Vita a zárszámadásról
Az MSZP és a Fidesz vezérszónoka mindössze egyetlen ponton értett egyet a kétéves költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló előterjesztés általános vitájában, szerdán a parlamentben: mindketten furcsának nevezték azt a helyzetet, hogy a zárszámadást a Medgyessy-kormány terjesztette be, de még az Orbán-kabinet készítette elő.
A pénzügyminiszter expozéjában ugyancsak azt emelte ki, hogy politikai felelősséget a jelenlegi kormányzat nem vállalhat a 2001. évi költségvetés végrehajtásáról szóló javaslattal kapcsolatban, hiszen a tavalyi költségvetést az előző kormányzat nyújtotta be és hajtotta végre teljes egészében.
László Csaba hangsúlyozta: miközben a költségvetés három alapvetése a beterjesztők szerint a stabilitás, a gazdaság dinamikus bővülése és a lakosság életszínvonalának növekedése volt, a 2001. évi költségvetés tervezésekor használt több gazdasági előrejelzés rossznak bizonyult.
Így a tervezett 5-6 százalékos GDP-növekedés helyett a 2000. évi növekedésnél 1,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,8 százalékos volt a GDP bővülése tavaly. A beruházások 4-5 éves mélypontra estek, és az infláció is mindössze 9,2 százalékra csökkent 2001-ben az előző évi 10 százalékról.
A pénzügyminiszter említést tett arról is, hogy a zárszámadási törvényben a 2002. évi költségvetés két fontos módosítását kezdeményezi a kormányzat; az egyik az egészségügyi konszolidációs program végrehajtásához szükséges, a másik pedig az agrárágazat 60 milliárd forintos megsegítésének fedezetét biztosítja.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke azt hangsúlyozta: ez az első olyan év, amikor a kormány valamennyi államháztartási alrendszer, így a tb-alapok költségvetésének végrehajtásáról is közös törvényjavaslatban számol be. A vizsgált körre vonatkozóan néhány kivétellel, valamennyi fejezet megfelelt a törvényi előírásoknak – mondta az ÁSZ elnöke. Kitért arra, hogy a társadalombiztosítási alapok, főként az egészségügyi ág kiadásainak tervezése reformra szorul, hiszen azok hiánya állandósult. Ugyancsak javasolta az önkormányzatok finanszírozási rendjének módosítását, hogy ne állandósuljon az önhibájukon kívül hátrányos önkormányzatok köre.
Veres János (MSZP) leszögezte, hogy a 2001-es költségvetési gazdálkodás kormányzati gyakorlatával a szocialisták nem értenek egyet, de a zárszámadási törvényjavaslatot elfogadásra ajánlják. Varga Mihály (Fidesz) a 2001. év gazdálkodását nyugodtnak, stabilnak és kiszámíthatónak nevezte. Összevetve a tavalyi évet a jelenlegi helyzettel azt mondta, most nincs gazdaságfejlesztés, leállították a beruházásokat, nincs gazdahitel.
Bőhm András (SZDSZ) azt mondta: az Orbán-kormány a kétéves költségvetésében tudatosan tervezte alul a bevételeket, ugyanakkor irreálisan alacsonyan tartotta az inflációt. Szavai szerint ennek a kormányzat számára az volt az előnye, hogy a közkiadásokat alacsonyra tervezhette.
Font Sándor (MDF) elmondta: míg a világon mindenhol visszaesett a gazdasági növekedés, addig Magyarországon a GDP 3,8 százalékos növekedést mutatott, és jelentősen nőtt a háztartások fogyasztása is; az infláció az év végére jelentősen csökkent. Jelezte, a keresetek átlagosan 18 százalékos bruttó és 16 százalékos nettó emelkedést mutattak, amiben komoly szerepet játszott az minimálbér-emelés.
Révész Máriusz fideszes és Molnár József MSZP-s képviselő az oktatás helyzetével foglalkozott a 2001. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Révész Máriusz az oktatás szempontjából sikeresnek nevezte a 2001-es évet. Míg ő azt emelte ki, hogy 2001-ben nőttek a normatív támogatások, addig Molnár József éppen azt vetette szemére az előző kormányzatnak, hogy nem az általa korábban meghatározott mértékben növelte a központi támogatásokat.
A fideszes képviselő rámutatott arra, hogy a kollégiumok működését száz százalékosan fedezte az állami költségvetés. Kiemelte, hogy jelentősen emelkedtek a fogyatékkal élő diákok normatív támogatásai. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2001-re a sokszorosára nőtt a roma ösztöndíjasok száma. Mint mondta, 1998-ban mindössze 750 roma diák részesült ösztöndíjban 2001-re viszont számuk már 12 ezer fölé emelkedett. Rámutatott arra is, hogy az 1100 főnél kisebb lakosú települések iskoláinak nyújtott kiegészítő támogatás csaknem megkétszereződött.
Révész Máriusz a felsőoktatásról szólva kedvező fejleménynek minősítette azt, hogy jelentősen nőtt a hallgatói létszám. Molnár József kifogásolta, hogy az oktatási intézmények működési kiadásainak központi támogatása 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az önkormányzatok terheit növelte.
