Sikkasztással gyanúsítják Cser Ágnest

Átfogó vizsgálatot folytatott a közelmúltban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelynek során több esetben is felmerült Cser Ágnes volt főigazgató felelőssége – tudta meg a Napi Magyarország. Lapunk pontos képet szerzett arról is, hogy miből tevődik öszsze a menesztett főigazgató közismert 29 milliós követelése.Két ügy miatt – mint azt lapunk korábban már említette – májusban és augusztusban feljelentést juttatott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára a Társadalombiztosítást Felügyelő Politikai Államtitkárság, sikkasztással gyanúsítva Csert Ágnest.Az OEP ellenőrzési főosztálya a belső vizsgálat során ugyanis megállapította, hogy a volt főigazgató több esetben is magáncélra vette igénybe a számára hivatali használatra kiállított bankkártyát. Olaszországi üdülése során például 213 ezer forintot vett fel ilyen módon. Egy másik alkalommal – Svéd-országban – pedig Berényi Sándornénak, az OEP volt főigazgató-helyettesének a hivatali bankszámlájáról hívott le magáncélú vásárlásokra tetemes összeget Cser Ágnes.Különféle utazásai során összesen 1,15 millió forintot használt fel alaptalanul a menesztett főigazgató, amelyből később 527 ezret visszafizetett az OEP számlájára.Az ellenőrzés azt is kiderítette, hogy 1996 nyarán az OEP pénzén Cser Ágnes telefonközpontot szereltetett be saját lakásába. A több mint háromszázezer forintos megrendelést „belső igényekkel” indokolta. Emellett olyan esetet is feltártak, amikor a főigazgató az OEP költségére rendelt meg adatgyűjtést egy vidéki kft.-ről, amelyel szemben Csernek még ügyvédként vitás ügyei voltak.Az Országgyűlésben már több képviselő, köztük Gémesi György (MDF) és Fazekas Sándor (Fidesz) is nehezményezte, hogy az OEP egykori főigazgatója mintegy 29 millió forintot szeretne kapni volt munkahelyétől elmaradt járandóság címén. Ez az összeg többek között a következő tételekből tevődik össze: 1998. július 23-tól 1999. november 23-ig terjedő időszakra elmaradt munkabér 17,6 millió forint, ruházati költségtérítés 30 ezer forint, étkezési hozzájárulás 41 ezer forint, hat hónap felmentési időre járó illetmény 2,6 millió forint, tizenharmadik havi illetmény 1 millió forint, amíg a végkielégítés 5,6 millió forint.Cser Ágnes egyes vélemények szerint a menesztését megelőző időszakban is irreális jövedelemben részesült. A fizetésén felül 1996. július 1-től 1997. január 31-ig az egészségügyi szolgáltatási főigazgató helyettesítéséért (!) havonta 70 ezer forintot, míg a jogi főigazgató helyettesítéséért 1997. április 22-től felmentéséig havi 117 ezer forintot vett fel. A főigazgató asszony számára 1996-ban közel 200 ezer, 1997-ben mintegy 1,5 millió, míg 1998-ban 5,6 millió forintot fizettek ki jutalom címén. Az Állami Számvevőszék 1998 májusában készített jelentését követően még jelenleg is folyik a vizsgálat annak tisztázására, hogy egyes gyógyszergyártó cégek hogyan jutottak hozzá felső vezetői körökből olyan információkhoz, amelyek felhasználásával ezek a gazdasági társaságok a közbeszerzési eljárások során monopolhelyzetbe kerültek. Erre vonatkozó visszajelzések az elmúlt években is történtek, azonban ennek feltárására semminemű intézkedést nem tett az akkori főigazgató. Az OEP a működésképtelen vényfeldolgozó rendszerre – az OVER programra – pedig 320 millió forintot fizetett ki Cser Ágnes főigazgatósága alatt. Bányai György, az OEP ellenőrzési főosztályának vezetője kérdésünkre nem cáfolta a vizsgálat tényét, de nem is kommentálta azt. Cser Ágnes lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.