Amikor Napóleont megkergették házi nyulak

1807 nyarán, a tilsiti béke megkötése után Napóleon Bonaparte grandiózus nyúlvadászattal akarta megünnepelni győzelmét. Az intendáns, Alexandre Berthier azonban tévedésből több ezer házi nyulat szerzett be a vadnyulak helyett. A szelíd állatok, ételre számítva, nem menekültek, hanem rohamot indítottak a császár és kísérete ellen.

Bonaparte Napóleon megszemléli a seregét Fotó: Wikimedia Commons/Horace Vernet

A császár, aki házi nyulak elől menekült

1807 nyarán Napóleon Bonaparte diadalmas időszakát élte. A tilsiti béke megkötése után Franciaország Európa ura lett, a császár pedig egy különleges vadászattal kívánta megünnepelni sikerét. 

A rendezvényre Párizs közelében, Alexandre Berthier, Napóleon vezérkari főnökének Grosbois-i birtokán került sor. 

A meghívottak között tábornokok, miniszterek és diplomaták is voltak – az eseményt fényűző lakoma és látványos nyúlvadászat koronázta volna.

A gondosan szervezett vadászat

Berthier a császárhoz méltó módon készült: több ezer nyulat rendelt, hogy biztosított legyen a bőséges zsákmány. A gond azonban ott kezdődött, hogy nem vadnyulakat, hanem házi nyulakat vásároltak a környékbeli gazdáktól. Ezek az állatok megszokták az emberi jelenlétet, és a ketrecek kinyitásakor nem menekültek, hanem megindultak a vadászok felé.

Napóleont megkergették a nyulak  

Amikor a vadászat megkezdődött, a mező hirtelen megmozdult – a nyulak százai, majd ezrei rohantak a császár és kísérete felé. Ahelyett, hogy szétfutottak volna, a házi nyulak a vendégekhez sereglettek, ételt remélve, s így néhány perc alatt teljes káosz alakult ki.

A nyulak rohama

A jelenlévők először nevetni kezdtek a mulatságos látványon, de hamarosan pánik lett úrrá rajtuk. A szemtanúk elmondása szerint a nyulak hullámként zúdultak előre, körbevették a kocsikat, és még Napóleon lábaihoz is felugráltak. 

A császár pálcával próbálta távol tartani őket, ám hiába – a „roham” megállíthatatlan volt.

Bonaparte Napóleon lovas portréja (Fotó: Wikimedia Commons)

Louis Constant Wairy, Napóleon inasa visszaemlékezéseiben úgy írja le a jelenetet, mint egy „megszelídített vihar”, amelyben a császár végül kénytelen volt kocsiba ülni és visszavonulni. A katonák zászlókkal, ostorokkal próbálták szétkergetni a „támadókat”, de a házi nyulak rendíthetetlenül kitartottak.

Egy vereség, ami legendává vált

A vadászat rövid úton véget ért. Napóleon és társasága visszavonult a kastélyba, a történet pedig percek alatt elterjedt az udvarban. A császár állítólag jót nevetett az egészen, és tréfásan megjegyezte: „Ez az ellenség valóban váratlanul támadott.”

Napóleon számos csatában aratott győzelmet, de a házi nyulak elől kénytelen volt megfutamodni (Fotó: Wikimedia Commons/François Gérard)

A különös incidens gyorsan legendává vált, és a francia népi humor egyik kedvenc történetévé nőtte ki magát. Egyes tábornokok később azzal élcelődtek, hogy „a császárt, akit egész Európa nem tudott térdre kényszeríteni, egyszer házi nyulak győzték le”.

A Napóleon-mítosz emberi oldala

A „nyúlcsata” ma is a Napóleonhoz fűződő anekdoták közül a legkedveltebb. Bár a részletek némelyike kiszíneződhetett az idők során, az eset jól mutatja, hogy még a legnagyobb hadvezér sem irányíthat mindent. A világot meghódító császárnak egy délutánra házi nyulak tanították meg, milyen az, amikor a természet – és a véletlen – diadalmaskodik az ember felett.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.