A mai napon történt:
HAYDN ESEMÉNY : 1761. 05. 01., Kismarton
Herceg Esterházy Pál Antal udvari zenésznek szerződtette Joseph Haydnt. (A zeneszerző Kismartonban és Eszterházán működött 1790-ig.)
LISZT FERENC PESTEN ESEMÉNY : 1823. 05. 01., Pest (180 éve) A 12 éves Liszt Ferenc 1823. május 1-jén játszotta első pesti hangversenyét, miután Czerny és Salieri tanítványaként már fellépett Pozsonyban és Bécsben is.
MAGYARORSZÁG – JÁNOS VITÉZ ESEMÉNY : 1973. 05. 01. (30 éve) Bemutatták Jankovics Marcell János vitéz című rajzfilmjét. Ez volt az első, egész estét betöltő magyar rajzfilm.
EGYESÜLT ÁLLAMOK – NATO ESEMÉNY : 1998. 05. 01. (5 éve) Az Egyesült Államok szenátusa 80 igen szavazattal, 19 ellenében ratifikálta a NATO bővítéséről szóló dokumentumokat, így Magyarország, valamint Csehország és Lengyelország felvételét a szervezetbe.
A mai napon született:
CAVICEO, Iacopo SZÜLETETT : 1443. 05. 01., Parma (560 éve) MEGHALT : 1511. 06. 03., Montecchio Olasz humanista író. Rimini, Ferrara, Firenze és Siena püspöki helynöke volt. Fő műve az Il libro del Peregrino (A vándor könyve) című allegorikus regény, amely nagy népszerűségnek örvendett a maga korában.
ZSILINSZKY MIHÁLY SZÜLETETT : 1838. 05. 01., Békéscsaba (165 éve) MEGHALT : 1925. 10. 06., Budapest Történész, esztéta, tanár, akadémikus. Külföldön tanult, majd hazatérve 1861-74 között Szarvason tanított. 1873-85 között a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat főtitkáraként szerkesztette a szervezet évkönyveit. 1875-től többször is szabadelvű párti képviselőként politizált. 1889-95 között volt csongrádi, majd zólyomi főispán, 1895-1905 között a vallás és közoktatásügyi államtitkári, és a békéscsanádi evangélikus egyházmegye felügyelői posztját töltötte be. A közéletben az egyházpolitikai küzdelmek egyik vezéralakja lett. Főként a magyar protestánsok jogainak védelmében lépett fel a katolikus egyházi vezetéssel és az állammal szemben. Lefordította Alphonse Lamartine „Az 1848-iki francia forradalom” című munkáját. 1903-1909 között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt. Számos történeti és művészettörténeti tanulmányt írt.
BLACK, Eugene Robert SZÜLETETT : 1898. 05. 01., Atlanta (105 éve) MEGHALT : 1992. 02. 20., Southampton
Amerikai pénzügyi szakember. 1949-62 között a Világbank elnöke volt. Mintegy 60 ország fejlesztési programjának kidolgozásához nyújtott segítséget, méltán tartották a világ egyik legismertebb pénzügyi szakemberének. Kevés olyan amerikai bankár akadt, aki többet tett volna a világ szegényebb népei életszínvonalának emeléséért. Noha ő személyesen nem játszott szerepet a világbank létrehozásában, vezetése alatt az talán a legsikeresebben működő nemzetközi szervezetté vált.
IVÁDY SÁNDOR SZÜLETETT : 1903. 05. 01., Budapest (100 éve) MEGHALT : 1998. 12. 22., Bécs
Olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető. A MAC játékosaként 1929-ben országos bajnokságot nyert, 1924-34 között 67 alkalommal játszott a magyar vízilabda-válogatottban. Tagja volt az 1932-es Los Angeles-i olimpián, az 1931-es és 1934-es Európa-bajnokságon győztes, az 1928-as amszterdami olimpián második helyezést elért együttesnek. A csaknem 2 méter magas hátvéd a magyar póló hőskorának kiemelkedő egyénisége volt. Berlinben, az 1936-os olimpián már nem szerepelhetett súlyos vállsérülése miatt. 1935-42 között a Magyar Úszók Szövetségének vízilabda szövetségi kapitánya, majd a Földművelésügyi Minisztérium egyik vezető tisztviselője volt. A háború után internálták, csaknem 3 évet töltött a recski munkatáborban. Az 1956-os forradalom bukása után családját követve Bécsben telepedett le. Edzőséggel is próbálkozott, de végül garázsmesterként vonult nyugalomba. Élete végén ő volt a magyar olimpiai bajnokok doyenje.
