Súlyos recessziót várnak Izraelben

Most már csak a derűlátó közgazdászok számítanak arra, hogy idén az izraeli gazdaság teljesítménye fél százalékkal csökken; a palesztin felkelés egyre növekvő költségei, az emelkedő kamatok és a vártnál lassabb exportnövekedés miatt egyre sötétebbnek tűnnek az ország gazdasági kilátásai.

A Dow Jones kedden közölt elemzése szerint az új előrejelzések most már 1,5-1,8 százalék közötti GDP-visszaesést jósolnak 2002-re a tavalyi 0,6 százalékos csökkenés után. Két éve még 6,4 százalékkal emelkedett a hazai össztermék értéke Izraelben. Az izraeli kereskedelmi kamarák szövetsége a korábbi, 0,5-1,0 százalék közötti GDP-csökkenési sávról 1,5 százalékra rontotta a 2002-es visszaesés mértékére adott előrejelzését. A szervezet főközgazdásza szerint a bruttó beruházási érték öt százalékkal, az export hét százalékkal, az import hat százalékkal csökken az idén, a magánfogyasztás mérsékelt, kétszázalékos növekedése mellett.

Az izraeli gyáripari szövetség a legborúlátóbb a gazdasági szervezetek között: a csoport 1,8 százalékos idei GDP-visszaeséssel számol. A szövetség azonban – az általános piaci konszenzussal egyezően – jövőre már egy-két százalékos növekedésre számít abban az esetben, ha a belbiztonsági helyzet nem javul, és háromszázalékosra akkor, ha javul. Az izraeli statisztikai hivatal keddi adatai szerint áprilisban 10,6 százalékos volt a munkanélküliség, február óta változatlan; ez az arány tíz évi csúcspont. A tavalyi év elején 8,7 százalék volt az állástalanok aránya.

Az izraeli központi bank június első hetében a recesszió ellenére 1,5 százalékponttal 7,1 százalékra emelte irányadó leszámítolási rátáját a folyamatosan erősödő inflációs nyomásra hivatkozva. A kamatemelést kísérő közlemény szerint a 12 havi infláció egy ideje már felette jár a három százalékban meghatározott árstabilitási felső tűréshatárnak, s nemrégiben átlépte az öt százalékot is.

A parlament június elején – komoly fennakadások, koalíción belüli lázadás és kormányválság után – második olvasatban elfogadta a kormány erőteljes megszorító csomagtervét. A tervezet egyebek mellett hatmilliárd sékeles kiadáscsökkentést és hárommilliárd sékeles adóemelést tartalmaz, s 3 százalékról 3,9 százalékra növeli a költségvetés GDP-arányos idei tervezett hiányát. Szilvan Salom pénzügyminiszter szerint a megszorító csomag nélkül a hiány hat százalékra is duzzadhat.

A törvényhozás első olvasatban még elvetette az összesen 13 milliárd sékel (2,7 milliárd dollár) értékű deficitcsökkentő programot. Az elutasítás után Ariel Saron kormányfő azonnal menesztette az ultraortodox Sász párt által a koalícióba delegált minisztereket, mert azok a tervezet ellen szavaztak. A Standard & Poor’s hitelminősítő korábban az izraeli adósi besorolásnak az elsőrendű befektetői szint alá töténő süllyesztését is kilátásba helyezte a tervezet elutasítása esetére.

A cég a Magyarország osztályzatának megfelelő A mínusz szinten, viszont negatív kilátással tartja nyilván a szuverén hosszú futamú izraeli devizaadósságot (a magyar besorolás kilátása stabil). A Fitch Ratings izraeli hosszú távú osztályzata szintén A mínusz, de a Moody’s Investors Service ennél egy osztattal jobb, A2-es szintet tart érvényben az izraeli devizaadósságra. Az S&P által adott osztályzat rontása azt jelentené, hogy az izraeli besorolás az elsőrendűből a közepes befektetői, már spekulatív elemeket is tartalmazó BBB sávba kerülne, mivel az A mínusz szint a jó befektetői A kategória alsó széle.