Így a harmincezres nagyhercegséget – amelyről korábban csak látványos vaduzi várkastélya és ritka bélyegei kapcsán hallhattunk – uralkodói diktatúraként állította be a média, az Európai Unió egyes politikusai pedig nemtetszésüket fejezték ki a közösségbe igyekvő országok „hátráltatásáért”. II. Hans-Adam von und zu Liechtenstein herceg a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette az alkotmánymódosítás lényegét, az EGT-bővítésről alkotott álláspontját, valamint a pénzmosás elleni küzdelmük jelenlegi helyzetét.
Magyar Nemzet: – Az idén kibővítették a nagyhercegi jogkört. Milyen demokratikus jogokat biztosít ez az ország lakói számára? Kérem, érzékeltesse a változásokat!
II. Hans-Adam herceg: – A régi alkotmányban a hercegnek a bírói kinevezésekben, alkotmányváltozásokban és az új törvények jóváhagyásában abszolút vétójoga volt. Az új alkotmányban ez annyiban módosult, hogy ha a parlament vagy a herceg nem tud megegyezni a bírójelöltről, akkor a nép választ. A népnek ezenkívül joga van népszavazás útján bizalmatlanságot kimondania a jelenlegi herceggel szemben, vagy a monarchiát is népszavazás által megszüntetni anélkül, hogy ez ellen a herceg a vétóját benyújthatná.
Liechtenstein további törekvése volt az alkotmányban is rögzíteni a nép önrendelkezési jogát. A hercegségben való „tagság” önkéntessége így nemcsak emberekre, hanem minden településre is vonatkozik. Minden helységnek joga van tehát a liechtensteini hercegségből való kiválást népszavazáson elhatároznia.
A bel- és külpolitikában erősen kiépített direkt demokráciával, valamint ezekkel a javasolt újításokkal a liechtensteiniek több demokratikus jogot birtokolnak, mint más európai polgárok. Ezért az alkotmánymódosításról szóló népszavazáson a liechtensteini lakosság majdnem 65 százaléka a hercegi ház által javasolt alkotmányra szavazott, mintegy 20 százaléka a régi alkotmányt kívánta megtartani, míg a fennmaradó rész egyes politikusok azon javaslatára voksolt, hogy a politikusokat ruházzák fel ez eddiginél több jogosultsággal – a nép és a herceg hátrányára. Ezen utolsó javaslat aztán az Európa Tanács politikusainak helyeslésére talált, akik szemében – érthető módon – mind a direkt demokrácia, mind pedig a politikai felelőséget viselő monarchia tüskét jelent.
Magyar Nemzet: – Miként vélekedik az Európai Unió keleti bővítéséről Liechtenstein? Van-e álláspontja arról, hogy a közösséghez csatlakozó Szlovákia és Csehország esetében a Benes-dekrétumok máig hatályban vannak?
II. Hans-Adam herceg: – Az EU keleti bővítéséhez Liechtenstein alapvetően pozitívan viszonyul. Az integrációval ugyanis az európai gazdasági térség is bővül, amely Liechtensteinből, Izlandból, Norvégiából és az Európai Unióból tevődik össze. Liechtenstein ezért deklarálta, hogy kész az Európai Gazdasági Térségben tagdíját ötszörösére növelni, hogy az EU új tagjait pénzügyileg segítse. Szilárd meggyőződésem, hogy a Benes-dekrétumoknak, amelyek a csehszlovák nemzetiszocializmus termékei, a mai Európában nincs helyük. Ezek ugyanis rasszista dekrétumok, amelyek a népjognak ellentmondanak, így öszszehasonlíthatóak a német nemzetiszocializmus rasszista dekrétumaival.
Magyar Nemzet: – Liechtenstein csak utólag írta alá az Európai Gazdasági Térség kibővítéséről szóló szerződést. Diplomáciai nyomásra tette ezt a nagyhercegség?
