Közösen kell feltámasztani a Tiszát

Társadalmi összefogást sürget a Tisza feltámasztásáért a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. A cél érdekében létrehozták a Polgári Együttműködés a Tiszáért Mozgalmat. A szerveződés feladatairól Medgyesy Balázs, a Fidesz egykori alelnöke, a Környezetvédelmi Minisztérium nemrégiben lemondott közigazgatási államtitkára, az összefogás egyik kezdeményezője számolt be lapunknak. Medgyesy szerint egyes erők politikai ügyet próbálnak kovácsolni a Tisza katasztrófájából, megnehezítve a károk felszámolását.- A Tisza-ügy apropóján most szinte minden politikai és társadalmi tömörülés megpróbál felmutatni valamit. Ebben a miliőben mit tud elérni a Polgári Együttműködés a Tiszáért Mozgalom?- Ez nem politikai kezdeményezés. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület pénteken közzétett egy felhívást, ehhez várjuk a csatlakozókat. Azoknak a közismert, köztiszteletben álló személyeknek a jelenléte, akik már most beléptek az együttműködők körébe, máris fémjelzi az összefogás jelentőségét. A Tisza halála egy olyan továbbgyűrűző problémát okozott az országnak, amely felszámolásához a hivatalos szervek legfelkészültebb fellépése sem elegendő. A Tiszát csak úgy lehet feléleszteni, a folyó menti területekre jellemző természetközeli kultúrát csak úgy lehet megőrizni, ha az ügy érdekében az egész társadalom összefog. Ezt szeretnénk mi elősegíteni, egyfajta katalizátorszerepet betölteni.- Hogyan valósulhat meg ez az összefogás?- Az érintett lakosság nagyon éretten reagált a környezeti katasztrófa okozta válsághelyzetre. Jórészt a helybeliek józan és segítőkész fellépésének köszönhető, hogy nem történt még nagyobb baj, sikerült a lehető legkisebb területen tartani a szenynyezést, vagy például emberek nem szenvedtek mérgezést. Ezt az éberséget fent kell tartani. Nem sikkadhat el a helyreállítás ügye. Mindaddig napirenden kell maradnia a kérdésnek, amíg az ökológiai katasztrófát és annak káros társadalmi hatásait nem sikerül felszámolni.A tiszai halászoknak és a folyó menti turisztikából élő embereknek át kell hidalniuk ezt a válsághelyzetet, megértést kell tanúsítaniuk és közösen kell megkeresni a kiutat, még akkor is, ha átmenetileg csökkenni fog a jövedelmük. A természetpusztulást nem követelheti a Tisza menti természetközeli emberi kultúra felbomlása. Ugyanakkor a helyreállítás munkájához mindvégig szükség van az egész ország lakosságának erkölcsi és tényleges támogatására, politikai és ideológiai hovatartozástól függetlenül. Sajnos az összefogás helyett többen az egymásra mutogatással vannak elfoglalva. Legfontosabb céljuk, hogy mulasztással vádoljanak embereket. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a nélkülözhetetlen összefogást és egyetértést feláldozzák különféle érdekek oltárán. A legkirívóbb példa erre a vas-szulfátos kárelhárítás kérdése, amely technikai, ökológiai szempontból teljességgel átgondolatlan, és kísérleti labornak tekinti a Tiszát.- Hogyan kívánnak fellépni?- A tömörülésekben részt vevő integráló személyiségek révén képesek vagyunk megszólítani és cselekvésre késztetni a társadalom különböző szegmenseit. Fontos, hogy az érintettek köre, például a halászok, akiknek most úgy tűnhet, hogy az egész életük munkája kárba vész, ne adják fel a reményt, és mozgósíthatók legyenek a helyreállítási munkára. Segíteni kell azt is, hogy egymásra találjanak az ügyön dolgozó szakemberek.- Ki koordinálja a kezdeményezés résztvevői által fontosnak tartott feladatok végrehajtását?- Egyelőre a Magyar Polgári Együttműködésért Egyesület tagjai bábáskodnak a kezdeményezés felett, de attól kezdve, hogy a polgárok remélhetően továbbra is a jelenlegi ütemben csatlakoznak hozzánk, önálló életre kel a kezdeményezés.