Rámutatott arra, hogy az iskolák és kollégiumok épületeinek állaga tovább romlott, nem jutott elegendő pénz a felújításokra. Bírálta az előző kormányzatot, amiért a gyermekétkeztetés terén nem történt előrelépés. Úgy vélte, hogy a kétéves költségvetés nem tudta orvosolni a közoktatás egyre növekvő problémáit.
Balsay István (Fidesz) a Széchenyi-tervvel kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy a pályázatokat megfelelően készítsék el, mert ennek hiányában az ország mintegy 200 milliárd forinttól eshet el. Hozzátette: a kis és középvállalkozások, valamint a turisztikai vállalkozásoknál számára egyre több olyan projekt szükséges, amelyekhez források rendelhetők.
Molnár Albert (MSZP) kifejtette: a gazdaságélénkítő támogatásokat csak azoknak a vállalkozásoknak szabad adni, amelyek képesek talpon maradni. Szavai szerint a rangos sportversenyek megrendezéséhez nemcsak stadionok kellenek, hanem megfelelő sportteljesítmény is. Horváth János (Fidesz) felszólalásában bírálta azokat a politikusokat, akik a Széchenyi-terv kapcsán arról beszélnek, hogy a kormány milliárdokat költött annak lebonyolítására.
A képviselő kijelentette: minden intézkedésnek megvannak az adminisztrációs költségei, így ezek a pénzek „nem folytak el”. A mezőgazdaságban megvalósítandó távlati tervekkel kapcsolatban kifejtette: nagybirtokok kialakítása nem lehet cél a családi gazdaságokkal szemben.
Molnár Péter szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy munkaszüneti nap mintegy 0,4 százalék GDP-t von el a gazdaságtól, ezért meggondolandó e napok számának növelése. Mint mondta, a világ fejlett országaiban 10-13 munkaszüneti nap van egy évben, jelenleg Magyarországon is ennyi a szabad napok száma.
A levezető elnök a törvényjavaslat általános vitáját elnapolta. Az Országgyűlés következő ülését szeptember 24-re hívta össze.
Vitára alkalmas a házasságról szóló törvényjavaslat
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága szerdán egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot. Az előterjesztés új eleme, hogy december 15-étől a férj a házasságkötés után felvehetné felesége családi nevét, hozzáfűzve ahhoz saját utónevét, továbbá a házastársak akár össze is kapcsolhatnák családnevüket.
A feleség esküvő után dönthet úgy is, hogy megtartja saját teljes nevét, a férje teljes vagy csak családi, a házasságra utaló toldással kiegészülő nevéhez hozzákapcsolja a maga teljes nevét, esetleg a férje családi nevéhez hozzáfűzi saját utónevét. A házasulandóknak meg kell egyezniük a névviselésről, figyelembe véve egyebek mellett azt is, hogy a közös házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.
A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a pár bejelentheti az anyakönyvvezetőnek, ha a házasság alatt viselt nevet nem kívánja megtartani. Az előterjesztés szerint a bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a névviseléstől, ha az asszony korábban férje teljes vagy családi nevéhez kapcsolta teljes nevét a házasságra utaló toldással, s szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
A javaslat kitér arra is: újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt. A tervezett módosítás értelmében a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét is viselheti. A szabályozás kimondja, hogy házasságban élő szülők valamennyi, a házasság alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet.
Rendelkezik arról is, hogy a közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők összekapcsolt vezetéknevét kaphatja, s családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A bizottság ülésén Jobbágy Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta azt is, hogy a házasság megszűnése vagy érvénytelenítése után az eddigi egyszeri módosítás helyett többször is lehetne nevet változtatni.
A képviselők felvetették, hogy a nők esetében a hivatalos okiratokon szerepel a leánykori név megjelölés, a férfiakra vonatkozóan azonban ilyen jellegű, az eredeti névre utaló kérdés nem olvasható. A módosítási javaslat általános indoklása utal egyebek mellett az Alkotmánybíróság (AB) 2001. december 7-ei határozatára, amely szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet eredményezett, hogy a törvény nem tette lehetővé: a házasságkötés után a férj is viselhesse felesége családi nevét.
Kihelyezett ülést tartott a Kulturális Bizottság
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, ahol Monok István, a nemzeti könyvtár főigazgatója tartott beszámolót a fejlesztésekről, és a könyvtár jövőbeni terveiről. Monok István szavai szerint az idén 200 éves nemzeti könyvtár az elmúlt években sikeresen tört ki abból az elszigetelt helyzetből, amelybe nagysága kényszerítette.
A főigazgató utalt arra, hogy kultúrpolitikai és szakmai körökben többször felvetődött annak kérdése, hogy az OSZK miért foglalkozik ilyen széles spektrumú dokumentumtárral; miért kell zeneműtárat, színháztörténeti gyűjteményt, dokumentumfilm gyűjteményt, fotótárat is működtetnie.