A mai napon halt meg:
LIVINGSTONE, David MEGHALT : 1873. 05. 01., Ilala (130 éve) SZÜLETETT : 1813. 03. 19., Lanarkshire
Skót misszionárius és Afrika-utazó. Protestáns misszionárusként 1841-ben került Dél-Afrikába. Évekig Becsuanaföldön dolgozott, majd Észak-Afrikába utazott (1852-56). Ő volt a Ngami-tó és a Viktória-zuhatag felfedezője. Expedíciót vezetett a Zambézihez (1858-63), felfedezte a Shirwa- és a Nyasza-tavakat. 1866-ban ismét Afrikába ment, s a Nílus forrásának keresésére indult, de az általa megtalált folyó a Kongó volt. Súlyosan megbetegedett, és visszatért Ujijibe, ahol 1871-ben a New York Herald napilap által keresésére küldött Sir Henry Morton Stanley angol utazó talált rá. Ezután ismét a Nílus forrásának keresésére indult, de Chitambóban (a mai Zambiában) meghalt. A westminsteri apátságban temették el. Emlékét Afrikában róla elnevezett hegység és a Kongó egy vízesése őrzi.
HABERLANDT FRIGYES MEGHALT : 1878. 05. 01., Bécs (125 éve) SZÜLETETT : 1826. 02. 21., Pozsony
Mezőgazdász szakíró. A pozsonyi jogi tanulmányok után 1847-48-ban a magyaróvári gazdasági intézetben tanult, amelynek később tanára lett. 1869-ben a Görzben felállított selyemhernyó-tenyésztési kísérleti állomás vezetője, majd a bécsi mezőgazdasági főiskola tanára volt. A selyemhernyó-tenyésztés fellendítésének szorgalmazója volt Magyarországon.
HACSATURJÁN, Aram Iljics MEGHALT : 1978. 05. 01., Moszkva (25 éve) SZÜLETETT : 1903. 06. 06., Tbiliszi
Szovjet-örmény zeneszerző. 1922-29 között a moszkvai Gnyeszin Intézetben tanult gordonkát és zeneszerzést, majd a moszkvai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1937-ig, s 1951-től e két alma materben tanított zeneszerzést. Fiatal zeneszerzőként nagy hatással volt rá a kortárs nyugati zene, különösen Maurice Ravel zenéje. Későbbi műveiben ez a hatás helyt adott Hacsaturján népzene iránti érdeklődésének. Merített az örmény, a grúz, az orosz, a török és az azerbajdzsán hagyományokból. Komponált zongora- és hegedűversenyeket, baletteket és dalokat, ő szerezte az örmény nemzeti himnusz zenéjét. Leghíresebb balettjei a Gajane (1942) és a Spartacus (1954).
ANCSEL ÉVA MEGHALT : 1993. 05. 01., Budapest (10 éve) SZÜLETETT : 1927. 05. 23., Budapest
Állami díjas filozófus, esszéista, akadémikus. 1950-től középiskolákban, főiskolákon tanított. 1970-től az ELTE-n filozófiát oktatott, 1978-tól egyetemi tanár volt. Etikai, társadalom- és történetfilozófiai, filozófia, antropológiai kérdésekkel foglalkozott. Főbb művei: A szabadság dilemmái, Történelem és alternatívák, Írás az éthoszról, Éthosz és történelem, Polémia a történelemmel, Százkilencvennégy bekezdés az emberről.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