- Ön a múlt hónapban mondott le a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári székéről, miután elmérgesedett kapcsolata Pepó Pállal. Ön szerint a miniszter mindent megtett-e a károk csökkentése érdekében? A zöldek például azzal vádolják, hogy kezdetben elbagatellizálta a károkat és csak egyhetes késéssel lépett akcióba.- A hatóságok mindent megtettek a katasztrófa csökkentése érdekében. Rendkívüli eredmény, hogy emberéletben nem esett kár, és a vízkormányzással sikerült mérsékelni a károkat. A felelősök nem Magyarországon, hanem Romániában vannak.- Az állami szervek többsége ma valóban nagyon ösz-szehangoltan tevékenykedik, de a szennyezést követő egy hétben mintha bénultság uralkodott volna. Az első napokban a helyi közigazgatási szerveken kívül jóformán senki nem reagált a történtekre, és ez különösen a zöldtárcára igaz. Nem gondolja, hogy a minisztériumot ért kritikáknak mégiscsak van alapja?- Tudomásom szerint az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek az első naptól részt vettek a munkában, és mindent megtettek, amit lehetett. A bagatellizálás kérdése legfeljebb szemantikai szinten merült fel. Azaz az első héten mindenki a teendőkkel volt elfoglalva, és nem a nyilatkozattétellel. Ám anélkül, hogy mutogatnék, ennél a kérdésnél érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a régiók életében milyen fontos szerepet játszanak a természeti erőforrások. Ezek a nemzeti hagyományok fő megtartó erejét jelentik, s a régiók hosszú távú fejlődése is a természeti kincsek megőrzésén múlhat. Erre most sajnos a Tisza katasztrófája világított rá, de a hétköznapokon sem szabad megfeledkezni arról, hogy a természet, a folyók, a védett területek, a nemzeti parkok épségének megőrzése elsőrendű feladat. E cél teljesülését nem szabad apró politikai és gazdasági előnyök megszerzése érdekében veszélybe sodorni.- Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke az egyik legfontosabb teendőnek vélte a kárfelmérés minél gyorsabb elvégzését, hogy azután kártérítést kérhessünk. Azt is sürgette, hogy a térséget katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsák. Egyetért-e vele?- Azzal szinte mindenki egyetért, hogy kártérítést kell kérnünk. Egyaránt felvetődött a magánjogi kártérítés és a román állammal szembeni kártérítés ügye, de nem szabad csak erre összpontosítanunk. A katasztrófahelyzet hivatalos besorolása jogi és szakmai tekintetben lehet izgalmas kérdés, politikai boncolgatása azonban szózsonglőrködés. Ma már nem érdemes ezen vitatkozni. A lényeg, hogy ami történt, az katasztrófa, és a kormány ennek megfelelően reagált rá. A tárcák összehangoltan működnek, a szükséges pénz rendelkezésre áll, kormánybiztosa van a kárelhárításnak.- Ön közigazgatási államtitkársága előtt a zöldtárca nemzetközi kapcsolatok főosztályának volt a vezetője. Megtett-e mindent azért, hogy tető alá kerüljön a magyar-román vízügyi egyezmény 1995 óta készülő kiegészítése, amely többek között a szennyező fizet elvet tartalmazná?- Valójában nehéz előrehaladást elérni ezen a területen. Itt van például a kétoldalú környezetvédelmi egyezmény, amelyet magyar oldalról már évekkel ezelőtt ratifikáltunk, de ugyanez román részről a mai napig nem történt meg. Annak ellenére nem, hogy a magyar diplomácia ezt rendszeresen felveti. Több tárca együttműködésével évek óta tervezik a vízügyi egyezmény kiegészítését is, de a tárgyalásokat eddig nem sikerült kimozdítani a holtpontról. A Tiszát és mellékfolyóit ért sajnálatos események miatt ez reményeink és várakozásaink szerint most megtörténik. Ettől függetlenül a helsinki és szófiai egyezmények keretein belül és különféle ENSZ-okmányok alapján van lehetőségünk tárgyalásokat folytatni a kártérítésről.- Államtitkári megbízatása után vállal-e újabb köztisztviselői feladatot?- Az elmúlt hónap során több felkérést is kaptam, de egyelőre nem tudom, hol fogok elhelyezkedni. Pillanatnyilag a Tisza ügye a legfontosabb számomra.