A címzetes államtitkár, aki kedden vette át a kinevezéséről szóló okmányt a köztársasági elnöktől elmondta, hogy a Medgyessy-kormány egyházpolitikája még kimunkálás alatt áll. Feladatait sorolva elsőként arról szólt: szeretné, ha az új költségvetésben az egyházaknak juttatandó normatív támogatások – a Miniszterelnöki Hivatalon belül – önálló fejezetben szerepelnének.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez semmiképpen sem jelentené az érintett minisztériumok jogkörének megnyirbálását, a tárcák kompetenciájának megsértését. A címzetes államtitkár a második legfontosabb teendőnek a törvényi környezet áttekintését nevezte. Szavai szerint jelenleg összesen hét olyan törvény van hatályban, amelyet meg kell vizsgálni: a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi törvény, amelyet hat másik jogszabály befolyásol.
Szalay István utalt arra: személyes véleménye szerint az 1990. évi törvény sokkal jobban kiállta az idők próbáját, mint például a médiatörvény. A harmadik fő feladatként az államtitkár az egyházakkal kötött megállapodások betartását, gondozását jelölte meg, jelezve: nem tartja kizártnak, hogy a kormány további egyházakkal is hasonló szerződést kössön.
A címzetes államtitkár végül a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szólt, s elvi felvetésként utalt arra: elképzelhető, hogy a folyamat a törvényben meghatározott 2011-es időpontnál korábban lezárulhat. Ez véleménye szerint kívánatos lenne az ingatlanok állagának folyamatos romlása miatt, és azért is, hogy Magyarországot már rendezett ingatlanviszonyok jellemezzék az Európai Unióba történő belépéskor.
Szalay István úgy látja: a leghamarabb 2006-ra fejeződhet be az ingatlanrendezés. A címzetes államtitkár kitért arra is, hogy személy szerint megfelelőnek tartja az egyházalapításra vonatkozó jelenlegi szabályozást. Az állam és az egyház elválasztása kapcsán elmondta: a korábbi kormányzati időszakban azért vélekedtek sokan úgy, hogy sérül ez az elv, mert „a formális vonatkozásokban az állam egyházhoz való látszólagos kötődése nagyon megnőtt”.
Megfogalmazása szerint az elkövetkezendőkben nem fognak állami szinten egyházi jelképekkel operálni, nem fogják fetisizálni a különböző egyházi szimbólumokat, s kisajátítani az egyházi ünnepségeket. Miközben az állam tisztában van az egyház lelki gondozó szerepének jelentőségével, és azt támogatja is, nem lesz a politika tárgya az egyház hitélete – hangsúlyozta, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a kormány nem tart kapcsolatot az egyházakkal, s ne tenne eleget a vallási közösségek meghívásainak.
Szalay István úgy vélekedett, hogy az előző kormányzat idején hangoztatott felvetések az egyházi házasságkötés állami elismertetéséről, „inkább csak politikai szólamok voltak”, ezzel az egyházakat hivatalosan nem kereste meg senki. Tájékoztatása szerint megkezdte a bemutatkozó látogatásokat az egyházaknál, a konkrét munka azonban várhatóan csak szeptemberben kezdődik meg.
Mint elmondta, az államtitkárságon, amelynek helye egyelőre még nem dőlt el, várhatóan két főosztály működik majd. Szalay István közölte, hogy magát a katolikus egyházhoz közel állónak tartja, ezért szeretné, ha titkárságvezetője, helyettese protestáns lenne, aki idővel helyettes államtitkárként tevékenykedhetne.
A címzetes államtitkár, aki matematika-fizika szakos tanári végzettséggel, valamint matematikából tudományos fokozattal rendelkezik, 1991-94 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója, 1994-98 között pedig az MSZP országgyűlési képviselője és Szeged polgármestere volt.
Irány Szaúd-Arábia? Vinícius a Realnál való jövőjéről beszélt
