Újra zászlót bont a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) holnap kezdődő kétnapos kongresszusára 230 résztvevőt várnak a szervezők. Molnár Péter ügyvivő lapunknak elmondta, hogy olcsó és valóban szolgáltató szervezetet kívánnak létrehozni, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a pedagógusok többségének erre van szüksége. Reméli, hogy érdekvédelmi szervezetük olyan programot hirdet, amely nem rendíti meg alapjaiban a jelenlegi szisztémát, sőt kiáll annak alapvetései mellett. Úgy véli, a mostani kormányzatnak számolnia kell azzal, hogy a szakszervezeti mozgalmat – különös tekintettel a PDSZ-re – nem lehet „leírni vagy félretenni”.A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete most – úgy tűnik – újra zászlót bonthat. A politikai vitáktól megtisztultan szeretne a közoktatásban dolgozók felé közvetíteni – mondta Molnár Péter. Tisztában vannak azzal, hogy ma ez nem könnyű dolog, hiszen a szakszervezetek nem a legszimpatikusabb szerveződések közé tartoznak. Abban a reményben kezdik el holnap a kongresszuson a munkát, hogy ezt a bizalmat a PDSZ számára vissza tudják szerezni. Elmondta, hogy olcsó és valóban szolgáltató szervezetet kívánnak létrehozni, mert eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a pedagógusok többségének erre van szüksége. Hozzátette: természetesen ez nem azt jelenti, hogy visszatérnének a rossz emlékű segélyezési vagy egyéb ügyekre, azaz a régi szakszervezeti modellhez. Céljaik szerint megpróbálják a kormányzatot olyan helyzetbe hozni, hogy konkrétan és egyértelműen számoljon azzal, hogy a pedagógustársadalom szervezetten képes megjeleníteni a saját érdekeit. Ezt többek között azért tartja fontosnak, mert az uniós csatlakozás miatt elvárt tartalmi, illetve formai szabályok betartása egyre bonyolultabbá válik. Úgy véli, a kormányzatnak számolnia kell azzal, hogy a szakszervezeti mozgalmat – különös tekintettel a PDSZ-re – nem lehet „leírni vagy félretenni”. Molnár Péter reméli, hogy szervezetük olyan programot tud hirdetni, amely nem rendíti meg alapjaiban a jelenlegi szisztémát, sőt kiáll szervezeti szempontból annak alapvetései, valamint az oktatás ügyei mellett. Ennek értelmében ragaszkodnak az önkormányzati iskolafenntartáshoz. Szeretnék az állam beleszólását ez ügyben korlátozni – tette hozzá. Ez volt a lapunkban idézett keddi sajtótájékoztató témája is, ahol az is elhangzott, hogy véleményük szerint csökkentek a szabadságfokok mind szakmai, mind intézményi szinten. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte: a fenntartó és az intézmények közötti párbeszéd egyik kritikus pontja lesz a szakszervezet programjának. Véleményük szerint meg kell erősíteni azt a fajta gondolkodásmódot, hogy az önkormányzati intézményfenntartás az egyetlen út, ahol a polgárok – közvetlenül és közvetve – bele tudnak szólni az intézmények életébe. Ma a közoktatásban dolgozók elfordultak a szakszervezetektől – jelezte Molnár Péter, aki úgy látja, hogy bár eddigi tevékenységük mindenképpen pozitívnak ítélhető, az alapvető és leglényegesebb feladatuk az, hogy közvetíteni tudják: ha szakszervezeti fellépést nem vállalnak, nem számíthatnak semmiféle kormányzati vagy állami megértésre. – Elmúlt az a kor, amikor kizárólag a kormány vagy a mindenkori államhatalom lép ezekben az ügyekben – közölte az ügyvivő. Nem az oktatási kormányzattal szemben, hanem az oktatásért lépnek fel, amelynek – megítélése szerint – elég markáns munkavállalói elemei vannak. Ezért feltétlenül szükségesnek tartják a munkavállalói