Meg kell tisztítani a magyar gazdaságot

- Társadalmi béke nem lesz addig, amíg a magyar gazdaság egyensúlyba nem kerül. Jelenleg gazdaságunk és a nagyobb vállalatok mintegy 50 százaléka szocialista kötődésű – állította lapunknak adott interjújában Székely Zoltán, az FKGP országgyűlési képviselője, a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottságának elnöke. A nemrég megalakult testület létrehozását Székely Zoltán kezdeményezte. A politikus szerint a közbeszerzések terén még nagyon sok a tisztázatlan kérdés, s a visszaélések nincsenek megfelelően szankcionálva.- Mekkora az az összeghatár, amely fölött a bizottság megvizsgál egy közbeszerzési eljárást?- Először egymilliárd forintnál húztuk meg a limitet, de ha problémákról értesülünk, akár nagyságrendekkel kisebb beruházásokat is górcső alá veszünk, hiszen minél kevesebb a pénz, annál nagyobb a közvetítői jutalék. Ezekben az esetekben is jellemző a korrupció, általában a beruházás 3-4 százalékát fordítják közvetítői jutalékra.- Melyek a vitatott eljárásoknál rendszeresen előforduló, jellegzetes problémák?- Meghirdetnek egy közbeszerzési eljárást, ahol a legkedvezőbb árként például egymil-liárd forintot jelölnek meg. A pályázatot kiíró testület egy tagja és az ajánlattevő előre megbeszéli, hogy egymilliárd forintra nyújtja be a pályamunkát, de a végén mégis 1,3 milliárd forint lesz a beruházás költsége. Eddig senki nem nézte meg, hogy ezen esetekben miért lett 300 millió forinttal több a vállalási ár. Ez a gyakori jelenség többnyire csaláshoz vezet.- Korábban lapunknak már említette, hogy az Uzsoki Utcai Kórház felújításánál is hasonló gondok merültek fel.- Igen, ezt a beruházást is megvizsgáljuk, ugyanis még nem világos, hogyan fordulhatott elő, hogy a Fővárosi Közbeszerzési Tanács az 500 millió forinttal drágább ajánlatot benyújtó Kipszer Fővállalkozói Rt.-t hozta ki nyertesnek a sokkal kedvezőbb ajánlatot beadó Magyar Építő Rt. helyett.- Politikai nyomásra született a döntés?- Hogyne! Ezt azonban egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, csak sejteni lehet a szocialista „hát-szelet”. Hangsúlyozom azon-ban: még nem vizsgáltuk meg részletesen az ügyet.- A fenti példa kivételnek számít, vagy rendszeresek a hasonló befolyásolások?- A mai magyar gazdaság – kivéve a multinacionális cégeket – 50 százaléka valahol szocialista kötődésű, s ettől a jelzőtől most szabadulni szeretnének, hiszen elég furcsa, ha egy nagytőkés baloldali érzelmű. Ők most már mindenkivel üzletelni akarnak. A legjobb példa rá a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöksége, amelynek többsége volt kommunista funkcionáriusból lett vállalkozó.- Azt állítja, hogy túlnyomóan az MSZP holdudvarához tartoznak a nagyobb építőipari cégek?- A polgári kötődésű vállalkozások kis- és középszinten állnak, de túlsúlyban még ott sincsenek.- Nem gondolja, hogy előbb-utóbb önmagától „letisztul” a versenyszféra?- Társadalmi béke nem lesz addig, amíg a magyar gazdasági élet egyensúlyba nem kerül. Ehhez pedig kormányzati szabályozó beavatkozás szükséges. A túlnyomó részt szocialista és szabad demokrata vállalkozások dominanciájának következményei például az ingerült parlamenti szóváltások.- Melyik kormány mulasztása a kiegyensúlyozás elmaradása, s a jelenlegi kabinet miért nem teszi ezt meg?- A Gazdasági Minisztériumnak (GM), a jelenleginek és elődjének már régen ki kellett volna vizsgálnia, hogy a piac főszereplői honnan indultak el, és miből szerezték alaptőkéjüket. A GM-nek nem sikerült megfelelő súlyt szereznie: a bankárlobbi, azon belül is a Magyar Nemzeti Bank hatalma miatt nincs befolyása a gazdaságra. Az utóbbi tíz évben nagyon komoly vagyonkimentés történt az országban, először az Antall-kormánynak kellett volna megtenni a szükséges intézkedéseket, de határozatlanok, opportunisták voltak. Elárulták azt a bizonyos szűk jobboldali vállalkozó réteget, amely erkölcsileg is segítette az MDF