Az asztalra került a génkérdés

Immár hazánknak is szembesülnie kell azzal, hogy a génmanipuláció kérdésköre lekerült a tudományos szaklapok címoldaláról, egy kissé nyakatekert szóképpel élve egyenesen az asztalunkra. Ha a közértben leveszünk egy levesport vagy egy szelet csokoládét a polcról, szinte bizonyosak lehetünk benne, hogy a termék tartalmaz manipulált génállományú összetevőket.Igaz, egyelőre még nem kell attól tartanunk, hogy a sarki hentes Dolly, az elhíresült angol génhasonmásbárány bal lapockáját méri ki számunkra, ám az tény: az élelmiszer-ipari multik, amelyek hazánkban is megvetették lábukat, jobbára módosított génállományú szóját és más gabona-, illetve kukoricaféléket használnak termékeik előállításához. Különösen az úgynevezett magasan feldolgozott élelmiszerek – mint a bevezetőben is említett levespor, csokoládé vagy a chipsek – esetében borítékolhatnánk egy laboratóriumi génvizsgálat eredményét. A világ egyes tájain – így például Európában – a mezőgazdaságban egyelőre nem terjedtek el a génmanipulált vetőmagok, ellenben más nagy exportőr országokban – mint az Egyesült Államok vagy Argentína – már-már ritkaságszámba megy egy érintetlen parcella.Ellenőrizetlen importAz importáru ellenőrzése Magyarországon megoldatlan. Csupán a származási országból lehet következtetni arra, hogy a behozott növény génkészlete eredeti-e vagy sem. Móra Veronika biológus, környezetvédő, az Ökotárs Alapítvány programvezetője úgy jellemezte a kialakult helyzetet: a legnagyobb probléma, hogy génvizsgálat nélkül kerülhetnek termékek az országba. Így a legalapvetőbb tájékoztatást sem kaphatják meg a vásárlók, pedig a tudomány korántsem egységes a génmanipulált élelmiszerek élettani hatásainak megítélésében.Igaz, az sem bizonyított, hogy a génmanipulált élelmiszerek bármiféle egészségkárosodást idéznének elő, de születtek már aggasztó tudományos eredmények. Pusztai Árpád kutató egy kísérlete során például az egerek egy csoportját génmanipulált takarmánnyal etette. Végül azt állapította meg, hogy ezeknek az állatoknak nem fejlődött normálisan az agyuk, míg az ugyanolyan körülmények között tartott, de természetes takarmánnyal etetett egerek egészségesek maradtak. Pusztai pénz hiányában nem folytathatta kutatását, de eredményei azóta is megosztják a tudományos közvéleményt. Móra Veronika szerint megnyugtató kutatási eredmények nélkül világszerte egy „társadalmi méretű emberkísérlet tart.” Ezért lenne fontos, hogy a vásárlók legalább tudhassák: amit megvesznek, tartalmaz-e manipulált elemeket.A tájékoztatás pedig igencsak akadozik. Magyarországon eddig egyedül a Stollwerck-konszern vállalkozott arra, hogy kerek perec elhatárolódik a módosított génkészletű alapanyagok felhasználásától. Mások ugyanakkor még válaszra sem méltatták az érdeklődő újságírókat, környezetvédőket. A zöldek panasza szerint a génügyi felvilágosítástól elzárkózók között élen jár a Nestlé, amelynek emiatt külföldön – például Olaszországban – már szembesülnie kellett a környezetvédők néhány igen gonosz válaszlépésével. Például bejelentették: halálos mérget injektáltak egyes – feltételezésük szerint génmanipulált alapanyagú – termékekbe. Aminek persze az lett a következménye, hogy senki nem mert vásárolni az említett árukból.Itthon a következő három évben valószínűleg csak az importáru okozhat problémát. Manipulált vetőmagok legális keretek között ugyanis még nem használhatók fel a nagyüzemi termelésben. A manipulált vetőmagot importálni szándékozók számára az engedélyeket az 1998-ban elfogadott géntechnológiai törvény alapján a többségében akadémikusokból álló géntechnológiai bizottság adja ki. Először kísérleti termesztést kell végezniük, és ha megnyugtató eredmény születik, három évvel később adható ki a végleges importengedély. Egyelőre csak kísérleti engedélyeket bírált el a bizottság, kukorica, cukorrépa és repce termesztésére.Hatalmas üzletA génmanipuláció célja, hogy ellenállóbbá tegyék a haszonnövényeket. Ezt úgy érik el, hogy a növény bizonyos tulajdonságait megváltoztatják. Például megfigyelik, hogy miként károsodik a cukorrépa a gyomirtó szertől, majd kicserélik azokat a géneket, amelyek ezekért a reakciókért felelnek. Így a gyomirtó mindent kiirt, csak a terményt nem. Hasonlóképpen védekeznek a kukoricamoly ellen is. A gyomirtós példának az Egyesült Államokban immár húsz éve létezik egy gorombább verziója is. Ez pedig a hazánkban is ismert, de jobbára csak kertészetben, út menti gyomirtásra használt Round-Up nevű vegyszerhez kötődik.A hatalmas üzlet abban áll, hogy szabadalmaztattak egy olyan génmanipulált kukorica-vetőmagot, amely ellenáll a Round-Upnak. Így a két termék kapcsolt áruként, együtt értékesíthető. Hazánkban az egyik engedélykérelemet éppen a Round-Up kukoricára adták be. Külföldön olyan manipulált kukoricafajták is kereskedelmi forgalomba kerültek, amelyek termése vetőmagként nem használható, így a gazdáknak minden évben vetőmagot kell vásárolniuk.A zöldek szerint erkölcsileg kifogásolható, hogy a géntechnológiai eljárásokat szabadalmaztatni lehet. A módszerek kifejlesztése szerintük tudományos felfedezésnek és nem találmánynak számít. Emellett különösen aggasztónak tartják, hogy a génmanipulált parcellák „megfertőzik” a környező táblákat. Ez bizonyos esetekben azt okozhatja, hogy a környező táblák eredeti génkészletű fajtái is módosulhatnak. Ez pedig idővel oda vezethet, hogy elvesznek az eredeti növényfajták, és nem lehet majd reprodukálni azokat. Ennek elkerülésére a környezetvédők minimális elvárása az úgynevezett tiszta zónák kijelölése, amelyekben nem lehetne manipulált növényeket termeszteni.Részben gyógyírt jelent a zöldek aggodalmaira, hogy a biológiai sokféleségre vonatkozó riói egyezmény alapelvei szerint a múlt hónap utolsó hétvégéjén a kanadai Montrealban 130 ország – köztük Magyarország – aláírta a biológiai biztonsági jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv egységes ellenőrzés alá helyezi a génkezelt szervezeteket, attól függetlenül, hogy állati takarmányról, vetőmagokról vagy emberi felhasználásra szánt termékekről van-e szó. A dokumentum szerint a tagállamoknak jogukban áll megtiltani az egészségre vagy a környezetre általuk veszélyesnek ítélt génkezelt anyagok behozatalát. Újfajta génkezelt vetőmagok első importját pedig a jövőben meg kell előznie a szállító és importáló ország közötti külön egyezménynek. Ez lényegében a hazánkban már bevezetett kísérleti termesztést teszi a jövőben kötelezővé.