglaló.
A közösség tagjai nem érzik biztonságban magukat.
Moszkva újabb figyelmeztetést küldött az EU-nak.
Már több mint 45 ezer afgán érkezett.
Napi összefoglaló.
A közösség tagjai nem érzik biztonságban magukat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Karbantartás miatt a H6-os (ráckevei) HÉV csak a Közvágóhíd és Tököl között közlekedik november 3. és 21. között .
A Balatonból az utolsó vízeresztés tavaly április 24-én ért véget, azóta a siófoki zsilipek zárt állapotban vannak
A gyors és bátor beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Milyen időjárásra számíthatunk az ősz elvonultával?
Bódog Tamás rémisztő helyzetbe került debütáló meccsén, a Révész Attila vezette Kisvárda értékes pontokat veszített.
Már több mint 45 ezer afgán érkezett.
Napi összefoglaló.
Ideje van az özönvíznek…
A közösség tagjai nem érzik biztonságban magukat.
A közmédiához érkezéséről tett ki egy videót a kormányfő.
Az amerikai kosaras cselekedete mellett nem ment el szó nélkül a klub.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
