Napvilágon Nagyatád legősibb épülete

Kiásták a nagyatádi kerek templomot. A várossal egybeépült Bodvica temetőjében nemrég fejezték be a munkát a régészek. A meglelt maradvány a dél-somogyi település legősibb tárgyi emléke.

Luthár Péter
2002. 08. 02. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly ősszel írtunk lapunkban arról, hogy egy helybeli amatőr régész, Szép László tudni véli, hol is lehetett Nagyatád régóta keresett öregtemploma. Sejtése beigazolódott. Aradi Csilla, a megyei múzeum régésze föltárta a maradványokat. A nemrég befejeződött ásatásról elmondta:
– Az oklevelekben először 1542-ben említik Bodafalu plébániáját, az idősebbek pedig még emlékeztek rá, hogy valahol ebben a temetőben falmaradványok voltak. Egy 1733-ban keltezett egyházlátogatási jegyzőkönyv már romladozóként írja le az épületet, amelynek alapjaira most végre rátaláltunk. Kerek templomot kerestünk, ebből előzetesen azt föltételeztük, hogy Árpád-kori lehet. Két-három téglasornyi alapot találtunk meg és néhány sírt. A templomhajó kör alaprajzú, a szentély belül köríves, kívül sokszögű. Az épület támpilléres volt. A leletanyag és a téglák arra utalnak, hogy a templom későbbi, mint sejtettük, tehát a XV. században épült. A lelet így még érdekesebb a vártnál, hiszen abban az időben már nem volt szokás kör alakú templomokat építeni.
A templom belsejében megtalált sír valószínűleg az épülettel egykorú, a falakon kívül feltártak már a török hódoltság utáni időkből valók. Megnehezítette a kutatók helyzetét, hogy a legutóbbi délszláv háború elől Magyarországra szökött s a nagyatádi táborban elhunyt bosnyák menekültek közül többen itt nyugszanak, sírjaikat most nem bolygathatták meg.
Szép László mindvégig segédkezett az ásatás során, s láthatóan jókedvűen forgatta hol a lapátot, hol az ecsetet:
– Egyik álmom teljesült: megvan, itt van, napvilágra került a templom, Nagyatád legrégebbi műemléke. Most már abban bízom, hogy lesz pénz a leletek konzerválására és bemutatására is. Egyelőre mindent szakszerűen vissza kell temetni, de az önkormányzat szándékát ismerem, ha a város hozzá tud jutni valamilyen pályázat útján a szükséges összeg egy részéhez, akkor bemutatható, látogatható lesz a templommaradvány, a helyi történelem egyik legfontosabb tárgyi emléke.
Az elvtársi időkben valakinek az állt az érdekében, hogy ne tudódjék ki, hol is volt ez a templom. Mint a helybeliektől megtudtam, akkor dózerolták el azt a kis dombot, amely pontosan ezen a helyen emelkedett, és a munkavégzők észre is vették, hogy nem a puszta földet gyalulják. Csakhogy tartaniuk kellett a szájukat, nem szólhattak a régészeknek. Pedig húsz-egynéhány évvel ezelőtt nemcsak néhány sor tégla feltárására volt még esély, méteres falmaradványokat is találtak volna a szakemberek, s azok még több hírt hoztak a múltról.
Ami megmaradt, látszólag nem valami sok. Mégsem jelentéktelen lelet. Somogyban ez az egyetlen föltárt, kör alaprajzú templom, ráadásul szokatlanul kései a hozzá hasonlíthatók sorában. Hogy mit kell még tudnunk róla, arra a további kutatások deríthetnek fényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.