Üzlet vagy zsarolás?

Romba dőlhet a Kincsem Park nagyszabású felújítási terve, s azzal együtt meghiúsulhat az „Eastend Centerként” emlegetett Kerepesi úti bevásárlókomplexum felépítése is, mert a galopp-pálya egy mindössze ezreléknyi területével rendelkező társtulajdonosa nem járul hozzá a beruházás építési engedélyéhez. Borsos kártérítés fejében jobb belátásra térne.Az ÁPV Rt. 1998 augusztusában kötött szerződést a francia Bouygues vállalattal a Kerepesi úti ügetőpálya eladásáról. A privatizációs részvénytársaság vezetői abban reménykedtek, hogy így talán lezárul a magyar lóversenytársaság hosszú évek óta tartó hanyatlása. A franciák az értékes telekért cserébe ugyanis vállalták, hogy teljes egészében felújítják a budapesti nemzetközi vásártér mellett található Kincsem Parkot, ahol a jövőben korszerű körülmények között egy helyen rendezhetnék a galopp- és ügetőfutamokat. (Budapesten két lóversenypálya van: az Ügető, aminek a helyén a bevásárlóközpont épülne, és a Galopp, azaz a Kincsem Park, amely a jövőben az összevont „lovi” lenne.) A Bouygues a Keleti pályaudvar szomszédságában 120 millió dollárért egy 80 ezer négyzetméteres bevásárló- és szórakoztatóközpontot építene, ám a szerződés szerint csak akkor kezdhet hozzá a beruházáshoz, ha befejezte a Kincsem Park felújítását. Egyelőre azonban az építési engedélyt sem sikerült beszereznie, mert a 88 hektáros Kincsem Park mindössze 1700 négyzetméterét birtokló társtulajdonosa, a Ficsór Autóház Kft. nem hajlandó hozzájárulni az engedély benyújtásához, annak ellenére, hogy a tervezett beruházás a területét nem érintené.A kft. 1995-ben – miközben politikai érdekkörök küzdöttek a „lovi” ingatlanjaiért – homályos körülmények között jutott a töredéktelekhez.A Ficsór Kft. a nyolcvanas években létesített gumiszerelő műhelyt az ominózus Fehér úri telken – ez a Kincsem Park egy hátsó szeglete -, s egy 1987-ben kötött szerződés tanúsága szerint tíz évre mindössze százezer forintért vette bérbe a lóversenypálya akkori üzemeltetőjétől. A Nemzeti Lóverseny Kft. 1995. decemberében – egy évvel e szerződés lejárta előtt – ötmillió forintért eladta a területet a cégnek, amivel a vállalkozás olyan ütőkártyához jutott, amelyet most súlyos tízmilliókra, más állítások szerint százmilliókra váltana. Informátoraink ugyanis azt állítják, hogy Ficsór János már többször tárgyalt a Bouygues képviselőivel, ahol nem fogadta el a felajánlott tízmilliós összeget. Ficsór János lapunk kérdésére nem cáfolta a találkozó tényét, ám hangoztatta, hogy ő csak a Lóverseny Kft. kérésére vett részt az egyeztetésen, hiszen a tárgyalópartnere az ügyben nem a Bouygues. Mint mondta: a Lóverseny Kft.-től valóban követel kártérítést, ám az nem zsarolási összeg, hanem egy korábbi vitás ügyből származó kárigény, amely Ficsór szerint „még a Bouygues építési engedélyének kiadása előtt rendezhető”. A Ficsór Autóház ugyanis autó- és fitneszszalon beruházásába kezdett a telephelyén, amelynek a módosított építési engedélyét megfellebbezte a Nemzeti Lóverseny Kft. előző vezetése. Az autószalon és fitneszcentrum építését le kellett állítani, ami Ficsór szerint „sokmilliós” kárt okozott neki. Ám ennek – mint hangsúlyozta – csak töredékét kéri a Nemzeti Lóverseny Kft.-től, s azt sem pénzben, hanem egy újabb telekben. Ezt követően ő nem akadékoskodik tovább – ígérte. Winkler Tamással, a versenypálya új igazgatójával egyébként sincs személyi ellentéte, így biztos, hogy sikerül megegyezni vele – tette hozzá.A Ficsórral kötött szerződést egyébiránt Vető Miklós, a lovi akkori igazgatója, Székely és Winkler elődje, jelenleg kisgazda körökben ismert mezőgazdasági vállalkozó hozta tető alá 1995-ben. Meglepő módon a megállapodás nem intézkedett a parányi terület jogi leválasztásáról, hanem társtulajdonossá tette, s végtére is ötmillió forintért alkupozícióba hozta Ficsórt. A szerződést akkor írásban támogatásáról biztosította Farkas Ferenc, a Magyar Lovaregylet elnöke is. Vető Miklós kérdésünkre azt a magyarázatot adta, hogy a szerződés elvben tartalmazza a megosztás lehetőségét, amit „kutya kötelessége” lett volna véghezvinnie Ficsórnak és Székely Péternek, a lovi következő igazgatójának. Őt ugyanis nem sokkal a szerződés megkötése után – december végén – tudomása szerint Princz Gábor és Csintalan Sándor nyomására leváltották. Őt pedig támadták, mert ellenállt ennek a nyomásnak. Hogy ne lehessen elherdálni a pályát, megrendelte az értékbecslését, s kiderült: az addig papíron leírt terület 15 milliárd forintot ér – emlékezett vissza. „Mielőtt elmozdítottak, minden szerződésembe belekötöttek, s lám, lám a Ficsórral kötött megállapodásban akkor sem találtak kifogást” – fogalmazott az exigazgató. Elmondta, hogy a szerződés ügyét Farkas Ferenc is jóváhagyta, mivel a Lovaregylet a hagyomány szerint mindig is részt vett az ügyek intézésében. Vető azt javasolta, hogy a „Ficsór-kérdést” adják át a Lovar-egyletnek, amely kártérítés nélkül, egy csapásra megoldaná.Farkas Ferenc úgy látja, hogy Ficsórnak semmilyen jogalapja nincs hátráltatni a lóversenypálya felújítását. Állítása szerint a vállalkozó a már említett autószalon-építkezéssel birtokháborítást követett el. Székely ezért fellebbezte meg az építési engedélyét. A lovas érdekvédő azt is elmondta: ő csak azért szignálta a kérdéses 1995-ös szerződést, hogy jelezze: nem sérti a lóversenyzés érdekeit. A többi részlettel jogkörénél fogva nem foglalkozott.Winkler Tamás, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezetője lapunknak annyit mondott el: továbbra is bízik abban, hogy megvalósulhat a nagyszabású átépítés és felújítás, s Ficsór jóhiszeműen áll hozzá az építésiengedély-kérelem benyújtásához. A Bouygues hazai képviselői nem kívánták kommentálni az esetet.