László Csaba: a spekuláció külfödi érdekcsoportok műve
A forintot ért erős külföldi támadást a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös erővel, minden egyes lépésről egyeztetve visszaverte – jelentette be a pénteki kormányülést követő sajtótájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter, aki röviden összefoglalta az elmúlt napok történéseit. Mint mondta: a spekulánsok abban bíztak, hogy ha a sáv szélére tolják a forintot és euró vásárlására kényszerítik az MNB-t, akkor a kormány és a jegybank kiszélesíti, vagy eltolja a forint árfolyamásávját, további erősdésnek adva teret.
- Ez azonban nem következett be – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hozzátéve: az MNB és a kormány lépéseinek következményeképp a forint gyengülni kezdett, s a spekulánsok minden egyes idehozott eurón átlagosan tíz forintot buktak.
– A spekulációs roham következtében alacsonyabb lett a magyar kamatszint, és gyengébb lett a forint annál, mint amit az elmúlt hetekben megszokhattunk. A kormány megítélése szerint mindez kedvezően hathat a magyar gazdaság növekedésére, anélkül, hogy ez veszélyeztethetné az inflációs célt – mondta László Csaba, aki felhívta a figyelmat a kedvezőtlen hatásokra is. Mint mondta, a roham miatt jelentősen megnőtt a forint sávon belüli ingadozása, és nem kizárt, hogy ez még hetekig érződni fog az árfoflyamon. – Ez a laikus szemlélő számára instabilitást jelent – jelentette ki.
A napokban lezajlott folyamatot a tárca az elkövetkezendő hetekben elemezni fogja. László Csaba szerint külföldi fedezeti alapok indították a támadást, mivel a hazai pénzcsoportok ekkora összeget nem tudnak mozgósítani.
A pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek tartotta, hogy jelentős nyereség keletkezik a jegybanknál, ám ennek nagyságáról csak az elkövetkezendő hetekben lesz pontos kép. – Ez a nyereség költségvetési bevételként nem jelenhet meg – tette hozzá László Csaba, aki azt nem közölte: mennyi eurót kellett felvásárolnia a jegybanknak.
A tervezett devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban úgy nyilatkozott: a múlt héten bejelentett egymilliárd eurós kibocsátásra sor kerül, a következőegymilliárdról az év második felében döntenek.
Kiss Péter: javult a foglalkoztatási helyzet
A kormányszóvivői tájékoztatón Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter tájékoztatást adott a munkaerőpiaci helyzet változásairól. Mint mondta: 2001. végén megállt a foglalkoztatás növekedése; ez a helyzet tavaly tovább romlott. – Eközben mégis folytatódott a munkanélküliség mérséklődése – tette hozzá a szaktárca vezetője, leszögezve: e két tendencia munkaerőpiaci zavarokat okozott, amiben döntő szerepe volt a minimálbérek kétszeri emelésének, illetve a forint sávszélesítése időzítésének és módjának.
A miniszter ismertette a munkaerőpiaci zavarok következményeit, illetve Medgyessy-kormány ezzel összefüggő gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit.
Az eredményekről szólván kiemelte: tavaly novemberben már 45 ezerrel volt több a foglalkoztatottak száma, mint 2001 novemberében.
Tavaly novemberben ugyan közel tízezerrel több munkanélküli volt, mint az előző év ugyanezen időszakában (ez a szám októberben meghaladta a huszonhatezret), ám a miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette: növekvő foglalkoztatás mellett a munkanélküliség növekedése alapvetően az aktivitás, a munkakeresés fokozódásának a jele.
A miniszter szerint a munkanélküliek számának 2001-es csökkenése azt jelezte, hogy kevesebben tartották lehetségesnek elhelyezkedésüket, ezért nem a munkanélküli, hanem az inaktív státust választották, s kivonultak a munkaerő-piacról.
– Ez a tendencia is megváltozott. Az inaktív munkavállalási korúak száma nyolcvanezerrel kevesebb volt novemberben, mint egy évvel azelőtt – mutatott rá Kiss Péter.
A bérek adóterhelésének csökkentésével kapcsolatban elmondta: 2003-ban gyorsabban fog emelkedni a dolgozók nettó keresete, mint a bruttó. nnek eredményeképp már 3 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett 9,7 százalékkal emelkednek a nettó keresetek.
- Ha ugyanilyen mértékben tudjuk csökkenteni a bérterheket, felzárkózhatunk az EU tagországaihoz – tette hozzá Kiss Péter, aki szerint az alacsonyan kvalifikált és bérezett munkaköröket magasabb képzettséget igénylő és nagyobb keresetet biztosító tevékenységek váltják fel egyre több helyen.
A miniszter a létszámleépítéseket, nagy üzembezárásokat firtató kérdésekre elmondta: a látványos bejelentések összességében nem jelentős számokat tartalmaznak, bár az adott térségben ezek a leépítések valóban súlyos problémát jelentenek. A miniszter szerint a leépítő, illetve az új munkahelyeket létesítő cégek kiegyenlítik egymást.