II. Hans-Adam herceg: – Nem, hanem azért, mert Csehország és Szlovákia kivételével minden más tagország kész volt a megállapodást aláírni, amely rögzíti, hogy a Liechtensteini hercegség már évek óta semleges állam, s az I. és II. világháborúban is semleges volt. Sajnos Csehországnak és Szlovákiának nehézségei vannak a történelmi tények elismerésével, és a Benes-dekrétumokkal összefüggésben még fel nem dolgozott múltról beszélhetünk. Örülnénk, ha egy napon e két országban is feldolgoznák a múltat, csakúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaságban.
Magyar Nemzet: – Liechtenstein a mai napig adóparadicsom. Ennek okán visszatérő vád, hogy az országban gyanús pénzeket mosnak tisztára. Miként reagálnak ezekre a vádakra?
II. Hans-Adam herceg: – Először is meg kell állapítani, hogy azokat a pénzeket, amelyek bűncselekményből származnak, a tapasztalatok szerint majdnem száz százalékban abban az országban mossák tisztára, ahol a bűnözés történt. Kétségtelenül igaz, hogy a múltban a pénzmosásnak Liechtensteinben és más európai pénzügyi központokban is túl kevés figyelmet szenteltek. Nos, a hercegségben néhány éve, legalábbis a pénzmosásra vonatkozóan, nagyon szigorú törvényi feltételek léptek hatályba, s ami még ennél is fontosabb: abban a helyzetben vagyunk, hogy a konkrét ügyeket személyesen is ellenőrizhetjük. A pénzmosás tudniillik, mint más gazdasági vétség, egy nagyon komplex tényállás, melynek feltárására gazdaságilag iskolázott személyi állomány is szükséges. Bár más európai államokban is hoztak pénzmosás elleni törvényeket, amelyeket természetesen alkalmaznak is, teljes körű megvalósításuk kapcsán még jelentősek a hiányosságok. Sajnos az a benyomásunk, hogy az európai országokban a legtöbb esetben nem pénzmosásról van szó, hanem az adófizetés egyfajta kikerüléséről, a kötelezettségek előli menekülésről. Végezetül a pénzmosással kapcsolatosan azon a véleményen vagyunk, hogy ebben a küzdelemben a bűnözői háttérre kellene összpontosítani.
Magyar Nemzet: – Was für eine demokratische Rechte werden der Einwohner Liechtensteins laut in diesem Jahr erweiterte Großfürstentümer Kompetenz gesichert?
Fürst Hans-Adam II.: – In der alten Verfassung hatte der Fürst ein absolutes Vetorecht bei Richterernennungen, Änderungen der Verfassung und neuen Gesetzen. In der neuen Verfassung ist vorgesehen, dass, wenn Parlament und Fürst sich auf keinen Richterkandidaten einigen können, dieser dann vom Volk gewählt wird. Dem Volk steht ausserdem neu das Recht zu, in einer Volksabstimmung dem jeweiligen Fürsten das Misstrauen auszusprechen oder auch die Monarchie in einer Volksabstimmung abzuschaffen, ohne dass dagegen der Fürst sein Veto einlegen kann.
Ein weiteres Anliegen des Fürstenhauses war, das Selbstbestimmungsrecht der liechtensteinischen Bevölkerung in der Verfassung besser zu verankern. Die Mitgliedschaft im Fürstentum soll nicht nur für den Einzelnen, sondern auch für jede Gemeinde auf Freiwilligkeit beruhen. So steht jeder Gemeinde das Recht zu, in einer Volksabstimmung den Austritt aus dem Fürstentum Liechtenstein zu beschliessen. Mit der stark ausgebauten direkten Demokratie in der Innen- und Aussenpolitik sowie mit diesen vorgeschlagenen Neuerungen besitzt das liechtensteinische Volk mehr demokratische Rechte als jedes andere europäische Volk.
Deshalb haben in der Volksabstimmung auch fast 65 Prozent der liechtensteinischen Bevölkerung der vom Fürstenhaus vorgeschlagenen neuen Verfassung zugestimmt, rund 20 Prozent wollten bei der alten Verfassung bleiben und der Rest hat dem Vorschlag einiger Politiker zugestimmt, der vorsah, dass im Wesentlichen die Politiker mehr Rechte bekommen auf Kosten von Volk und Fürst. Dieser letzte Vorschlag hat dann Zustimmung bei Politikern des Europarates gefunden, denen verständlicherweise sowohl die direkte Demokratie als auch eine Monarchie, welche politische Verantwortung trägt, ein Dorn im Auge ist.
