A hagyományőrző májusi íjászverseny óta az októberi szezonzárásig minden érdeklődő megtekintheti azt a honfoglalás kori települést, amit a Borsod megyei Kisrozvágy határában épített fel több tízmillió forintos pályázati támogatással a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány. A szervezet – becenevén „Bodrémka” – az ártéri nádasoknál és mezőknél keresve sem találhatott volna jobb helyet eleink IX–X. századi életének bemutatásához. Történészek szerint ugyanis az új hazát kereső nomád magyarok vélhetőleg ezen a vidéken vertek először tanyát. Mindezt a Kisrozvágytól mintegy húsz kilométerre lévő Karos mellett végzett régészeti kutatások is alátámasztják. A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei Révész László vezetésével a honfoglalás korának egyik leggazdagabb síremléki leletanyagát tárták fel itt a közelmúltban. A temetkezési hely rekonstrukcióját, a 73 sírhely feltárását, megjelölését, a halmok melletti obeliszk felállítását szintén az alapítvány támogatásával végezték el, méltó kegyeleti környezetet teremtve lovas honteremtőinknek.
– Öt évvel ezelőtt támadt az ötlet, hogy építsük fel Rozvad vezér honfoglalás kori szálláshelyén egy korhű falut – mondta a kisrozvágyi születésű Petraskó Tamás, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki néhány évvel ezelőtt tagja volt annak az expedíciónak, amely a hazát kereső magyarok útját lóháton járta végig. – Amikor a Magna Hungaria expedícióról hazajöttem, arra gondoltam, mi lenne, ha élő történelmi katedrát hoznánk létre azon a helyen, ahol eleink feltehetőleg először telepedtek le. Az elképzelést Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője is támogatta. Nem sokkal ezután megalakult a „Bodrémka”, majd javarészt alapítványi támogatással készült el a tábor, amelyhez a karosi sírhelyek emlékparkja is hozzátartozik.
Kisrozvágy határában, tizenöt hektárnyi területen az egykori lakók életkörülményeinek megfelelően berendezett jurtasátrakat és „furcsa” házakat csodálhat meg a látogató. Az idegenforgalom hónapjaiban működő műhelyeknek berendezett földkunyhók, veremházak ezek, ahol a földművesek, a mesterek, a nyeregkészítők, a kovácsok, a fazekasok éltek, most pedig a hagyományőrző iparosok dolgoznak. A jurtákban nemezesek, bőrösök, íjászkészítők, textilszövők és ötvösök kaptak helyet. A falu szélén a pásztorok jurtái, mellettük karámokkal, mert a közeli réten, nádasok szélén „ridegtartású” őshonos magyar lovakat, szürkemarhákat, bivalyokat, mangalicákat is tartanak.
A honfoglalás kori falu központjában pompázatosan berendezett jurta jelzi, hol és miként lakott annak idején a rangos nemzetségfő. A szálláshelyekkel szomszédos halmokon felállították a sztyeppe oltárát, mögötte a sámán hajlékát, s az ősi hitet jelképező áldozóhelyet.
– A terület birtokbavétele az íjfeszítő hagyományőrzők találkozójával kezdődött, a szakmai átadás július 6-án ünnepség keretében lesz, ezt követően pedig, legalábbis úgy reméljük, folyamatosan pezseg majd az élet a faluban – mondja Petraskó Tamás. – Az alkotóházban állandó és időszakos kiállítások mutatják be a honfoglalás idejének életformáját, őseink kultúráját. Ám a látogatók nemcsak megszemlélhetik a korhű öltözékű lakók mindennapjait, vagy éppen a harci bemutatókat, de cselekvő részeseivé is válhatnak. Többek között lovagolhatnak, íjászkodhatnak, kézműveskedhetnek, részt vehetnek a lovas csillagtúrákon. Mi felnőtteket és gyerekeket egyaránt szeretettel várunk a parkba, az életmód- és kézműves programokra, a hat és tizenegy napos táborokba.
origo.hu
Szánalmas, röhejes, megalázó: Magyar Péter énekelni akarja tanítani az operaénekes Rost Andreát - videó
