Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Újra zászlót bont a PDSZ

Hanczár János
1999. 11. 03. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) holnap kezdődő kétnapos kongresszusára 230 résztvevőt várnak a szervezők. Molnár Péter ügyvivő lapunknak elmondta, hogy olcsó és valóban szolgáltató szervezetet kívánnak létrehozni, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a pedagógusok többségének erre van szüksége. Reméli, hogy érdekvédelmi szervezetük olyan programot hirdet, amely nem rendíti meg alapjaiban a jelenlegi szisztémát, sőt kiáll annak alapvetései mellett. Úgy véli, a mostani kormányzatnak számolnia kell azzal, hogy a szakszervezeti mozgalmat – különös tekintettel a PDSZ-re – nem lehet „leírni vagy félretenni”.A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete most – úgy tűnik – újra zászlót bonthat. A politikai vitáktól megtisztultan szeretne a közoktatásban dolgozók felé közvetíteni – mondta Molnár Péter. Tisztában vannak azzal, hogy ma ez nem könnyű dolog, hiszen a szakszervezetek nem a legszimpatikusabb szerveződések közé tartoznak. Abban a reményben kezdik el holnap a kongresszuson a munkát, hogy ezt a bizalmat a PDSZ számára vissza tudják szerezni. Elmondta, hogy olcsó és valóban szolgáltató szervezetet kívánnak létrehozni, mert eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a pedagógusok többségének erre van szüksége. Hozzátette: természetesen ez nem azt jelenti, hogy visszatérnének a rossz emlékű segélyezési vagy egyéb ügyekre, azaz a régi szakszervezeti modellhez. Céljaik szerint megpróbálják a kormányzatot olyan helyzetbe hozni, hogy konkrétan és egyértelműen számoljon azzal, hogy a pedagógustársadalom szervezetten képes megjeleníteni a saját érdekeit. Ezt többek között azért tartja fontosnak, mert az uniós csatlakozás miatt elvárt tartalmi, illetve formai szabályok betartása egyre bonyolultabbá válik. Úgy véli, a kormányzatnak számolnia kell azzal, hogy a szakszervezeti mozgalmat – különös tekintettel a PDSZ-re – nem lehet „leírni vagy félretenni”. Molnár Péter reméli, hogy szervezetük olyan programot tud hirdetni, amely nem rendíti meg alapjaiban a jelenlegi szisztémát, sőt kiáll szervezeti szempontból annak alapvetései, valamint az oktatás ügyei mellett. Ennek értelmében ragaszkodnak az önkormányzati iskolafenntartáshoz. Szeretnék az állam beleszólását ez ügyben korlátozni – tette hozzá. Ez volt a lapunkban idézett keddi sajtótájékoztató témája is, ahol az is elhangzott, hogy véleményük szerint csökkentek a szabadságfokok mind szakmai, mind intézményi szinten. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte: a fenntartó és az intézmények közötti párbeszéd egyik kritikus pontja lesz a szakszervezet programjának. Véleményük szerint meg kell erősíteni azt a fajta gondolkodásmódot, hogy az önkormányzati intézményfenntartás az egyetlen út, ahol a polgárok – közvetlenül és közvetve – bele tudnak szólni az intézmények életébe. Ma a közoktatásban dolgozók elfordultak a szakszervezetektől – jelezte Molnár Péter, aki úgy látja, hogy bár eddigi tevékenységük mindenképpen pozitívnak ítélhető, az alapvető és leglényegesebb feladatuk az, hogy közvetíteni tudják: ha szakszervezeti fellépést nem vállalnak, nem számíthatnak semmiféle kormányzati vagy állami megértésre. – Elmúlt az a kor, amikor kizárólag a kormány vagy a mindenkori államhatalom lép ezekben az ügyekben – közölte az ügyvivő. Nem az oktatási kormányzattal szemben, hanem az oktatásért lépnek fel, amelynek – megítélése szerint – elég markáns munkavállalói elemei vannak. Ezért feltétlenül szükségesnek