Trump újraírná a világ nyersanyagtérképét

Az amerikai elnök távol-keleti útja nyomán új szövetségek születhetnek a ritkaföldfémek piacán. A Magyar Külügyi Intézet kutatói, Lévai Dániel és Papp Gábor szerint Trump célja nem csupán a kínai befolyás csökkentése, hanem az Egyesült Államok gazdasági önállóságának megerősítése és a globális értékláncok újrarendezése is.

Donald Trump amerikai elnök pénteken találkozik a magyar miniszterelnökkel Fotó: Andrew Caballero-Reynolds Forrás: AFP

Trump üzenete Pekingnek

Lévai Dániel és Papp Gábor szerint az egyezményekben visszatérő elem a nyersanyag-értékláncok közös fejlesztése és a korrekt kereskedelmi viszonyok fenntartása. Ez – értékelésük szerint – burkolt figyelmeztetés is Kínának, hiszen Peking jelenleg a globális ritkaföldfém-kitermelés mintegy 70 százalékát, a feldolgozásnak pedig közel 90 százalékát uralja.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, hogy önmagában a bányászat nem oldja meg a függőséget. A cél a teljes értéklánc kiépítése a feltérképezéstől a feldolgozáson át az újrahasznosításig

– hangsúlyozták a Magyar Külügyi Intézet kutatói.

A ritkaföldfémek feldolgozásának hiánya ugyanis azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok – még ha bányászik is – kénytelen Kínába exportálni a nyersanyagot további feldolgozásra. Ez pedig hosszú távon fenntartja a függőségi viszonyt.

Új gazdasági befolyási övezetek Ázsiában

A szakértők rámutattak: Trump gazdaságpolitikája az 1990-es évek szabadkereskedelmi logikáját váltaná fel egy tudatosan protekcionista stratégiával. 

Az Egyesült Államok célja, hogy újraiparosítsa saját gazdaságát, miközben új értékláncokat épít ki megbízható ázsiai partnereivel – például Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával vagy a Fülöp-szigetekkel.

Ezzel párhuzamosan Washington teret akar nyerni azokban az országokban is, amelyek eddig Pekinghez kötődtek gazdaságilag, mint például Vietnám vagy Indonézia. 

A mostani megállapodásokkal az amerikai kormányzat ezeket az államokat is be tudja csatornázni az amerikai gazdaságba, ezzel új befolyási övezeteket teremtve Délkelet-Ázsiában

– fogalmaztak a kutatók.

Donald Trump amerikai elnök kezet fog Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel a puszani Gimhae nemzetközi repülőtér mellett található Gimhae légibázison folytatott megbeszéléseik után (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

Szövetség vagy verseny Kínával?

A ritkaföldfémek kérdése Kína és az Egyesült Államok között nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai vetélkedés is. A két ország korábban „egyenlők partnerségében” gondolkodott – ahogy a Foreign Affairs 2008-as cikke is fogalmazott –, de a realitás ma inkább versengésről szól.

A mostani megállapodások egyfajta enyhülést is mutathatnak, hiszen Trump és Hszi Csin-ping tárgyalásai után Kína vállalta, hogy jelentős mennyiségű amerikai energiát vásárol, cserébe Washington szabad hozzáférést kap a kínai ritkaföldfémekhez. 

Trump pragmatikus politikát folytat: a konfliktusok élezése helyett a kölcsönös gazdasági előnyöket helyezi előtérbe – értékelte a helyzetet Papp Gábor.

Hadiipari jelentőség

A ritkaföldfémek stratégiai fontosságát jól jelzi, hogy az Egyesült Államok fegyverzeti programjainak közel 80 százaléka tartalmaz olyan komponenseket, amelyekben ezek az anyagok nélkülözhetetlenek. Egyetlen F–35-ös vadászgép például fél tonna ritkaföldfémet tartalmaz, míg egyes tengeralattjárók esetében ez a mennyiség tonnákban mérhető.

Ha sikerül helyben feldolgozókapacitást is kiépíteni, az nemcsak a függőséget csökkenti, hanem az amerikai hadiipart is önállóbbá teheti

– mondta Lévai Dániel.

Amerikai bábuk az ázsiai sakktáblán

A szakértők szerint a mostani megállapodások nem csupán gazdasági célokat szolgálnak.

Trump új bábukat helyezett el az ázsiai sakktáblán – a ritkaföldfémek körüli együttműködés révén geopolitikai befolyást épít, miközben az Egyesült Államok ipari és katonai önállóságát is erősíti

– zárták elemzésüket a Magyar Külügyi Intézet kutatói.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök integet, miközben felszáll az Air Force One fedélzetére (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)