A dokumentumok kezelése, illetve sokfélesége akkor okozott először komoly problémát, amikor az elektronikus médiumok előtérbe kerültek; újonnan, új módszerekkel kellett feldolgozni tartalmi szolgáltatásukat, s emellett az olvasók is követelték a hagyományos formában őrzött dokumentumok digitalizálását – mondta a főigazgató.
Monok István szavai szerint a fenntartó magatartása miatt a könyvtár a 80-as évek végén, 90-es évek elején nem tudott olyan dinamikusan reagálni a helyzetre, mint más intézmények, például az egyetemi könyvtárak. Az OSZK stratégiai tervet készített a helyzet kezelésére, amelyben egyéb feladatait háttérbe szorítva adott prioritást a digitalizálásnak, az informatikai fejlesztésnek.
A főigazgató közlése szerint a magyar elektronikus könyvtár – tartalmi arányait tekintve – az európai elektronikus könyvtárakkal vetekedik. Az OSZK főigazgatója arra kérte a kulturális bizottságot, hogy járjon közben annak érdekében: a magyar kulturális örökség digitalizálása mellé megfelelő léptékű pénzeszköz kerüljön.
Mint mondta, a digitalizálás területén a legfontosabb jövőbeni feladatuk a könyvtár nyilvántartásának elektronikus feldolgozása lesz, amelyre kidolgozott terv áll rendelkezésre. A tervet már eljuttatták az Informatikai Minisztériumhoz. A nemzeti könyvtár jövőjét 80-100 évre megoldaná, ha a kulturális kormányzat oldaláról támogatásra találna az OSZK korábban már megtervezett és megkezdett, majd leállított bővítési terve, amelynek alapján egy helyre lehetne koncentrálni a könyvtár teljes gyűjteményét – derült ki a főigazgató szavaiból.
Monok István hangsúlyozta, hogy a Palota út sarkán megkezdett építkezést – amely a támfalépítésnél állt le – folytatni szeretnék, hogy a raktározási nehézségeket mielőbb megoldhassák. A főigazgató szavai szerint a beruházás folytatásához szükséges néhány milliárd forint „nem küldené padlóra” a jövő évi, szorosra tervezett költségvetést sem.
Monok István szólt arról is, hogy törvény rendelkezik a határon túli könyvtárak támogatásáról; a főigazgató szerint az ehhez szükséges forrást – mivel a törvény szerint a nemzeti könyvtár feladatkörébe tartozik a határon túli bibliotékák segítése – a nemzeti könyvtárhoz kellene rendelni. A parlament kulturális bizottságának tagjai a főigazgató tájékoztatója után megtekintették az OSZK gyűjteményeit.
Feljelentést tesz a GyISM
Az ifjúsági és sportbizottság szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg a volt Ifjúsági és Sportminisztérium gazdálkodásának átvilágításáról, amelynek nyomán a tárca jelenlegi vezetése büntetőfeljelentést is tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen. Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatójában jelezte: a vizsgálatra azért volt szükség, mert a minisztérium átvételekor az új vezetés komoly likviditási problémákat tapasztalt.
Az átvilágítás eredményeként feltárt problémák közül kiemelte a fedezet nélküli kötelezettségvállalásokat. Mint mondta: bár az általános tartalék terhére több milliárd forintot teremtettek elő, még mindig hiányzik mintegy 2,6 milliárd forint ahhoz, hogy a tárca előző vezetése által vállalt kötelezettségeket teljesíteni tudják.
Hozzáette: a jövő évre átnyúló kötelezettségvállalások a minisztérium 2003-as gazdálkodását is nagyban behatárolják, hiszen mintegy 19 milliárd forintos terhet rónak az idén 18 milliárd forintból gazdálkodó tárcára. Deutsch Tamás, a bizottság fideszes alelnöke, volt ifjúsági és sportminiszter a jelentés megállapításait cáfolva a „szakmaiság látszatát keltő politikai támadásnak” minősítette a vizsgálat eredményeit.
Úgy vélekedett: a tárca új vezetésének célja az, hogy alapot biztosítson magának az előző vezetés által jogszerűen vállalt kötelezettségek teljesítése alóli kibújásra. Rámutatott arra: a korábbi ÁSZ, illetve KEHI vizsgálatok nem találtak szabálytalanságokat a tárcánál. Arra az ellenvetésre, miszerint az ellenőrző szervek nem is végeztek olyan vizsgálatot, amelyek során az említett szabálytalanságok felszínre kerülhettek volna, Deutsch Tamás úgy válaszolt: teljességgel kizártnak tartja, hogy egy tárcánál előfordulhat az, hogy az ÁSZ által vizsgált területeken minden rendben van, máshol pedig rengeteg a probléma.
A volt miniszter megismételte: pert indít a rágalmazó kijelentések miatt. Mint mondta, nem a saját, hanem azon érintettek védelmében akik a nyilvánosság ellen nem tudják megvédeni magukat. Szilvásy György erre reagálva hangsúlyozta: nem a tárca dolgozóinak meghurcolásáról, hanem a döntéshozók felelősségéről van szó.
MCC Feszt
Megnyílt az idei MCC Feszt