hatalomra kerülését. Ehelyett a tehetségtelenséget és a tanácstalanságot részesítették előnyben. Majd a szocialista többségű kormányzat a Németh-kabinet hagyományait követve jóformán három év alatt privatizálta a teljes magyar vagyont, így minden termelőüzem MSZP-s érdekeltségűvé vált. Az önkormányzati beszerzések, a közpénzek felügyelete nincs állami ellenőrzés alatt, mivel jelenleg nincs erre megfelelő szervezet. Korábban javasoltam Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy hozzanak létre egy, a közbeszerzéseket felügyelő tárca nélküli miniszté-riumot, választ azonban még nem kaptam. Véleményem szerint a kormányzati szabályozás feltétlenül szükséges, így lehetne a leghatásosabb módon csökkenteni a korrupciót.- A Közbeszerzési Tanácsnak (KT) éppen ez lenne a feladata, ezért hozták létre?!- A Közbeszerzési Tanácsnak nincsenek jogosítványai. A KT majdhogynem egy civil szervezet. Csupán véleményezési joga volt, amelyen kis mértékben változtatott tavaly a közbeszerzési törvény. A bírság, amelyet a sorozatos törvénysértések alkalmával a testület kiszabhat, nevetségesen kismértékű némely beruházás költségeinek nagyságrendjéhez képest. Jelenleg ott tartunk, hogy nem tudjuk kellőképpen szankcionálni a gengszterizmust.- Miért nem kezdemé-nyeznek törvénymódosítást?- Eltökélt szándékunk, hogy ezt a rendszert megváltoztassuk, s a jövő év végére beterjesszük az Országgyűlés elé a törvénymódosítást. Azt is el szeretnénk érni, hogy a törvénytelen eszközökhöz folyamodó cégeket évekre eltiltsuk a közbeszerzésektől.- Az eltiltást a közbeszerzési döntőbizottság is megteheti.- Igen, de erre még nem volt példa. Ezt ugyanis nem írja elő kötelezően a törvény, valamint az egyéni felelősséget sem állapítja meg soha a testület.- A legnagyobb beszerzések a fővárosban történnek, nyilván ennek is köszönhető, hogy a bizottság meghívta legközelebbi ülésére Demszky Gábor főpolgármestert.- Valóban, a legnagyobb közbeszerző az önkormányza-tok között a főváros. Több mint 200 milliárd forint fölött rendelkezik. Törvénysértések sorozata történt a kórház- és a színházfelújítások alkalmával. Minden beruházás milliárdos nagyságrendű volt. Már eleve törvénysértően választották ki a cégeket. Ezekben az esetekben a fővárosi beszerzések rendszeresen a közbeszerzési döntőbizottság elé kerültek, szinte nincs olyan köztük, amely ellen ne éltek volna jogorvoslati kérelemmel. Ez önmagában még nem is lenne gond, az viszont már igen, hogy a fővárosi önkormányzatot rendszeresen el is ítélték. Természetesen ezen ügyek mögött is politikai háttér húzódik meg. Az SZDSZ-es és az MSZP-s „baráti társaságok” a nyerők.- Az utóbbi időben három színházberuházás is volt Budapesten. Felújították kívül-belül a Thália Színházat, s megkezdődött az Operett Színház rekonstrukciója, és újjávarázsolták a Madách Színházat is.- Maradjunk az utóbbinál. A Madách felújítására kiírt pályázati határidőt nem teljesítette a beruházó KÉSZ Kft. Ez hamis adatközlésnek minősül. Ráadásul a meghirdetett pénzösszegnél jóval drágábban készítette el munkáját. Gyakorlatilag a kft. semmilyen vállalása nem teljesült. A pályázatok elbírálásakor a cég azzal nyert, hogy kedvezőbb volt a felújítás befejezési határideje a többinél. Egyértelmű, hogy az ajánlatokat elbíráló testület a KÉSZ Kft.-t akarta kihozni győztesnek. A munkálatok késedelmét persze különböző műszaki problémákkal indokolták. A Thália Színház megújulásával kapcsolatos beszerzéseket is áttekintjük, különös figyelmet fordítva a teátrum színpadtechnikai beruházására.- Ha ilyen konkrét viszszaélésekre fény derül,miért nem fordul a vizsgálóbizottság az illetékes hatóságokhoz?- Várhatóan több önkormányzat ellen kezdeményezünk a jövőben ügyészi eljárást, de úgy néz ki, hogy magánszemélyek ellen is feljelentést teszünk. A vizsgálóbizottság öszszes tagja nevében kijelenthetem, hogy egyetlen célunk van: megtisztítani a magyar gazdaságot a szélhámosoktól.