Az északi-tengeri hajózási útvonal legfontosabb előnye, hogy sokkal rövidebb, mint a hagyományos déli útvonal és biztonságos vizeken halad, ahol nem fenyegetnek kalóztámadások. Az útvonal használatával 30-40 százalékkal lerövidül az Ázsiából a fontosabb európai kikötőkbe vezető út a Szuezi-csatornán átvezetőhöz képest, éppen ezért elengedhetetlen az itteni hajózási infrastruktúra további fejlesztése – mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
A rövidebb távolság miatt jelentősen csökken a menetidő, ami miatt az atomjégtörők szolgáltatásainak igénybevételéért felszámított díjjal együtt is jelentős költségcsökkentés érhető el a Szuezi-csatorna igénybevételéhez viszonyítva. A másik követelmény a tengeri áruszállítás dekarbonizációjával függ össze.
A rövidebb útvonal használata az egyik módja annak, hogy csökkenteni lehessen a tengeri áruszállítás karbonlábnyomát, miután a globális szén-dioxid-kibocsátás 5 százalékáért a tengerhajózás a felelős.
Itt lép be az atomjégtörők használata a képbe, mivel ezekkel a tengerhajózás karbonlábnyoma is csökkenthető. A világon a Roszatom az egyetlen olyan cég, amely atomjégtörőket üzemeltet. Elsődleges feladata a kereskedelmi hajók útvonalának biztosítása, de emellett segít tudományos expedíciók sikeres teljesítésében és a jég fogságába került hajók mentését is végzik az atomjégtörők. Oroszország ma 8 üzemelő atomjégtörővel és egy nukleáris konténerszállító hajóval rendelkezik. Az orosz tervek között szerepel egy nukleáris meghajtású folyékony földgázt (LNG) szállító hajó építése is. Az orosz stratégiai célok elérése érdekében a jövőben 15-17 jégtörőre lesz szükség.
Hárfás Zsolt ugyanakkor rámutatott, bár vannak rá tervek, egyelőre nem reális a teljes nukleáris meghajtásra való áttérés. Egyrészt az iparág hatalmas mérete miatt, másrészt pedig nem áll rendelkezésre hatékony technológia a fosszilis üzemanyaggal működő hajómotorok helyettesítésére. (Tény, ugyanakkor hogy a nukleáris meghajtású teherszállító hajók üzemeltetése nem járna szén-dioxid-kibocsátással és egy üzemanyagfeltöltéssel több évig megszakítás nélkül járhatnák a tengereket, ami egyértelmű stratégiai és gazdasági előnyt jelent a fosszilis üzemanyagot igénylő hajókhoz képest.) Mert alkalmazásuk előtt számtalan műszaki, jogi, biztonsági, biztosítási és egyéb probléma áll fenn, amire megoldást kell találni.
Az első legfontosabb, hogy nukleáris meghajtású atomjégtörők, teherszállító hajó és például az úszó atomerőmű tekintetében, és általában a kis moduláris reaktortechnológia tekintetében jelen pillanatban csak Oroszországnak van szakmai tapasztalata és meggyőző fejlesztési, gyártási és üzemeltetési referenciája.
A nyugati cégek és országok még nem rendelkeznek működő SMR technológiával. A nukleáris biztonság elsőbbrendűsége mellett e kompetenciák megszerzése hosszú időt vesz igénybe. A világ egyetlen atommeghajtású hajója, az orosz Szevmorputy már többször sikeresen teljesítette atomjégtörők alkalmazása nélkül is a teljes északi-tengeri útvonalat.
