Kapkodás és következetlenség – minősítették a lakáspiacon működő vállalalatok a kormány legújabb szigorításait. Szerintük ez várható volt, de a telekáfával együtt már kettős hatással kell számolniuk. Egyrészt erőteljes árnövekedéssel, másrészt a kereslet mérséklődésével. A kettő együttesen az újlakás-értékesítés volumenének visszaesését eredményezi – fűzte hozzá több cégvezető.
Egyesek szerint az sem várható, hogy a használt lakások felé tolódna a kereslet, az ezekre vonatkozó korlátozások ezt megakadályozzák. Márpedig ha az sem növekszik, akkor sok ezren nehezen adnak túl régi lakásukon, s így szűkül azok köre, akik ebből remélik kifizetni az új lakás kezdő részét.
Kulcskérdés, hogy a vállalkozóknak sikerül-e megegyezni a projekteket finanszírozó bankokkal. A közvetlen cél, hogy a jövőre induló beruházásokról szóló tárgyalásokon kitolják a fizetési határidőket. A kissé hosszabb futamidő elfogadása a bankoknak is érdeke, mert szeretnék megtartani céges ügyfeleiket.
Gerő Péter, Közép-európai Egyetem vezérigazgatója, a Gestor Kft. ügyvezetője szerint azok a fejlesztők sínylik meg kevésbé az új rendelkezést, amelyek nem helyettesíthető projekttel vannak a piacon, például nagyon jó helyen vannak a lakásaik, s ez jól megkülönböztetheti őket a többiektől. „Nagyságrendi változás nem nagyon lesz, a kamatplafon megemelése várhatóan lehűti a túlzott hitelfelvételi kedvet. A három százalékpontos hitelnövekedés 15-20 ezer forinttal is emelheti a havi részletet” – vélekedett.
Figyeljük a piaci folyamatokat, s amennyiben úgy látjuk, hogy csökken a lakásvásárlási igény, akkor hagyományosnak tekinthető területükre, például az ipari beruházásokra koncentrálunk majd – mondta Árvai István, a lakáspiacon is jelen lévő Kész Kft. kommunikációs igazgatója.
„Azok jártak jól, akik a pletykáknak hittek, s nem a kormány nyilatkozatainak, melyekben rendre cáfolta, hogy növelnék a lakáshitelek kamatait” – hangsúlyozta Bodnár György, a legnagyobb hazai építőanyag-gyártó cég, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója. A döntésnek – mely szerinte nem kedvez se a lakosságnak, se az építő- és építőanyag-gyártó iparnak – súlyos következményei lehetnek, s kedvezőtlenül hathat a gazdasági növekedésre is. Úgy véli, hiba az is, hogy a kormányzati szigorítások mind az új, mind a használt lakás vásárlására vonatkoznak. Az igazgató arra számít, hogy a cég jövő első félévi eredményére még nem lesz hatással a hitelfeltételek szigorítása, hiszen aki már beszerezte az építési engedélyét, az nem fogja elhalasztani az építkezést. Szerinte arra lehet számítani, hogy elsősorban nem a magánerős, hanem a vállalkozói lakásépítés szorul majd vissza.
A Debreceni Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. éves forgalmából mintegy nyolcvan százalékkal részesedik a lakásépítés. Nem véletlen, hogy Tóth Istvánné elnök-igazgató úgy nyilatkozott: lesújtotta őket a bejelentés, s azt megelőzően már a telekáfa bevezetéséről szóló hír is sokkolta az építőipari cégeket. A hajdúsági középvállalkozás saját beruházásban évi 2-3 lakásépítési projektet valósít meg, s tart attól, hogy a lakáspiac „leülhet”. Az igazgató hozzátette, hogy a döntés meghozatalakor a kormány csak egy szempontot, a hitelállomány növekedését vette figyelembe, s azt nem, hogy a lakásépítés fellendülése pluszadóbevételt is jelent a költségvetésnek. Tóth Istvánné abban reménykedik, hogy az ország uniós csatlakozását követően élénkül majd az ingatlanpiac.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
