Ki térítse meg az elemi károkat?

A tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások után az állami, a szövetkezeti és a személyi tulajdon helyett a magántulajdon megjelenésével a paternalista állam intézményi rendszere is lebomlott, vagy legalábbis megszűnőben van. Természetes tehát, hogy a magántulajdon a gazdasági élet minden területén jelen van és érezteti kedvező, de átmenetileg kedvezőtlen hatásait is. A múltban az állami tulajdonban lévő vagyonban bekövetkezett elemi károk megtérítése azért nem merült fel, mert a központi elosztási rendszerben a fedezet (az állami költségvetésben) elvileg erre is biztosítva volt. A piacgazdaság viszonyai között viszont a magántulajdonban bekövetkező elemi károk megtérítésének vagy a várhatóan bekövetkező károk megelőzésének tetemes költségei a költségvetésben értelemszerűen nem tervezhetők.A korábbi gyakorlatnak megfelelően a jelenlegi káresemények felmerülésekor legtöbbször a tulajdonosok még most is a „központi kereteket” jelölik meg a kártérítés vagy kárenyhítés forrásaként, nem-ritkán a jelenlegi kormányt teszik felelőssé az ún. segítség elmaradásáért. Az ilyen törekvések emberileg érthetők, azonban a társadalmi szempontok megkövetelik, hogy az állami szerepvállalást gondosan mérlegeljék. Legyen indokolható az adott eset vagy körülmény abból a szempontból is, hogy az igénnyel fellépő egyén vagy közösség megtett-e mindent a káresemény elhárítása vagy a kár csökkentése érdekében. Kérdés: a káresemény bekövetkezése után a részleges vagy teljes kártérítés mely esetekben, milyen mértékben és körülmények között indokolt az állami költségvetés, vagyis az adófizető polgárok terhére róni.- A rendkívüli méretű természeti jelenségek (pl. földrengések, árvizek stb.) és a hazai, valamint az ország határán kívüli területeken véletlenül vagy gondatlanság következtében előálló környezetszennyezést okozó események. Ezért sajnos nem tekinthetők elkerülhető károkozásoknak, mert kialakulásuk tőlünk független. Az elhárításuk és a következményeikként előállott károk enyhítése társadalmi összefogást igényel. Ezekkel szemben a felhőszakadások, a jégverések, a szél- és hóviharok, továbbá belvizek következtében az épületekben és egyéb vagyonban, valamint a mezőgazdasági terméskiesés, az erdőgazdaságban az állat- és vadállományban bekövetkezett károk enyhítése a természetes kockázat, ennek megfelelően a biztosítói kártérítés körébe tartozik.A lakó-, mellék- és ipari épületek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi létesítmények, a kialakított telkek, a mező- és erdőgazdasági művelés alá vont területek, a földfelszín alatti geológiai formációkban elhelyezkedő ismert vagy ismeretlen bányászati üregek, barlangok és pincék, továbbá a természetes vagy mesterséges részük és partfalak, valamint a lehullott és elfolyó, vagy időlegesen a felszínt borító csapadékvizek, a talaj- és rétegvizek, továbbá az álló- és folyóvizek egymással közvetlen vagy közvetett kölcsönhatásban vannak. A kialakult természeti rendszer állapotváltozása szempontjából is kimutatható ok és okozati öszszefüggés. A kölcsönhatások következtében kialakult állapotváltozások idő előtti tönkremenetelekhez, romlásokhoz, tehát károsodásokhoz, ennek következtében értékcsökkenéshez vezethetnek. A szakértő számára a károsodások jelenségei általában fizikai jellemzőkkel egyértelműen definiálhatók, ennek következtében az ok és okozat közötti összefüggések megállapítására lehetőség van.A károkat kiváltó okok szempontjából az emberi beavatkozás vagy a természeti jelenségek miatt történt károsodási folyamatokat lehet megkülönböztetni. A károkat kiváltó okoknak a kártérítési felelősség szempontjából van alapvető jelentősége. A „kártérítés általános szabályai” a magyar polgári jogban vannak szabályozva. Ebből az következik, hogy amikor jogellenes károkozás esete forog fenn, vagyis a kár emberi beavatkozás következménye vagy arra vezethető vissza, a kártérítési felelősség korlátlanul vagy korlátozottan érvényesíthető. Igen lényeges a károsult felelőssége a kár megelőzése, illetve enyhítése tekintetében. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében a törvény szerint úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.