Tavaly ősszel írtunk lapunkban arról, hogy egy helybeli amatőr régész, Szép László tudni véli, hol is lehetett Nagyatád régóta keresett öregtemploma. Sejtése beigazolódott. Aradi Csilla, a megyei múzeum régésze föltárta a maradványokat. A nemrég befejeződött ásatásról elmondta:
– Az oklevelekben először 1542-ben említik Bodafalu plébániáját, az idősebbek pedig még emlékeztek rá, hogy valahol ebben a temetőben falmaradványok voltak. Egy 1733-ban keltezett egyházlátogatási jegyzőkönyv már romladozóként írja le az épületet, amelynek alapjaira most végre rátaláltunk. Kerek templomot kerestünk, ebből előzetesen azt föltételeztük, hogy Árpád-kori lehet. Két-három téglasornyi alapot találtunk meg és néhány sírt. A templomhajó kör alaprajzú, a szentély belül köríves, kívül sokszögű. Az épület támpilléres volt. A leletanyag és a téglák arra utalnak, hogy a templom későbbi, mint sejtettük, tehát a XV. században épült. A lelet így még érdekesebb a vártnál, hiszen abban az időben már nem volt szokás kör alakú templomokat építeni.
A templom belsejében megtalált sír valószínűleg az épülettel egykorú, a falakon kívül feltártak már a török hódoltság utáni időkből valók. Megnehezítette a kutatók helyzetét, hogy a legutóbbi délszláv háború elől Magyarországra szökött s a nagyatádi táborban elhunyt bosnyák menekültek közül többen itt nyugszanak, sírjaikat most nem bolygathatták meg.
Szép László mindvégig segédkezett az ásatás során, s láthatóan jókedvűen forgatta hol a lapátot, hol az ecsetet:
– Egyik álmom teljesült: megvan, itt van, napvilágra került a templom, Nagyatád legrégebbi műemléke. Most már abban bízom, hogy lesz pénz a leletek konzerválására és bemutatására is. Egyelőre mindent szakszerűen vissza kell temetni, de az önkormányzat szándékát ismerem, ha a város hozzá tud jutni valamilyen pályázat útján a szükséges összeg egy részéhez, akkor bemutatható, látogatható lesz a templommaradvány, a helyi történelem egyik legfontosabb tárgyi emléke.
Az elvtársi időkben valakinek az állt az érdekében, hogy ne tudódjék ki, hol is volt ez a templom. Mint a helybeliektől megtudtam, akkor dózerolták el azt a kis dombot, amely pontosan ezen a helyen emelkedett, és a munkavégzők észre is vették, hogy nem a puszta földet gyalulják. Csakhogy tartaniuk kellett a szájukat, nem szólhattak a régészeknek. Pedig húsz-egynéhány évvel ezelőtt nemcsak néhány sor tégla feltárására volt még esély, méteres falmaradványokat is találtak volna a szakemberek, s azok még több hírt hoztak a múltról.
Ami megmaradt, látszólag nem valami sok. Mégsem jelentéktelen lelet. Somogyban ez az egyetlen föltárt, kör alaprajzú templom, ráadásul szokatlanul kései a hozzá hasonlíthatók sorában. Hogy mit kell még tudnunk róla, arra a további kutatások deríthetnek fényt.
Pedofilok, erőszakolók és szexuális ragadozók garázdálkodnak a TikTokon