Magyar Nemzet: – Was denkt Liechtenstein über die Osterweiterung der EU? Haben Sie einen Standpunkt dazu, dass die Benes – Dekreten in der Slowakei und Tschechien bis heutigen Tag in Kraft/Wirkung sind?
Fürst Hans-Adam II.: – Der Osterweiterung der EU stehen wir in Liechtenstein grundsätzlich sehr positiv gegenüber. Durch die Osterweiterung der EU wird auch der europäische Wirtschaftsraum erweitert, der aus Liechtenstein, Island, Norwegen und der EU besteht. Liechtenstein hat sich deshalb auch bereit erklärt, seinen Mitgliedsbeitrag im EWR um das Fünffache zu erhöhen, damit den neuen Mitgliedern der EU finanziell geholfen werden kann.
Ich bin der festen Überzeugung, dass die Benes Dekrete, welche ein Produkt des tschechischen Nationalsozialismus sind, im heutigen Europa keinen Platz mehr haben. Es sind rassistische Dekrete, die dem Völkerrecht widersprechen, vergleichbar mit den rassistischen Dekreten des deutschen Nationalsozialismus.
Magyar Nemzet: Liechtenstein hat nur in der letzten Minute den erweiterten Vertrag über die europäische Wirtschaftsregion unterschrieben. Hat es Liechtenstein auf diplomatischen Druck getan?
Fürst Hans-Adam II.: Nein, denn alle anderen Mitgliedsländer mit Ausnahme der Tschechischen und der Slowakischen Republik waren bereit, eine Erklärung zu unterschreiben, welche festhält, dass das Fürstentum Liechtenstein schon seit langem ein souveräner Staat ist und im Ersten wie im Zweiten Weltkrieg neutral war. Leider haben die Tschechische und die Slowakische Republik Schwierigkeiten, historische Fakten anzuerkennen, und haben mit den Benes Dekreten eine noch unbewältigte Vergangenheit. Es wäre zu begrüssen, wenn eines Tages auch in diesen beiden Ländern eine Vergangenheitsbewältigung einsetzt, so wie in der Bundesrepublik Deutschland.
Magyar Nemzet: Liechtenstein ist ein Steuerparadies. Deswegen ist es eine zurückkommende Anklage, dass dort verdächtiges Geld gewaschen wird. Wie reagiert Liechtenstein auf diese Anklage?
Fürst Hans-Adam II.: Zuerst muss man festhalten, dass Gelder, welche aus kriminellen Tätigkeiten stammen, erfahrungsgemäss zu fasst 100 % in den Ländern gewaschen werden, in denen auch die kriminelle Tätigkeit stattfindet. Es ist allerdings richtig, dass man in der Vergangenheit hier in Liechtenstein sowie auch an anderen europäischen Finanzplätzen der Geldwäsche zu wenig Beachtung geschenkt hat.
Seit einigen Jahren hat nun Liechtenstein, was die Geldwäsche betrifft, eine sehr strenge Gesetzgebung, und was noch wichtiger ist, wir sind auch in der Lage, dies personell umzusetzen. Die Geldwäsche ist so wie andere Wirtschaftsvergehen in der Regel ein sehr komplexer Tatbestand, für dessen Aufklärung man wirtschaftlich geschultes Personal braucht. Wir stellen fest, dass in anderen europäischen Staaten zwar die Gesetze, was die Geldwäsche betrifft, ebenfalls angepasst wurden, dass es aber bei der Umsetzung noch erhebliche Mängel gibt.
Leider gewinnt man den Eindruck, dass für eine Reihe von europäischen Ländern nicht so sehr die Bekämpfung der Geldwäsche im Vordergrund steht, sondern die Steuerflucht. Bei der Steuerflucht leistet Liechtenstein keine Rechtshilfe. Wir sind vielmehr der Meinung, man sollte sich auf die Bekämpfung der Geldwäsche mit kriminellem Hintergrund konzentrieren.