Kóródi Mária: belvízveszély várható
Jövő héten a kormány elé kerül a Tisza komplex árvízvédelmét célzó Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változata – jelentette be Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter. A tárca vezetője a pénteki kormányülésen beszámolt a hazai folyókon tapasztalható helyzetről.
– Árvíz egyelőre nem várható, a belvíz azonban gondokat okozhat – mondta Kóródi Mária, hozzátéve: komoly belvízveszéllyel kell viszont számolni, mivel az elmúlt időszakban hullott nagy mennyiségű hó nem tud beszivárogni a fagyott talajba.
A Dunán és a Tiszán csak kisebb árhullám várható. A legnagyobb gondot jelenleg a tiszalöki duzzasztó alatti jégtorlódás jelenti, ami jeges árvizet idézhet elő – mondta a miniszter.
- Felhívom az önkormányzatok figyelmét a vízfolyást gátló akadályok elhárítására, a vízelvezető rendszerek megfelelő szintű karbantartására, illetve arra, hogy szerezzék be a megfelelő védekezési eszközöket – jelentette be Kóródi Mária.
A miniszter ismertette: az árvízvédelmi és az egyéb felkészülési munkálatok költsége több mint 400 millió forint, amit a tárca a vízügyi célelőirányzat 10 milliárd forintos éves keretéből finanszíroz.
A Környezetvédelmi Alap Célelőirzányzatával (KAC) kapcsolatban a miniszter elmondta: a rendelkezésre álló huszonhét milliárd forintból tizennégyet már előre odaígértek. A szabadon felhasználható részből ötmilliárd marad a tárcánál az új projektek teljesítésére.
Hamarabb elkészülhet az új Ptk.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő bejelentette: a kabinet Bárándy Péter igazságügy-miniszter előterjesztésére megvitatta az új polgári törvénykönyv (Ptk.) koncepcióját. A törvénykönyv öt nagy egységből (személyi jog, családjog, dologi jog, kötelmi jog és örökségi jog) áll majd.
Újságírói kérdésre a kormányszóvivő elmondta: az MDF korábbi, az új törvénykönyvre vonatkozó törekvéseit helyesnek és követendőnek tartották a koncepció megalkotói. – Az igazságügy-miniszter szerint elképzelhető, hogy a polgári törvénykönyv hamarább elkészül, mint tervezték – tette hozzá Gál J. Zoltán.
A kormányszóvivő bejelentette azt is: a kabinet rendelete értelmében működőképessé válik az egyetemes távközlési alap (eta). Mint elmondta, a pénzügyi alapot az informatikai és hírközlési miniszter kezeli.
Az egyetemes szolgáltatást végző társaságok az előfizetők részére egy kedvezményes és egy normál díjcsomagot kötelesek kialakítani, ami többletterhet ró a szolgáltatóra. Ezt a távközlési szolgáltatók befizetéseiből – ami nettó árbevételeikkel arányos – létrehozott támogatási alapból kompenzálják.
A kormány özel háromszáz előterjesztést tárgyal az év első felében – közölte Gál J. Zoltán. Mint mondta, ezek kormányprogram feladatai, illetve az európai uniós csatlakozással, a törvényalkotási programmal kapcsolatosak. Ezen felül foglalkoznak az Alkotmánybíróság, illetve az előző kabinet által előírt feladatokkal, valamint egyéb időszerű kérdésekkel is.
Gál J. Zoltán: Áder borzalmasat tévedett
Újságírói kérdésre válaszolva Gál. J. Zoltán elmondta: a Legfelsőbb Bíróság elutasította azokat a kifogásokat, amelyeket az Országos Választási Iroda (OVI) működésével kapcsolatban nyújtott be a Lungo Drom. A kormányszóvivő szerint Áder János (Fidesz) frakcióvezető pénteki kijelentéseit borzalmas tévedésnek nevezte, mivel szerinte az ellenzéki politikus összekeveri az Országos Választási Irodát az Országos Választási Bizottsággal.
Hozzáfűzte: a belügyminiszter felkérte Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant, hogy közvetítsen az országos cigány szervezetek között.
A kormányszóvivő szintén újságírói kérdésre válaszolva közölte: a miniszterelnök felkérte az igazságügy-minisztert, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség eljárási kegyelem nyújtására a Medgyessy Pétert „árulónak” nevező Loppert Dániel egyetemi hallgató ügyében. – A vizsgálat megállapította, hogy szabálysértés esetén eljárási kegyelem nem adható – tájékoztatott a kormányszóvivő.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kormányfő meghívást kapott az RMDSZ kongresszusára, részvételéről jelenleg időpont-egyeztetés folyik. Arra a kérdésre, hogy Medgyessy Péter a kongresszuson találkozik-e Adrian Nastase román miniszterelnökkel, úgy válaszolt: amennyiben Nastase is részt vesz a tanácskozáson, akkor találkoznak.
ukrajna
PM Orban: Oil Deliveries Must Resume Immediately
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!