jogok megerősítését. Állásfoglalásuk szerint rövid távon a közalkalmazotti és a közoktatási törvényt módosítani kell. Az önkormányzati törvény módosítását is fontosnak tartják, bár tudják, hogy ennek realitása majdnem lehetetlen. Ennek ellenére úgy vélik, újra kell gondolni az iskolák és a fenntartók közötti kapcsolatok rendjét. Sztrájkveszély Elmondta még, hogy magas szinten is beszélő viszonyban állnak az oktatási tárcával, de ez szerintük nem jelenti azt, hogy munkavállalási jogok vagy a bérek tekintetében az OM magatartása ebben az ügyben más lenne, mint a kormányzaté. Ezért nem a tárcát teszik felelőssé, de szakszervezeti szemszögből nézve elhibázottnak tartják ezt a politikát. Megemlítette, hogy komoly ígéretek hangzottak el a választásokon, amelyeket a közoktatásban dolgozók komolyan vettek, de most néha úgy vélik, hogy nem tartják be azokat. Ez az érdekképviselet ügyvivője szerint azt eredményezheti, hogy a feszültségek előbb-utóbb, ha a tárgyalóasztal mellett nem, akkor egy más formában fognak rendeződni, ami azt is jelentheti, hogy demonstrációk lesznek. Megemlítette, hogy a közoktatásban dolgozók számára ajánlott bérszínvonal-növekedés véleményük szerint elfogadhatatlan. Megjegyezte: nem állt módjukban ezt kompetens kormányzati körökkel megtárgyalni és jelezni, ha nem jönnek létre a tárgyalások, akkor ezek kikényszerítése is demonstráció tárgya lehet. Az év végére ígért sztrájk lehetőségével kapcsolatos kérdésünkre elmondta: ha sorra kerül, semmiképp sem egyedül akarják megszervezni: előtte az oktatásban érdekelt szakszervezeteket kívánják megszólítani. Foglalkoztatási dilemmák A kerettantervekkel kapcsolatos alapvető kifogásuk az, hogy ha a most tervezett szabályozás valósul meg, az foglalkoztatási dilemmákat fog okozni. Nagyon sok tanár veszítheti el az állását, aki a korábbi pedagógiai programokban vagy a tantárgytömbös szisztémában helyet talált az intézményben. Amennyiben ez a szabadságra vonatkozó kötelező előírás lesz, csökkenteni fogja az intézmények szakmai szabadságát – tette hozzá. Számukra úgy tűnik, hogy a minisztérium által megfogalmazott elképzelés nem növelni, hanem csökkenteni fogja az intézményi autonómiának azt a fajta szakmai szabadságát, amit a helyi társadalomhoz igazíthattak. Miközben a kerettantervek szabályozási eszközét egy átlagnak tekintve el tudná a szakszervezet fogadni, a tárca által javasolt 20 százalékos szabadságfokot nagyon kevésnek tartja. Azt a szisztémát látják jobbnak, amit a NAT is követ, vagyis az alacsonyabb évfolyamokon magas, felsőbb évfolyamokon egyre alacsonyabb szabályozásra lesz szükség. A kongresszustól nagyon nyugodt, higgadt vitát vár, amit reményeik szerint Pokorni Zoltán oktatási miniszter felszólalása is igazol majd. A PDSZ alapvető programjában nincs változás. Továbbra is a munkahelyi és a helyi szintű érdekvédelmi munkára helyezik a hangsúlyt. Abban a reményben várják az oktatási minisztert, hogy megmondja: az ágazati szintű érdekegyeztetés körében milyen ajánlatokat tud tenni a PDSZ-nek. A zászlóbontás azt is jelenti, hogy a pedagógustársadalmat mint értelmiségi réteget kell elismerni a szakvizsgarendszer tekintetében is – közölte az ügyvivő. Mindenütt, ahol szakvizsgát kell tenni, doktori címeket adnak, például az egészségügyben vagy a jogi pályán. – Ki kell mondanunk a pálya presztízsének érdekében: nem valószínű, hogy egy orvosi vagy egy jogi szakvizsga nehézségi fokozata különbözne a pedagógiaitól, még akkor sem, ha az előbbieknél ezt pénzben is elismerik – tette hozzá.