Érvényesült-e vajon korábban ez a jogelv? És érvényesíthetik már maradéktalanul? Az előző évtizedekben a belvízvédelmi művekben az elmaradt fenntartási tevékenység következménye volt az előző évi és az idei belvízkár. A kormány tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban mintegy 830 km eliszaposodott csatorna kikotrásával százezer hektárral csökkent az ország belvízzel borított területe. A becslések szerint az önkormányzati és magántulajdonú épületekben ár- és belvízkár több milliárdra tehető, melynek egy részének megtérítéséhez az állami költségvetésből járulnak hozzá. A biztosítási fedezet közismerten általában kiterjed az árvíz, a vihar, a felhőszakadás, a villámcsapás stb. következtében bekövetkezett káreseményekre. A biztosítói helytállást azonban csak a szerződési feltételekben szereplő káreseményekre, az érvényes biztosításoknál lehet megvalósítani.Az épített környezet szempontjából – a hazai geológiai körülmények között – a partfalak, a megcsúszó rézsűk és a természetes vagy mesterséges eredetű üregek okoznak általában váratlannak tartott károkat. Azt szokták mondani, hogy a káresemények váratlanul következtek be, holott a károk mint okozatok, nagyon is valós okok következményeként jönnek létre. Ezek között az okok között elsősorban a geológiai környezet vízháztartása és az érintett térben a terhelési viszonyok ideiglenes vagy tartós megváltozása játszik szerepet. Fokozhatja a fizikai jelenség intenzitását a két ok együttes hatása is. Mindkét okról elmondható, hogy a katasztrofális körülményeket kizárva emberi beavatkozással szabályozott helyzet alakítható ki, ezért a káresemények megelőzhetők. Minden utólagos műszaki beavatkozás drága, és eredményessége kétséges. Egy löszpart vízháztartásában bekövetkező változással összefüggő folyamatos omlása támfallal százmilliókért megállítható. De általában olcsóbb az érintett terület szanálása. A rézsű környezetében a vízelvezetés megoldása szivárgók építésével kevesebb költséget emészt fel, mint a rézsűcsúszás megállítása. Ugyanez vonatkozik az ismeretlen föld alatti üregek fölötti létesítményekre. Ha lehet, be kell tömni az üregeket, vagy a külszíni létesítményt kell szanálni (pl. útáthelyezés), mert az üreg létrehozása csak indokolatlanul nagy költségek árán lehetséges.Van-e, illetve lehet-e az államnak a bekövetkezett károkért kártérítési felelőssége az állampolgárral szemben? Véleményem szerint van, ha a károkozásban az állam felelőssége ok és okozati összefüggések alapján kimutatható. Egyértelmű felelősség terheli az államot minden esetben, amikor közvetlen vagy közvetett felelőssége bizonyítható. Felelős például az utak, hidak, a vasutak és az állóvizek állapotáért. A légtér használhatóságáért, a folyók hajózhatóságáért és a folyóvizek árvízvédelmi műtárgyainak működőképességéért, de az államigazgatási eljárásban elkövetett intézkedések elmulasztásának következményeiért is. Az állami felelősség ad absurdum felvethető a jogszabályalkotás mulasztásos késedelme tekintetében is, ha a káresemény azért következett be, mert a „technika adott időben állása” szerinti szabályozás nem volt megfelelő. Ebből az következik, hogy amikor az állami felelősség nem bizonyítható, a kártérítés az állammal szemben nem követelhető. A károk enyhítése iránti igények kielégítése az államháztartás helyzetének függvényében elsősorban a szociális, ezt követően pedig az egyéb szempontok figyelembevételével történhet.Az elmúlt években többször fordultak elő hazánkban nagy területekre kiterjedő és sok állampolgárt érintő káresemények, amelyeknél a károsultak igényt formáltak a károk teljes vagy részleges megtérítésére, vagy legalább a helyreállítási költségek lényeges részére. Közismert, hogy kártérítési vagy -enyhítési hozzájárulásokat csak a költségvetési források felhasználásával lehet fedezni. Amikor tehát az egyének vagy a közösségek bármilyen káreseménnyel kapcsolatos igényekkel lépnek fel az állammal szemben, tudni kell, hogy azok csak az adók terhére egyenlíthetők ki. Az esetenkénti igények kielégítése megint csak gondos mérlegelés függvénye. (Különös tekintettel a károsultakkal kapcsolatos öszszes körülményre.) Ezek lehetnek általánosak és specifikusak attól függően, hogy a kár helye a gazdaságföldrajzi értelemben szociálisan és a gazdasági fejlettség szempontjából milyen régióban helyezkedik el.A teljességre törekvés igénye nélkül kíséreltem meg a káreseményekkel összefüggő állami szerepvállalás néhány szempontját felvetni. Az vezetett, hogy egyes esetekben egymásnak ellentétes nyilatkozatok jelennek meg nap mint nap a sajtóban, rádióban és a televízióban egyaránt.A szerző mérnök szakértő