Orbán Viktor: Az EU erősítése az érdekünk, nemzeti szuverenista alapon

Orbán Viktor a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban részletesen beszélt az Európai Unió állapotáról és átalakuló világrendről. A miniszterelnök szerint elkezdődött a nemzetek Európájában gondolkodó patrióta államok és eszmék korszaka. Azt szeretnék, hogy Európában gyengüljenek a föderációs törekvések és megerősödjenek a kölcsönös gazdasági előnyökön nyugvó megállapodások.

– A következő éveket az Európai Unión belül a bizonytalanság fogja meghatározni: jelen lesznek az erőteljes föderalista törekvések és egyre erősödni fognak a nemzeti szuverenitást akaró és ilyen Európában gondolkodó erők – jelentette ki Orbán Viktor a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján az Országházban.

Orbán Viktor és Kövér László (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)

A miniszterelnök elmondta: Európa bajban van, és ahhoz, hogy a nemzetközi politikában a súlyos zavarokat kezelni lehessen, egyetértést kell kialakítani a baj természetét illetően.

Amíg nem értjük meg, hogy mi a baj, és nem alakítunk ki egyetértést, addig nem tudunk közös megoldást találni

– tette hozzá.

A kormányfő szerint az Európában lévő bajok oka magyar nézőpontból a világ hatalmi rendszerének megváltozása.

– Ez a folyamat nem elkezdődik, hanem benne vagyunk. Ezt mi magyarul úgy hívjuk, hogy lezárult a liberális világrend korszaka a nyugati világban – jegyezte meg.

– A nemzetközi politikát a liberális világrend idejében az államokkal vetekedő súllyal és erővel befolyásolták a nemzetközi intézmények és NGO-k. Ennek a nemzetközi politikának az aranykora volt a liberális világrend. Mi, állami vezetők ezt úgy éltük meg, hogy folyamatosan egyre csökkent az autoritásunk és a szuverenitásunk a saját országainkkal összefüggő nemzetközi ügyekben – tette hozzá.

Orbán Viktor jelezte, hogy az Európai Unión belül szinte kizárólagos pozícióban voltak azok az országok és szellemi irányzatok, amelyek minél teljesebb föderalista Európai Unióban gondolkodtak. Ám szerinte most elkezdődött a nemzetek Európájában gondolkodó patrióta államok és eszmék korszaka. Megjegyezte, hogy még egyszerre vannak jelen, talán még a régi rend eszméit képviselők vannak többségben, de az erőviszonyok folyamatosan kiegyenlítődnek.

Nem érdekünk Európa, az Európai Unió meggyengítése, végképp nem érdekünk annak széthullása. Nekünk az EU megtartása, erősítése az érdekünk, nemzeti szuverenista alapon

– jelentette ki.

Szükség van egy új európai biztonsági rendszerre

A miniszterelnök felidézte, hogy az Egyesült Államok új elnöke felborította a bejáratott transzatlanti viszonyt.

– Mi, magyarok, örülünk annak, hogy megjelent egy olyan nemzetközi erő, amelynek nem szimpatikus az egyre föderalizáltabb Európai Unió.

De nem szeretnénk, ha ezek a viták oda vezetnének, hogy a transzatlanti együttműködés biztonsági lába megrendülne, és azt sem szeretnénk, ha az Európában ma uralkodó zűrzavar Európa meggyengüléséhez vezetne

– tette hozzá.

A kormányfő jelezte: azt szeretnék, hogy Európában gyengüljenek a föderációs törekvések, és megerősödjenek a kölcsönös gazdasági előnyökön nyugvó megállapodások. Kiemelte, hogy szükség van a közös piacra, a négy szabadság elvére, de nincs szükség „ever closer unionre” (egyre szorosabb egységre).

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor leszögezte, hogy az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, amely új erőforrást jelent. Az energiaszuverenitás kapcsán pedig megjegyezte, hogy a KGST idejében kiépült kelet–nyugati infrastrukturális összeköttetés mellett létre kell jönnie az észak–déli összeköttetésnek is.

Új európai biztonsági rendszer kialakítását és fegyverkorlátozási megállapodások megkötését is sürgette. Orbán Viktor azt mondta, e két feltétel teljesülése után lehet arról tárgyalni, mi legyen Ukrajnával. Ez a magyar logika – tette hozzá.

A kormányfő az ukrajnai háborúval kapcsolatban jelezte, hogy az európai országok többsége azt mondja, hogy a háborút Ukrajnának meg kell nyernie a frontvonalokon, és az EU-nak úgy kell tekintenie erre a háborúra, mint sajátjára.

Magyarország álláspontja, hogy a háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, ez a stratégia téves, akkor is, ha ezt a nagy európai országok vezetői hirdetik

– mondta Orbán Viktor.

A Nyugat-Balkán számíthat Magyarországra

Orbán Viktor úgy folytatta, Európának arra kell törekednie, hogy új biztonsági rendszert hozzon létre, és egy nagy nemzetközi megállapodásnak nem is Ukrajnáról kellene szólnia.

Egy nagy összeurópai, Oroszországot is magába foglaló megállapodásnak egy új európai biztonsági rendszerről kell szólnia, amely biztonságot ad a rendszerben részt vevő minden országnak. Ez a következő évtizedek békéjének záloga

– jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy az Európai Unió bővítési perspektívája beszűkült. Kifejtette, hogy a nyugat-balkáni országok tagsági perspektívája ma szűkebb, mint bármikor korábban volt, és az orosz–ukrán háború folytatása folyamatosan szűkíti ezt a perspektívát.

Ugyanakkor arra biztatta az érintett országokat, ne adják fel az európai ambícióikat, de miután nem lehet tudni, milyen hosszú időt kell még az Európai Unión kívül tölteniük, és a háborútól függően ez lehet nagyon-nagyon hosszú idő is, fontolják meg, hogy készüljenek saját nemzeti fejlődési stratégiákkal is, amelynek kiindulópontja, hogy ezen országok nem tagjai az Európai Uniónak.

– Ha a tagság bekopogtat, akkor Magyarország támogatására számíthatnak. Ha a tagság nem kopogtat be, és az országoknak nemzeti fejlesztési stratégiákat kell folytatniuk, akkor úgy, mint eddig, Magyarországra, a magyar gazdaságra, a magyar kormányra és személy szerint rám is számíthatnak – üzente a kormányfő.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)