tartják a munkavállalói jogok megerősítését. Állásfoglalásuk szerint rövid távon a közalkalmazotti és a közoktatási törvényt módosítani kell. Az önkormányzati törvény módosítását is fontosnak tartják, bár tudják, hogy ennek realitása majdnem lehetetlen. Ennek ellenére úgy vélik, újra kell gondolni az iskolák és a fenntartók közötti kapcsolatok rendjét. Sztrájkveszély Elmondta még, hogy magas szinten is beszélő viszonyban állnak az oktatási tárcával, de ez szerintük nem jelenti azt, hogy munkavállalási jogok vagy a bérek tekintetében az OM magatartása ebben az ügyben más lenne, mint a kormányzaté. Ezért nem a tárcát teszik felelőssé, de szakszervezeti szemszögből nézve elhibázottnak tartják ezt a politikát. Megemlítette, hogy komoly ígéretek hangzottak el a választásokon, amelyeket a közoktatásban dolgozók komolyan vettek, de most néha úgy vélik, hogy nem tartják be azokat. Ez az érdekképviselet ügyvivője szerint azt eredményezheti, hogy a feszültségek előbb-utóbb, ha a tárgyalóasztal mellett nem, akkor egy más formában fognak rendeződni, ami azt is jelentheti, hogy demonstrációk lesznek. Megemlítette, hogy a közoktatásban dolgozók számára ajánlott bérszínvonal-növekedés véleményük szerint elfogadhatatlan. Megjegyezte: nem állt módjukban ezt kompetens kormányzati körökkel megtárgyalni és jelezni, ha nem jönnek létre a tárgyalások, akkor ezek kikényszerítése is demonstráció tárgya lehet. Az év végére ígért sztrájk lehetőségével kapcsolatos kérdésünkre elmondta: ha sorra kerül, semmiképp sem egyedül akarják megszervezni: előtte az oktatásban érdekelt szakszervezeteket kívánják megszólítani. Foglalkoztatási dilemmák A kerettantervekkel kapcsolatos alapvető kifogásuk az, hogy ha a most tervezett szabályozás valósul meg, az foglalkoztatási dilemmákat fog okozni. Nagyon sok tanár veszítheti el az állását, aki a korábbi pedagógiai programokban vagy a tantárgytömbös szisztémában helyet talált az intézményben. Amennyiben ez a szabadságra vonatkozó kötelező előírás lesz, csökkenteni fogja az intézmények szakmai szabadságát – tette hozzá. Számukra úgy tűnik, hogy a minisztérium által megfogalmazott elképzelés nem növelni, hanem csökkenteni fogja az intézményi autonómiának azt a fajta szakmai szabadságát, amit a helyi társadalomhoz igazíthattak. Miközben a kerettantervek szabályozási eszközét egy átlagnak tekintve el tudná a szakszervezet fogadni, a tárca által javasolt 20 százalékos szabadságfokot nagyon kevésnek tartja. Azt a szisztémát látják jobbnak, amit a NAT is követ, vagyis az alacsonyabb évfolyamokon magas, felsőbb évfolyamokon egyre alacsonyabb szabályozásra lesz szükség. A kongresszustól nagyon nyugodt, higgadt vitát vár, amit reményeik szerint Pokorni Zoltán oktatási miniszter felszólalása is igazol majd. A PDSZ alapvető programjában nincs változás. Továbbra is a munkahelyi és a helyi szintű érdekvédelmi munkára helyezik a hangsúlyt. Abban a reményben várják az oktatási minisztert, hogy megmondja: az ágazati szintű érdekegyeztetés körében milyen ajánlatokat tud tenni a PDSZ-nek. A zászlóbontás azt is jelenti, hogy a pedagógustársadalmat mint értelmiségi réteget kell elismerni a szakvizsgarendszer tekintetében is – közölte az ügyvivő. Mindenütt, ahol szakvizsgát kell tenni, doktori címeket adnak, például az egészségügyben vagy a jogi pályán. – Ki kell mondanunk a pálya presztízsének érdekében: nem valószínű, hogy egy orvosi vagy egy jogi szakvizsga nehézségi fokozata különbözne a pedagógiaitól, még akkor sem, ha az előbbieknél ezt pénzben is elismerik – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.