New York és Washington megbénul, az országban bevezetik a teljes repülési tilalmat, s a háború óta először nem nyit ki a világ pénzpiacainak meghatározó szereplője, a New York-i tőzsde. Összeomlik a World Trade Center, találat éri a Pentagont. Lezuhan egy személyszállító repülő, melynek utasai harcba szállnak a terroristákkal. A halálos áldozatok száma (utólagos becslések szerint) eléri a háromezret. Az Egyesült Államok elnöke háborús cselekményekről beszél. Mindez háború nélkül, hadüzenet, támadás, ellenség nélkül történt meg a világ legerősebb szuperhatalmával egyetlen nap alatt: 2001. szeptember 11-én.
A világ közvéleményét is sokkoló terrortámadást egyenes adásban nézhették végig gyakorlatilag minden országban: tehetetlenül bámulhatta bárki az irtózatos katonai ütőerővel rendelkező országot ért támadást, melynek során úgy omlott össze az USA belbiztonságába vetett hit, mint a WTC büszke tornyai. Támadás érte Amerikát – de honnan? Azonnali válaszcsapást fontolgattak – de ki ellen? Két nap múlva, 2001. szeptember 13-án Colin Powell amerikai külügyminiszter megnevezte, kiket sejtenek az eltérített személyszállító gépekkel végrehajtott merénylet mögött: Oszama bin Laden szaúdi milliomost és az al-Kaida terrorszervezetet. Mivel Oszama akkoriban Afganisztánban, a szélsőséges tálib rezsim oszlopos tagjaként ténykedett, egyértelmű volt, hogy épeszű ember a közeljövőben nem tervez utat az egyébként is feldúlt országba, mert azt rövidesen lehengerlő katonai támadás éri.
Adott volt tehát az ellenfél: a kabuli rezsim; megneveztetett az első számú közellenség is, Oszama bin Laden személyében. A hadsereg az első feladatot, Afganisztánban a tálib rezsim megdöntését (hála helyi szövetségeseiknek) bámulatos gyorsasággal teljesítette. Az egykori szovjet rezsim tízéves, iszonyú emberveszteséggel járó, kudarcba fúlt hódító hadjáratához képest szinte veszteségek nélkül, nem egészen egy hónap leforgása alatt sikerült az amerikaiaknak és szövetségesüknek tönkreverni a tömeggyilkosságokért is felelős szélsőséges iszlám terrorhatalmat. A második feladat, Oszama elfogása viszont kivitelezhetetlennek bizonyult, s ezért nem a hadsereg kárhoztatható, hanem maga a kitűzött cél: ilyen terepviszonyok mellett az is csoda, hogy néhány alkalommal sikerült őt sarokba szorítani.
A fantomháború közben folytatódott: Amerikát rövidesen egy másik, azóta is azonosítatlan eredetű agresszió sokkolta. Az anthrax porral fertőzött küldeményektől öten haltak meg, s az egész Egyesült Államok rettegett. A rejtélyes, terrorisztikus elemeket és célokat sem nélkülöző levélküldemény-sorozat és az al-Kaida terrorcsoport között a mai napig nem tudott összefüggéseket kimutatni a szövetségi rendőrség. Pedig időközben szinte sporttá vált Európában is a többnyire ártalmatlan, ijesztgetésre szánt fehér por küldözgetése levélpapírban.
Egy év telt el, s csak sejthetjük, hogy Oszama bin Laden talán már nincs az élők sorában. A terrorizmusra, vagy akár az al-Kaidára, e jelenség természetéből adódóan nem sikerült meggyőző csapást mérni. Szabadabb lett egy ázsiai ország, melyet most haduraik dúlnak-pusztítanak tovább. Kevésbé lett szabad az Egyesült Államok: emberjogi és más jogvédő szervezetek tiltakoznak a főleg arab származású gyanúsítottak tömegeit érintő, hónapokig eltartó előzetes letartóztatások, s a szabadságjogok állításuk szerint gyakori és indokolatlan korlátozása miatt. Egy év alatt nem oldódott a szorongás, hogy őrült fanatikusok bármikor, hasonló csapást mérhetnek a civilizált világ valamely kiszemelt célpontjára.
Egy év alatt sem változott az Egyesült Államok hozzáállása globális kérdésekhez (nem írták alá például a kiotói egyezményt), természetesen nem rendeződött az arab-izraeli konfliktus, és a szuperhatalom továbbra is támogatja Izraelt. Kissé meghökkentő, de egy nemrég készült felmérés szerint több nyugat-európai országban a közvélemény szerint az Egyesült Államok maga is felelős a történtekért – orosz közvéleménykutatók szerint lakosság fele egyenesen úgy látja, a szuperhatalom megérdemelte a terrorcsapást, így végre megtapasztalhatták, milyen az, mikor őket bombázza valaki. Mindenestre a történtek megerősítik, talán igazolják is Huntington elméletét, hogy a következő világháború, ha lesz, a civilizációk háborúja lesz. Lehet, hogy ez a háború, a fantomokkal vívott, reménytelen harccal, már el is kezdődött.
origo.hu
Három magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé
