Az előterjesztés új eleme, hogy december 15-étől a férj a házasságkötés után felvehetné felesége családi nevét, hozzáfűzve ahhoz saját utónevét, továbbá a házastársak akár össze is kapcsolhatnák családnevüket.
A feleség esküvő után dönthet úgy is, hogy megtartja saját teljes nevét, a férje teljes vagy csak családi, a házasságra utaló toldással kiegészülő nevéhez hozzákapcsolja a maga teljes nevét, esetleg a férje családi nevéhez hozzáfűzi saját utónevét.
A házasulandóknak meg kell egyezniük a névviselésről, figyelembe véve egyebek mellett azt is, hogy a közös házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a pár bejelentheti az anyakönyvvezetőnek, ha a házasság alatt viselt nevet nem kívánja megtartani.
Az előterjesztés szerint a bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a névviseléstől, ha az asszony korábban férje teljes vagy családi nevéhez kapcsolta teljes nevét a házasságra utaló toldással, s szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
A javaslat kitér arra is: újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt. A tervezett módosítás értelmében a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét is viselheti.
A szabályozás kimondja, hogy házasságban élő szülők valamennyi, a házasság alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Rendelkezik arról is, hogy a közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők összekapcsolt vezetéknevét kaphatja, s családi neve legfeljebb kéttagú lehet.
A bizottság ülésén Jobbágy Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta azt is, hogy a házasság megszűnése vagy érvénytelenítése után az eddigi egyszeri módosítás helyett többször is lehetne nevet változtatni. A képviselők felvetették, hogy a nők esetében a hivatalos okiratokon szerepel a leánykori név megjelölés, a férfiakra vonatkozóan azonban ilyen jellegű, az eredeti névre utaló kérdés nem olvasható.
A módosítási javaslat általános indoklása utal egyebek mellett az Alkotmánybíróság (AB) 2001. december 7-ei határozatára, amely szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet eredményezett, hogy a törvény nem tette lehetővé: a házasságkötés után a férj is viselhesse felesége családi nevét.
A bírói testület felkérte az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2002. december 15-ig tegyen eleget. Az indoklás említést tesz az Alkotmánybíróság egy másik, ugyancsak tavaly hozott döntéséről is, amely szerint az önazonossághoz való jog az úgynevezett névjoggal egészült ki.
Kitér továbbá arra, hogy az AB megállapította: a házastársak névviselésére vonatkozó eddigi szabályozás nem tesz eleget maradéktalanul az 1979-ben New Yorkban elfogadott, a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról szóló egyezményben, valamint az 1976-ban kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában írtaknak.
A részletes indoklásban mindemellett az is olvasható: a nemzetközi kapcsolatokban gyakran okozott problémát, hogy a külföldön megkötött házassággal megszerzett kettős házassági nevet Magyarországon eddig nem lehetett anyakönyveztetni.
Újabb százmilliókat buknak a budapestiek Karácsony Gergely baklövése miatt
