Rátalálni saját utunkra

2000. 01. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miskolcon született, kitüntetett lett. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a színtársulat titkos szavazása alapján Bodex-gyűrűt kap, ma délelőtt a szolnoki Szigligeti Színház ifjú színművésze, Vida Péter (képünkön). Miskolcon nevelkedett, Budapesten lett színész.Elnézést a sekélyes szellemeskedésért, de Péter pályája bizonyítja, hogy nem csak nekem jut eszembe róla – ahogyan fogalmazott – „a hülyéskedés”. „Most igyekszem megteremteni a referenciáimat, amelyek alapján majd hívhat valaki, mert talált egy szerepet, amit szerinte csak én játszhatok el – mondja. – Nincsen ripacs Vida és drámai Vida, csak Vida Péter van.” Számos, egymástól eltérő karaktert formál meg évről évre. Elmesélt egy történetet, amelyben azon vitáztak róla, valóban ő játszotta-e mindegyik figurát. „Nem mindegy, hogy az ember élete során mikor és ki, milyen értékelést ad pillanatnyi teljesítményéről, hiszen csak utólag ismerjük fel, miként befolyásolta sorsunkat” – véli Péter.Színjátszói tevékenységét szülővárosa amatőr társulatában kezdte, majd a Miskolci Nemzeti Színház stúdiósának szegődött. Érettségiig szokványos karriertörténete éles fordulatot vett. „Nem jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ugyanis még nem próbálhattam ki magamat igazán abban, ami érdekelt” – idézi fel döntése hátterét. Így ismerkedett össze Bucz Hunorral, a Térszínház vezetőjével, aki megadta a lehetőséget, hogy kipróbálhassa önmagát. „Remek iskola volt, mivel a színjátszás mellett szinte mindent csináltam, amit a produkció érdekében tenni kell egy színtársulatban.” Úttalan utakon vezette az együttes ócska mikrobuszát romániai turnéjukon. Az előadás helyszínén beállította a reflektorokat, majd játszott a délutáni, szabadtéri gyermekprodukciókban. Este levilágította azt a darabot, amelynek rendezőasszisztense volt, s a taps után nyomban bepakolt a mikrobuszba, hogy hazavezethessen.Nem semmi, mondhatnánk. Vajon ezek után mi újat tudott még tanítani a főiskola? „Ha az ott folyó színészi munkádhoz kéred a technikai feltételeket, azt mondják: ez iskola. Ha az iskolai oktatásra kérdezel rá, hát azt mondják: úgy működünk, akár egy színház” – fogalmaz Vida Péter. Ennek ellenére számtalan kellemes emlék s megannyi hasznos tudás köti az alma materhez, amelynek négy évét meghatározónak gondolja. Diplomamunkáját kellőképpen komolyan vette: hetven oldalon keresztül vezet végig Ha-umann Péter pályáján, a művésszel készült interjú formájában, minduntalan szembesítve az olvasót a kollégák véleményével, amelyeket megjelent írásokból válogatott össze. „A mi szakmánk objektív követelménye tulajdonképpen mindenki által teljesíthető. Tanulj meg egy verset!A megítélés azonban, hogy ki miként adja elő, meglehetősen szubjektív. A néző minduntalan számon kéri, mi köze az élethez a színész alakításának egy teljesen elvont térben, ahol az előadás zajlik. Rögtön szemet szúr, ha valaki hamisan játszik egy műfa mellett” – fogalmaz Péter.Végzősként nyolc osztálytársával együtt hívta a Miskolci Nemzeti Színházba Kamondi Zoltán, aki az ott működő Csarnok Kultusz Motel elnevezésű kísérleti stúdiót vezette. Öten igent mondtak a felkérésre. Két évad után már a fővárosban próbálkozott a kis csapat. Péter azonban Szolnokra szerződött. „Oda kellett mennem azokért a szerepekért, amik vártak rám” – fogalmaz. Közben, ha ideje engedte, részt vett az akkor már Bolygó Kultusz Motel nevet viselő társulat munkájában.A távolság dacára Péter minden bemutatójára meghívja szüleit. „Azért kell, hogy lássanak, mert én ezt tudom nekik adni cserébe, mert mellettem álltak és támogattak. Minden bizonnyal örülnek fiuk sikerének.” Ami pedig meglehetősen gyakori, lévén az idei évadban nem kevesebb mint hét bemutatóban kapott szerepet. „Avar István hívta fel a figyelmünket a főiskolán a színészi pálya hosszútávúságára. Talán nekem most hatot kell ahhoz eljátszanom, hogy a hetedik én magam lehessek. A többi gyakorlás. Véleményem szerint ha az adott ember, minden túlzásával együtt, a színpadon képes önmaga lenni, s tőle elfogadja a közönség mindazt, ami jól áll neki, mert igaz, azt fogják mondani: remekül alakította a szerepet.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.