Budapesten tanácskoztak a V4-ek parlamenti vezetői

Csütörtökön Budapesten találkoztak, majd zárt ajtós megbeszélésük után közös sajtótájékoztatón számoltak be az ott elhangzottakról a visegrádi négyek parlamenti vezetői. A V4 tagállamaiban sok a közös vélemény, például az EU bővítésének, az energiabiztonságnak, a kohéziós politikának, az interkonnektivitásnak vagy a külső határok védelmének kérdésében.

Budapesten tanácskoztak a visegrádi négyek parlamenti vezetői Fotó: MTI/Lakatos Péter

Tomio Okamurának, a cseh képviselőház elnökének összegzése szerint a tanácskozás bizonyította, hogy a V4-ek aktív partnerek akarnak lenni. Meglátása szerint a versenyképesség fokozásának kulcsa az olcsó energia és a kevesebb szabályozás, emellett meg kell akadályozni, hogy Brüsszel klímapolitikája rombolja a V4-ek iparát.

A cseh kormány nem akar része lenni olyan kezdeményezéseknek, amelyek veszélyeztetik a hazai ipar versenyképességét, ezért például el akarják érni a belső égésű motorú autók 2035-től tervezett eladási tilalmának eltörlését – tájékoztatott.

A demográfiáról szólva elmondta, a cseh kormányzat változatos módokon, például az adókedvezmények növelésével vagy a saját lakáshoz jutás megkönnyítésével is támogatja a családokat.

Szymon Holownia, a lengyel képviselőház alelnöke úgy értékelt, a tanácskozás „őszinte beszélgetés volt olyan partnerekkel, akik nem mindenben értenek egyet”. A fő különbséget az ukrajnai háború megítélésében látta. Lengyelország álláspontja, hogy az ellenség nem nyugaton, nem Brüsszelben van, hanem keleten – jelentette ki, hozzátéve: többséget keresni az Európai Bizottság megbuktatásához olyan ötlet, amely az oroszokat szolgálja.

Hozzátette: Lengyelország nem vásárol orosz energiahordozókat, mert azok árából az ukrán gyerekeket megölő rakéták készülnének. Lengyelország álláspontja nagyon egyértelmű: a biztonságos Ukrajna az a biztonságos Európa – szögezte le.

A versenyképességre kitérve alapvető kihívásként jelölte meg az egész EU számára a deregulációt. Hozzátette: kevesebb támogatásról szabadna Brüsszelben, Budapesten vagy Varsóban dönteni, hiszen a legjobban az önkormányzatok tudják, mire van helyben szükségük.

Lengyelország ellenáll annak, hogy a kohéziós forrásokat biztonsági célokra költsék el – jelezte, szót ejtve arról is, hogy az energiapolitikai célok eléréshez nélkülözhetetlen az atomenergia.

Elmondta azt is: nem ideológiai „ijesztgetés” hatására születik több gyerek, hanem attól, ha a családoknak biztonságos környezetet, jó közszolgáltatásokat, iskolákat, közlekedést, munkahelyeket biztosítanak.

Maciej Zywno, a lengyel szenátus alelnöke azt mondta, hogy egy közös nevező van, az pedig a biztonság. A stabilitás elsősorban béke, az országaink határán zajló háború pedig nem biztos, hogy biztonságérzetet ad – fogalmazott. Egy lengyel vagy egy magyar vállalkozó nem fog fejleszteni, nem fog befektetni, mert nem tudja, hogy mi vár rá holnapután – szögezte le a politikus. A vállalkozó nem tudja, hogy lesz-e munkavállalója, vagy azt a munkavállalót elviszik-e katonának, hogy a frontra menjen, ugyanis a háború pillanatnyilag Ukrajnában folyik, de senki nem tudja megmondani, hogy holnap milyen forgatókönyvek mentén zajlik majd – jelentette ki.

Megjegyezte, hogy a fehérorosz, litván és orosz határ környéke elnéptelenedőben van, mert az emberek nem érzik magukat biztonságban. Ahogy közeledik a háború, növekszik a migrációs hajlam – tette hozzá.

Kell, hogy küzdjünk a biztonságért és a nyugalomért – zárta beszédét.

Borítókép: Budapesten tanácskoztak a visegrádi négyek parlamenti vezetői (Fotó: MTI/Lakatos Péter)